Átadták a Semmelweis Innovációs Díjakat és a Jendrassik Ernő-díjat

A Semmelweis Szalonban tartott ünnepségen vette át a Jendrassik Ernő emlékérem és jutalomdíjat dr. Miheller Pál, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika egyetemi tanára. A rendezvényen három kategóriában osztották ki az idei Semmelweis Innovációs Díjakat, majd a nyertes pályázatok bemutatása után dr. Merkely Béla rektor és dr. Ferdinandy Péter rektorhelyettes a Semmelweis Symposium poszter díjait is átadták. A díjátadón mondott köszöntőjében dr. Merkely Béla Szent-Györgyi Albertet idézve hangsúlyozta, a tudományos felfedezések lényege és gyújtópontja a kíváncsiság, aminek a hajtóerejével lehet átlépni, kitágítani az ismert és az ismeretlen között azt a határt, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy valami új, valami innovatív jöjjön létre.

„Önökben, kedves díjazottak, megvolt ez a kíváncsiság! Ezt bizonyítja eddigi munkájuk, melyet most egyetemünk olyan nagy presztízsű díjaival ismerünk el, mint a Jendrassik Ernő jutalomdíj, valamint a TDK-, PhD- és Kutatói kategória Innovációs díjai. Ezekkel a kiemelkedően fontos tudományos elismeréseinkkel együtt adhatjuk most át a múlt évi nagy sikerű Semmelweis Symposium poszter díjait is – a mai napon tehát egyszerre ünnepeljük egyetemünk legtehetségesebb kutatóit és fiatal, ígéretes tehetségeinket, ezzel is jelezve, hogy itt, a Semmelweisen nem csak jó helyen vannak, de jó úton is haladnak” – fogalmazott a rektor.
Szavai szerint a díjazottak elhivatottsággal, szorgalommal és teherbírással azon munkálkodtak, hogy tudásukat a tudomány előrehaladásának és a magyar orvos- és egészségtudomány szolgálatába állítsák. „Több mint 250 éves tradíciókkal rendelkező egyetemünk ugyanis épp az önökhöz hasonló elhivatott orvosok, kutatók, gyógyítók és egészségügyi szakemberek munkáján alapszik. Azokén az iskolaalapítókén, akik Semmelweis Ignáchoz hasonlóan soha nem elégedtek meg azzal, hogy elvégezzék a kötelezőt – mindig azt keresték, hogyan tudnak még többet, még jobbat tenni” – szólt a díjazottakhoz, kiemelve, hogy az átadott elismerések lényege, hogy a tudomány eddigi eredményeire építve, a kutatás sztenderdjeit betartva olyan új innovációk születhessenek, melyek előbbre viszik a tudományt – és végső soron a betegellátásban hasznosulnak. Végül arra kérte a díjazottakat, hogy ne álljanak meg az úton, hanem kettőzött erővel folytassák a munkát, és bátran haladjanak előre.

Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes köszöntőjében megerősítette, a tudománynak az emberiség javát kell szolgálni. „Nem elég csak a tudományos jövőnket létrehozni, hanem az új felfedezéseket hasznosítani is szükséges a betegek javára” – fogalmazott. Ugyanakkor, tette hozzá a rektorhelyettes, ehhez szükséges a szellemi tulajdon védelme, a védelem mellett pedig üzletet is kell csinálni a tudományból, hiszen termék nélkül nem lehet a betegeket segíteni. Ebben a Semmelweis Egyetem maximálisan, minden segítséget megad – hangsúlyozta dr. Ferdinandy Péter. „Évek óta dolgozunk a tudományos és innovációs támogató rendszer fejlesztésén” – jelentette ki, arra bátorítva a munkatársakat, hogy keressék a tudományos és innovációs rektorhelyettesi irodát. Beszéde végén megköszönte a díjazottaknak a pályázataikat és a kiváló teljesítményüket. „Önök példaképként szolgálnak a jövő nemzedékének is” – zárta gondolatait a rektorhelyettes. Az ünnepség a 2025-ös évi Jendrassik Ernő emlékérem átadásával folytatódott.

Jendrassik Ernő emlékérem

Az Egyetem Tanácsa 1962-ben a magyar orvostudomány, különösen az önálló kutatásokon alapuló szaktudomány fejlődésének elősegítése érdekében emlékérem és jutalomdíj alapítását határozta el. A jutalomdíjjal mindenkor az előző 5 év alatt megjelent közleményeken alapuló, önálló kutatásokat tartalmazó, a klinikai orvostudomány bármely ágára kiterjedő, meghatározó részében az egyetemen folytatott munkásság kimagasló, tudományos eredményeit tézisszerűen bemutató pályázat szerzőjét jutalmazza. Az Egyetemi Tanács az emlékérmet dr. Jendrassik Ernőről, az egyetem volt tanáráról, a kiváló magyar bel- és idegorvosról nevezte el.

A szenátusi döntés értelmében 2025-ben Jendrassik Ernő emlékérem és jutalomdíjban részesült dr. Miheller Pál, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika egyetemi tanára. Dr. Miheller Pál a hazai gasztroenterológia meghatározó személyisége, aki több mint három évtizede elkötelezetten szolgálja a betegellátást, az oktatást és a tudományos kutatást a Semmelweis Egyetemen. Szakmai előmenetele tükrözi kivételes felkészültségét és elhivatottságát. Klinikai tevékenysége és kutatói érdeklődése fókuszában a gyulladásos bélbetegségek állnak. Nevéhez fűződik számos országos jelentőségű szakmai ajánlás kidolgozása, betegregiszterek koordinálása, valamint a biológiai kezelések hazai alkalmazásának tudományos megalapozása – hangzott el a díjazott méltatásában. A teljes laudáció erre a linkre kattintva olvasható.

Dr. Miheller Pál a „Klinikai kutatás múltja és jövője gyulladásos bélbetegségekben” című előadásában megemlékezett Jendrassik Ernő életéről, majd felidézte, hogy tudományos munkássága kezdetén, az endokrinológiai osztályon a csontanyagcserét kapta témaként, majd a gasztroenterológián már a belek és a csontanyagcsere összefüggéseit vizsgálta, az akkoriban piacra került, ezt az összeköttetést megteremtő biológiai gyógyszer hatásvizsgálatán keresztül. Kutatásai során kiderült, hogy a gyulladásos bélbetegségben alkalmazott új bioszimiláris gyógyszer kedvezően befolyásolja a csontritkulás előrehaladását is. A csontparaméterekre gyakorolt hatás vizsgálatakor további emésztőrendszeri betegségcsoportokat is bevontak a kutatásba, számos nemzeti felmérést indítványozva és nemzeti adatbázisokat létrehozva munka közben.

Tudományos munkáját a betegágy mellől származó ötletek is táplálták, továbbá a más egyetemi centrumokkal való összefogás is szélesítette a témához kapcsolódó adatbázist, amelynek tartalma azóta tankönyvi adattá vált – ismertette dr. Miheller Pál. „A gyógyszerfinanszírozás módosítása nyomán specifikus magyar adatok is keletkeztek arról, hogy milyen következményei lehetnek a kezelés elmaradásának. A csapatmunkát számos OTKA-pályázat támogatta, amiből rengeteg közlemény született” – tette hozzá a díjazott, kiemelve a kooperáció fontosságát a klinikai kutatások során. Tanítványai további bélbetegségeket is bevontak a vizsgálatokba, szerológiai és mikroszkópos vizsgálataikkal olyan elváltozásokat is kimutattak, amelyeket endoszkóppal nem volt lehetséges. A biológiai kezelés miatt centrummá váló klinikára érkező további, súlyos állapotú betegek kórosan alultáplált állapota is újabb kutatások kiindulópontja volt. Miközben kimutatták a zsírmentes izomtömeg és a kórházi felvétel közötti összefüggést, arra is fény derült, hogy a bélbetegségre ható biológiai gyógyszer a testösszetételt is jótékonyan befolyásolja. A Covid-járvány időszaka fokozta a különböző, immunológiailag sérült vagy veszélyeztetett betegekkel dolgozó munkacsoportok összefogását, új vizsgálati protokollok elindítását – idézte fel tudományos munkája állomásait az egyetem tanár hozzátéve, hogy az utóbbi pár évben a klinikai kutatás egy másik módszertanába, a transzlációs medicinába is volt alkalma belekóstolni.

Jelenleg egy nagy Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázist dolgoznak fel, a gyulladásos bélbetegségekhez társuló tromboembóliás szövődmények körében. Előadása végén a díjazott kiemelte az inspiráló vezetők, a munkahelyi miliő, a kíváncsi fiatalok, a támogató kollégák és a megengedő közösség jelentőségét a klinikai kutatási munka végzésében. Mint kifejtette, ez az a munka, ami fel tudja tenni a pontot az i-re. Ha valaki a napi rutin és az adminisztratív papírhalmaz alól ki szeretne nézni a klinikán, és van egy jó ötlete, akkor annak érdemes utána menni. Így érezheti magát jól az ember a munkahelyén – mondta végül.

A Semmelweis Egyetem Innovációs Díjat elsőként dr. Bojtor Bence, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika belgyógyász rezidense, a leginnovatívabb TDK-munka kategória díjazottja vehette át, aki „A SIRT1 szerepe a gyógyszerindukált állcsontnekrózisban” című prezentációját adta elő.

A gyógyszer indukálta állcsontnekrózis (MRONJ) az antireszorptív (csontfelszívódást gátló) gyógyszerek ritka, de súlyos mellékhatása, amely jelentősen rontja az érintett betegek életminőségét. Ilyen antireszorptív gyógyszerek a biszfoszfonátok, illetve a denosumab. Legfontosabb indikációs körük az oszteoporózis, a tumoreredetű csontvesztések és a hyperkalcémia. Az állcsontnekrózis előfordulási gyakorisága csontritkulásos betegekben 0,02-0,3 százalék, daganatos betegekben azonban akár a 18 százalékot is elérheti. Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan megbízható rizikóbecslő rendszer, amely megjósolná, hogy mely betegek esetén kell számolnunk a MRONJ fokozott kialakulásának kockázatával – derült ki az előadásból.

Dr. Bojtor Bence elmondta, kutatócsoportjuk korábbi vizsgálatai alapján a gyógyszerindukált állcsontnekrózis kialakulását genetikai faktorok is befolyásolhatják. A vizsgálatok során felmerült a SIRT1 gén szerepe a betegség patomechanizmusában. A genetikai variáns szűrésére egy egyszerű módszert dolgoztak ki. Az így kapott genetikai információt már ismert klinikai rizikófaktorokkal (pl.: szájsebészeti beavatkozás) együtt értékelve azonosíthatóak lennének a nagyobb rizikóval rendelkező páciensek, akik esetében az antireszorptív terápia alkalmazása megfontolandó, vagy ha az elengedhetetlen, akkor az antireszorptív terápiát megelőzően a fogászati státusz rendezésével csökkenthetővé válna a gyógyszer indukálta állcsontnekrózis kialakulásának kockázata.

A leginnovatívabb PhD-értekezés kategória nyertese dr. Bagdy-Bálint Réka, a Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika PhD-hallgatója lett. A kutató disszertációjában átfogóan elemezte a strukturált adatokra épülő nemzetközi és hazai egészségügyi infrastruktúrák jelenlegi helyzetét és jövőbeli irányait, kiemelt figyelmet fordítva a Semmelweis Egyetem eddigi kezdeményezéseire. Vizsgálta a Fogszabályozási és Gyermekfogászati Klinika dokumentációs gyakorlatát a klinikai kutatási hatékonyság szempontjából, és feltárta annak korlátait. Eredményei alapján létrehozta az első, kifejezetten fogorvostudományi célú, de az interdiszciplináris klinikai kutatócsoportokat egyszerre támogató strukturált adatbázist, amelyet végül az egyetem biobank hálózatába helyezett át. Munkájában bemutatta, hogy a magas minőségű, újrahasznosítható adatstruktúra miként alapozza meg az MI-alapú klinikai döntéstámogató rendszerek fejlődését, valamint hogyan egészítik ki ezt az izolált, MI-alapú diagnosztikai eszközök. A jövőben hálózatkutatással és MI-alapú predikciós modellek, valamint döntéstámogató rendszerek fejlesztésével szeretne foglalkozni a létrehozott adatbázis felhasználásával.

A leginnovatívabb kutatómunka kategóriában két projektet díjaztak. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáról dr. Merkely Gergő, dr. Sydó Nóra, dr. Csulak Emese és Schulc Attila munkáját a csoportvezető dr. Merkely Gergő távollétében Shulc Attila prezentálta.

Kutatásuk eredménye egy újszerű, valós környezetben is alkalmazható, személyre szabott sportolói monitorozó rendszer, amely integrálja a marker (ruhán rögzített érzékelő) nélküli mozgásrögzítést, a fiziológiai biomarkereket, valamint az edzések és mérkőzések teljesítménymutatóit. A rendszer célja, hogy valós időben és hosszú távon is képes legyen digitális avatárokon (digitális ikreken) keresztül értelmezni és megjeleníteni a sportolók fizikai állapotát, biomechanikai sajátosságait és kockázati tényezőit. A fejlesztés egyik kulcseleme a marker nélküli mozgáselemzés, amely többkamerás videóinput alapján rekonstruálja a sportolók mozgását. Ezt egészíti ki a fiziológiai adatok széles skálája. A rendszer képes manuálisan vagy automatizált módon azonosítani magas sérüléskockázatot jelentő mozgásmintákat (pl. térd befelé dőlése, aszimmetrikus terhelés) és játékhelyzeteket (pl. irányváltás, ütközés), majd ezek alapján személyre szabott visszajelzést ad. A különféle adatfolyamok egy egyesített adatfúziós motorba kerülnek, amely képes gépi tanulási módszerekkel előre jelezni a sportolók sérüléskockázatát, teljesítményének várható alakulását, és támogatni a rehabilitációs döntéseket.

A kimeneteket egy vizualizációs felületen jeleníti meg, amely különböző felhasználói szinteken (edzők, orvosok, sportolók) is értelmezhető visszacsatolást ad. A rendszer erőssége, hogy laboratóriumi környezet helyett a pálya szélén, valós sportkörnyezetben is működik, és folyamatosan frissíthető digitális avatárt tart fenn a sportolóról. Ezzel lehetővé válik az objektív, adatvezérelt döntéshozatal a teljesítmény-optimalizálás, a sérülésmegelőzés és a rehabilitáció során.

A fejlesztés amellett, hogy egy technológiai eszköz, egy új szemléletet is bevezet a sportteljesítmény és egészségügy összekapcsolásában – egy olyan platformot, amely képes hidat képezni az orvostudomány, a sporttudomány és az adatvezérelt technológiai fejlesztések között.

A leginnovatívabb kutatómunka kategória másik nyertese, dr. Kovács Krisztián András, a Klinikai Kórélettani Intézet tudományos tanácsadója „Terápiás molekulák targetálása retinában természetes fénnyel neovaszkularizációs retinopátiák gyógyítása céljával” című előadásában a kutatómunkájának alapjául szolgáló ötletről beszélt. A neovaszkularizációs retinopátiákról szólva elmondta, az időskori makuladegeneráció, valamint a diabéteszes retinopátia vezet a retinán megjelenő, nemkívánatos érnövekedéshez, ami az érintettek nagy száma miatt – diabéteszes retinopátiában világszerte több mint 100 millióan, időskori makuladegenerációban több mint 200 millióan szenvednek – súlyos társadalmi probléma. A kórképet jelenleg a szemgolyóba injektált biotechnológiai készítményekkel kezelik. A terápia jellege csökkenti a betegek együttműködését, továbbá jól képzett szakorvosokat is kíván.

Kutatócsoportjának víziója szerint szájon át szedhető gyógyszerekkel elkerülhető lenne az érújraképződés, így a gyógyszer szemgolyóba injektálása is. Sikerült azonosítaniuk két konkrét molekulát, ami állatmodelleken hatásosnak bizonyult, és gyógyszerré fejleszthető tovább. A Semmelweis Egyetem alapötletét, amelyre az egyetem már két szabadalmat is bejelentett, egy nemzetközi konzorcium segítségével lehet megvalósítani – mondta el dr. Kovács Krisztián András.