A két éve indult együttműködés keretében az észak-rajna–vesztfáliai Universitätsklinikum Essen, a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem szakértői ezúttal az idegtudomány területén folyó kutatásaikat mutatták be, áttekintve a kölcsönös együttműködés lehetőségeit.

A tudományos szimpóziumot dr. Alpár Alán nemzetközi képzésekért felelős rektorhelyettes nyitotta meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani eszmecserének a célja túlmutat azon, hogy bemutassa a résztvevő egyetemek idegtudományi kutatásait, ezért bátorította a résztvevőket, hogy a lehetséges szakmai együttműködési lehetőségek szem előtt tartásával hallgassák a partnerintézmények prezentációit. Külön köszöntette a Semmelweis SIGN idegtudománnyal foglalkozó hallgatói csoport képviselőit, valamint köszönetét fejezte ki a Semmelweis Egyetemnek és a Nemzetközi Agykutatási Programnak az esemény támogatásáért.

A konferencia első blokkjában az Universitätsklinikum Essen kutatói adtak elő az agytörzsi cavernomák, a neurológiai betegségek génterápiás kezelése, valamint az oxigénhiányos állapot témakörében. Ezt követően a Pécsi Tudományegyetem szakemberei a kognitív folyamatok transzlációs modelljéről, a Parkinson-kór során az agyalapi mirigy által termelt adenilát-cikláz-aktiváló polipeptid vizsgálatáról, az epilepsziás rohamot követő szívműködési zavarokról, illetve a fibromialgiás betegeknél megfigyelhető neuroinflammatórikus, pszichológiai és fájdalommátrix, valamint a konnektivitás változásairól adtak elő.

Galéria

12kép

A szimpózium harmadik szekciójában a Semmelweis Egyetemen folyó kutatások mutatkoztak be: dr. Horváth András Attila, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docense az agykérgi serkentő és gátló folyamatok egyensúlyhiányának szerepéről szólt a kognitív hanyatlás kialakulásában. Dr. Dobolyi Árpád, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet és a Humán Agyszövet Bank és Laboratórium tudományos munkatársa a dr. Palkovits Miklós által vezetett Humán Agyszövetbank posztmortem mintáinak felhasználását mutatta be a transzkriptomikai kutatásokban; dr. Petschner Péter, a Gyógyszerhatástani Intézet adjunktusa betekintést nyújtott a migrén és a depresszió mechanizmusaiba omikai módszerek, fMRI és EEG segítségével; dr. Nardai Sándor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika főorvos docense „Kísérleti és klinikai vizsgálatok az agyi nagyér-elzáródások prognózisának javítása érdekében” címmel tartott előadást.

A szimpózium kapcsán dr. Alpár Alán honlapunknak elmondta, a tudományos együttműködés ötlete Otto Wulff német konzervatív politikustól származik, aki közel 30 éven keresztül volt tagja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségi elnökségének és szívügyének tekinti a német-magyar tartományi kapcsolatok ápolását. A hazai orvosképzőhelyek közül a pécsi és budapesti egyetem kapcsolódott be a két évvel ezelőtti felhívásba, a Semmelweis Egyetem ezzel tovább erősítette a már létező szakmai kapcsolatait a német felsőoktatási intézménnyel. A német egyetemi klinika magyarországi bemutatkozó látogatását követően 2024 őszén Essenben tartottak tudományos szimpóziumot a résztvevők, ahol szív- és érrendszeri, valamint neurovaszkuláris témák kerültek napirendre. Dr. Alpár Alán hangsúlyozta: a mostani háromoldalú találkozó célja, hogy bemutassa az intézmények idegtudományi profilját, a náluk folyó klinikai és alkalmazott klinikai kutatások minél szélesebb spektrumát.

Ennek a szimpóziumnak fő lehetősége, sőt kötelessége feltérképezni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyekből a későbbiekben élő együttműködések születhetnek. Olyan témákat igyekszünk megszólítani, amelyekkel nemcsak az itt folyó munkát ismertetjük, hanem amelyekből tanulni is tudunk

– fogalmazott.

Dőtsch Judit
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.