Otthon, identitás és közösség – ezt jelenti hagyományosan a Korányi Frigyes Szakkollégium dr. Godó Ferenc igazgató szerint. Az országban az elsők között, 1985. október 23-án alapított ilyen intézmény immár negyven éve képez értelmiségieket, akik magukévá teszik a szakkollégiumi életformával járó kooperációs képességet, munkaetikát és társadalmi felelősségvállalást.
„Ma az ide bekerülőknek a szakkollégium mindenekelőtt otthont, ismerkedési helyszínt, tudásszerzési lehetőségeket, olvasási tanácsokat, intellektuális tapasztalatokat, hasznos trükköket, példaképeket és életre szóló barátságok helyszínét jelenti” – sorolta dr. Godó Ferenc hozzátéve, hogy az intézményi közösséget összetartó képlékeny massza alapja a közös, immár negyven évre visszanyúló történet, a nemzedékről nemzedékre szálló anekdoták, mítoszok.
„Amikor frissen felvett szakkollégistaként az ember először megérkezik a Hársfába, hamar letaglózza a szakkollégium varázsa: elkapja az idősebb kollégisták barátságossága és érdeklődése, a közösség vibrálása, a szakkollégiumi szokások ereje, a kollégiumi élettér sokszínűsége. Sok szempontból nagyon más, mint az egyetemi mindennapokban megszerzett hallgatói tapasztalat, sokkal bensőségesebb, közösségibb, szabadabb. A felvételi folyamat és a fogadtatás nyomán pedig hamar kialakul az újsütetű szakkollégistában egyfajta kiválasztottságérzet, az a bizonyos ’hársfás’ identitás, ami meghatározó lesz a következő években” – fűzte hozzá dr. Godó Ferenc.
Ahogy az igazgató fogalmazott: a szakkollégium nem egyéni tehetséggondozási forma, hiszen a szakkollégiumi élet mozgatója a közösség.
A közösség pedig nem pusztán kortárscsoport, hanem szakmai közösség, ahol végbe mehet a szakmai szocializáció, ahol tagjaink interaktív társas folyamatok közben megosztják tudásukat, eközben új nézeteket ismernek meg, egyeztetik azokat és új tudást hoznak létre. Azaz olyan közösség, amely együttesen fejleszti a szociális és intellektuális készségeit. Az értelmiségi létre való felkészítés – ami egy létforma – más további készségek elsajátítását is igényli
– szögezte le az igazgató.
A jubileumi évben Hársfa40 elnevezéssel több programmal várták, várják a jelenlegi és korábbi „hársfásokat”: az ünnepi programsorozatot a Hallgatói Önkormányzattal közösen szervezett Rektori Fórum nyitotta. Márciusban Hársfa sikertörténetek – Karrierépítés az egészségügyben című kerekasztal-beszélgetésen egykori szakkollégisták, dr. Maurovich Horvat Pál, az Orvosi Képalkotó Klinika igazgatója, dr. Szabó Attila, a Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója, klinikai rektorhelyettes, valamint dr. Takács István, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatója osztották meg tapasztalataikat a kutatás, a diákélet, a rezidensképzés és az orvoslét témakörében. Sikeres nők az orvostudományban volt a következő, áprilisi kerekasztal témája. A beszélgetésen dr. Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója és a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, dr. Kamondi Anita, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika egyetemi tanára, az Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika Neurológiai osztályának osztályvezetője, a Neurokognitív Kutatási Központ igazgatóhelyettese és vezető tudományos tanácsadója és dr. Vágó Hajnalka, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi tanára, a Szív MR kutatócsoport vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökségi tagja vett részt. A Hársfa40 jubileumi ünnepségsorozat november elején Generációk nyomában, lelki egészség az orvosi pályán című beszélgetéssel folytatódik, majd november közepén az Alumni Estély és Koktélbárral zárul.
„Alumnusaink életkora a 25-től a 60+-ig terjed, és hiszem, hogy ezen eltérő korosztályok reprezentánsainak meg kell jelenniük a Hársfa életében, akár döntéshozatalaiban is. Ez egy olyan szellemi érték, amelyet nem szabad veszni hagyni! Szükséges a tradíciót és a folyamatosságot intézményesíteni!” – hangsúlyozta Godó Ferenc.
A szakkollégiummal kapcsolatos tervekről szólva elmondta, hogy szakmai programjaiknak nincs „tanterve”, azok egy sajátos evolúciós folyamat révén alakulnak ki, amiben a döntő szerep a szakkollégistáké.
„Az ő kíváncsiságuk és tudásvágyuk vezérli azt, hogy mikor milyen kurzusok, szakmai programok indulnak. Ebben persze a kicsit idősebbek, rutinosabbak vagy végzés előtt állók sokat segítenek. Törekszünk a hagyományos szakmai programok megtartására, mint például a Korányi Frigyes Tudományos Fórum, hiszen ezt jövő tavasszal immáron 30. alkalommal rendezzük meg” – mutatott rá az igazgató, hozzátéve, hogy egyéb programjaiknak az otthon-identitás-közösség fejlődésének, erősödésének hármasát kell szolgálnia.
Galéria
„Az otthon ugyanis nem csak egy fizikai lakóhely, ennél sokkal többet jelent számunkra: személyes emlékek, ünnepek és tradíciók helyszínét, valamint az egyéniség kifejezésének terét, ahol az ember kifejezheti önmagát. Egy olyan kortárscsoportban, akik szoros kapcsolatot ápolnak, közös célokat, értékrendeket vagy tevékenységeket osztanak meg és gyakran önként segítik egymást, megosztva szabadidejüket vagy egyéb erőforrásaikat a szakkollégista társaik javára. A 40. születésnap jó alkalom arra, hogy újra és újra feltegyük magunknak a kérdést: kik vagyunk, mit akarunk, hová tartunk?” – zárta dr. Godó Ferenc.
A kezdetek
Az országban elsők között, 1985-ben jött létre hallgatói kezdeményezésre szakkollégium, a Korányi Frigyes Szakkollégium névvel. Szervező hallgatói az általános kollégiumi célokon túlmenően többet, minőségileg mást tűztek maguk elé. Felvállalták szakmailag jól felkészült, sokoldalúan művelt, a társadalom, az egészségügy problémáira érzékeny, tenni tudó és akaró, de tetteiért felelősséget is vállaló orvos-értelmiség képzését. Olyan szervezetet akartak létrehozni, ahol létezik egy általánosan elfogadott jövőkép, és a kollégisták legkiválóbb tudásukat nyújtják, fejlődnek és tanulnak, méghozzá nem azért, mert elvárják tőlük, hanem azért, mert maguk szeretnék azt.
A szakkollégium belső struktúrája demokratikus, az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épül. Lényeges, hogy szakkollégium tagsága dönt a kollégiumi tagsági jogviszony keletkezéséről vagy megszűnéséről, a szakkollégium szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról, a szakkollégium szakmai programjáról és az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről. A legfontosabb testületek, a Közgyűlés, a Diákbizottság, a Szakmai Bizottság, a Felvételi majd később Habilitációs Bizottság választás útján alakultak és alakulnak ki.
Fekete-Obreczány Éva
Fotó: Barta Bálint, Kovács Attila, Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem; Kovács Boróka
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
