A véradás társadalmi jelentőségére és a felelősségvállalásra hívják fel a figyelmet azok az edukációs előadások, amelyeket az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) szervez a Semmelweis Egyetem három budapesti és a salgótarjáni egészségügyi szakképző iskolájában. A negyedik éve zajló program célja, hogy motiválja a fiatalokat a véradásra, és az ezzel kapcsolatos ismeretek megszerzésére. Az iskolák beszámíthatják a véradást a kötelező közösségi szolgálatba, valamint igazolt szabadnap is jár a véradó diákoknak és pedagógusoknak.

Mintegy 100 tanulónak tartott tájékoztató, edukációs célú foglalkozást március 10-én az OVSZ a Semmelweis Egyetem Semmelweis Ignác Többcélú Szakképző Intézményében, mellyel megkezdték az idei, immár negyedik éve tartó közös programjukat az egyetem szakképző iskoláival. Ohnsorge Éva, az OVSZ véradásszervező munkatársa honlapunknak elmondta: 2023-ban állapodtak meg a Semmelweis szakképző iskolákkal a programról. Ez annak az edukációs programsorozatnak a része, amelyet országos szinten a középiskolák számára kínál az OVSZ az Oktatási Hivatallal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal kötött megállapodás alapján. 

Kiemelte: különösen fontosnak tartják a végzős, 18. életévüket már betöltött (tehát véradásra jogosult) tanulók figyelmének felhívását a véradás egyéni és közösségi felelősségvállalásának fontosságára, hogy a későbbiekben a véradásra már mint az önzetlen segítségnyújtás magától értetődő, természetes módjára tekinthessenek. Emellett cél, hogy tájékoztassák a pedagógusokat, felhívják a figyelmüket a tanulók motiválására. Hozzátette, a foglalkozások szakmailag kapcsolódnak a Semmelweis szakképző iskolák egészségügyi profiljához.

Galéria

7kép

Az előadások prezentációval és videó vetítéssel 35 percesek, amelyeken bemutatják az OVSZ-t és ezen belül a Szervkoordinációs Irodát és az Őssejtdonor Regisztert. Emellett eloszlatnak több véradással kapcsolatos tévhitet is:

  • például, hogy akinek tetoválása vagy piercinge van, nem adhat vért – ezzel szemben a tetoválás vagy a piercing felhelyezését követő 4 hónap után, a fertőzésveszély elmúltával már lehetséges vért adni
  • hogy a véradás egy hosszadalmas, fárasztó folyamat – ezzel szemben maga a vérvétel 5-12 percet vesz igénybe, előkészületekkel, pihenéssel együtt 1 óra időtartamú
  • hogy véradásra éhgyomorral kell érkezni – ezzel szemben a tápláló, de zsírszegény étkezés és alkoholmentes italok bőséges fogyasztása megengedett, sőt javasolt is véradás előtt
  • illetve, hogy idősebb korban nem lehet véradásra jelentkezni  – ezzel szemben 60 éves életkorig megengedett a véradás, de rendszeres véradóknál akár 65 éves korig is lehet.

Beszélnek még a véradás és a gyógyszeripari célú vérplazmaferezis különbségéről, és hogy milyen segítséget, gyógyulási esélyt jelent embertársaik számára a véradás. Az előadást követően a tanulók kérdéseire is válaszolnak. A tapasztalatok szerint az iskolában tartott véradásról szóló foglalkozásokon szívesen vesznek részt a diákok, mert az előadók az ő nyelvezetükön beszélnek a témáról, ezek egyben érzékenyítő előadások is a fontos társadalmi kérdésekben – hangsúlyozta Zaja Roland, a Semmelweis Egyetem Semmelweis Ignác Többcélú Szakképző Intézményének igazgatója.

A program folytatásaként 2026. március 24-én a Semmelweis Egyetem Bókay János Többcélú Szakképző Intézményében, március 30-án a Raoul Wallenberg szakképzőben, március 25-én pedig a salgótarjáni Kanizsai Dorottya szakképző iskolában tartanak edukációs foglalkozást.

Orvostanhallgatók érzékenyítik a leendő egészségügyi szakdolgozókat

Hasonló edukációs előadásokat tart az ország középiskoláiban a Semmelweis Egyetem orvostanhallgatóiból álló Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete (BOE) is. A foglalkozásokat az egyesület azon medikus tagjai tartják, akik részt vettek egy belső képzésen és sikeresen levizsgáztak belőle. Az idei évben a véradás és a szervtranszplantáció témakörére fókuszálnak. Ez egy három alkalmas érzékenyítés lesz a Semmelweis Ignác szakképző intézményben, amelyen a 9-10. évfolyamos okleveles általános ápolók 36 fővel vesznek majd részt, akik egyetemi továbbtanulásra készülnek. „Különösen fontosnak tartjuk, hogy az egészségügyi szakképzésben tanuló diákok tudományosan megalapozott, hiteles információt kapjanak a vércsoportokról, a véradásra való alkalmasság feltételeiről, a vérkészítményekről, a transzplantációs témában pedig a donorrá válás folyamatáról, a szervdonáció jogi hátteréről, a szervátültetés utáni életről. A jövőben sokan közülük maguk is az egészségügyi ellátórendszerben fognak dolgozni, és pályájuk során tájékozottabban, magabiztosabban tudnak majd viszonyulni a véradáshoz és a szervdonációhoz, valamint hiteles információt tudnak továbbadni a betegeknek és a környezetüknek” – foglalta össze Hódi Barnabás, a BOE transzplantáció és véradás felelőse.

Tasnádi Róbert
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.