Dolgozik, fut, úszik, túrázik, utazik, minden szempontból aktív az 50 éves Judit, aki egy éve él sztómával, miután szklerotizáló epeúti gyulladása több szervét tönkretette, illetve a különböző kezelések, terápiák is nyomot hagytak szervezetén. Egy májátültetésen már túl van, alapbetegsége előrehaladása miatt pedig most újabb májtranszplantációra vár; de továbbra is végtelenül bizakodó, életigenlő és pozitív személyiség. Igaz, mint felidézte, mikor két éve egy kemoterápiás kezelés mellékhatása miatt tehermentesíteni kellett a vastagbelét és megtudta, hogy sztómát kap, először sok betegtársához hasonlóan ő is úgy gondolta: 47 évesen vége az életének. De ahogy utánaolvasott a sztómás életnek, csökkent a kétségbeesése. Kezdettől fogva nagyon sok segítséget kapott a sztómaterápiás ápolóktól, akik praktikus tanácsokkal, rengeteg hasznos javaslattal támogatták a megfelelő sztómazsák kiválasztásától kezdve a szükséges rutinok elsajátításáig. A sztómaterápiás nővérekkel az első sztómaműtétet megelőző időszak óta tartja a kapcsolatot, mint elmondta, mindenben számíthat a támogatásukra.
A sztómaterápiás ápoló és a beteg kapcsolata valójában már a műtét előtt elkezdődik és akár a beteg élete végéig tarthat. Nagymértékben a sztómaterápiás ápolóktól függ a beteg további életminősége, hogy mennyire lesz képes teljes életet élni és milyen késői szövődményekkel kell megküzdenie – magyarázta az ezzel a területtel több mint 30 éve foglalkozó Orbán Andrea, a STéG sztómaterápiás vezető ápolója.
Sztómával is lehet teljes életet élni, túrázni, hegyet mászni, gyereket kihordani és felnevelni, a kulcs ehhez a jól kialakított sztóma, a megfelelően illeszkedő termék, és az együttműködő beteg
– mondta el Orbán Andrea.
„A műtét előtti felkészítésnél nemcsak arról beszélgetünk a betegekkel, hogy milyen lesz a sztómás állapot, hanem megismertetjük őket a sztómazsákokkal, közösen kiválasztjuk az ideális eszközt, és többféle testpozícióban – ülve, állva, előre hajolva – is meghatározzuk a leendő sztóma optimális helyét” – részletezte a STéG vezető sztómaterápiás ápolója kiemelve, hogy mindezzel nemcsak megnyugtatják a betegeket, de a szakirodalmi evidenciák szerint meg is könnyítik a sztóma elfogadását, lerövidítik a kórházi ápolási időt, illetve segítik a betegek sztómával való megküzdését.
Galéria
A sztómaterápiás ápoló a műtét után egy-két nappal „élesben is” megkezdi a beteg oktatását. „Egy tükör segítségével megismertetjük a hasfalon képzett nyílással, azaz a sztómájával, hiszen fontos, hogy lássák, milyennek kell lennie. Megtanítjuk a zsák leengedését és a cseréjét is, a gyakorláshoz a sztómagondozóban minden szükséges felszerelés rendelkezésre áll. Ha a kórházi tartózkodás 4-5 napja alatt nem sikerül tökéletesen begyakorolni a mozdulatokat, az ajtónk mindig nyitva áll a betegek előtt, bármilyen gondjukkal hívhatnak minket, akár a jelentkezés napján is fogadjuk azt, akinek gyors segítségre van szüksége” – hangsúlyozta Orbán Andrea. A műtét utáni varratszedésre érkezőktől is visszajelzést kérnek, ilyenkor még finomítanak a mozdulatokon, korrigálják az eszközt is, ha szükséges. Szavai szerint a sztómaterápiás munka nagy része edukáció, másik része pedig a szövődmények elleni küzdelem. Mindemellett szorosan együttműködnek a sebésszel, gyereksebésszel, gasztroenterológussal, az urológussal, dietetikusokkal, a gyógytornászokkal és a pszichológussal is.
Évente 240-280 sztómaképző műtét történik nálunk, Magyarországon becslések szerint 18 000 sztómaviselő él.
„Fontos része a sztómaterápiának a lelki támogatás, hiszen a sztóma egy alkalmazkodást igénylő veszteségélmény. Egy olyan új élethelyzet, amit, ha az érintett be is látja, hogy muszáj elfogadnia, akkor is nehézségekkel jár. Ilyenkor elindul egy gyászfolyamat, mindenki egy pszichológiai utat tesz meg” – magyarázta Juhász Anita, a StéG klinikai szakpszichológusa hozzátéve, hogy ehhez az úthoz pszichológusok nyújtanak segítséget a kórházban, szükség esetén távozás után is. „A beteget már a műtét előtt felkeressük, hogy felkészítsük a beavatkozásra és a sztómás életre, illetve felmérjük a pszichológiai állapotát. Műtét után pedig konzultációt ajánlunk, illetve alacsony intenzitású pszichoterápiás ellátást, kríziskezelést, krízistámogatást tudunk nyújtani” – fogalmazott Juhász Anita. A sztóma léte érinti az identitást, a testképet, a test, az élet feletti kontroll élményét, az életmódot, és mindezekben a tényezőkben változást hoz, amit el kell fogadni – hangsúlyozta.
A kórházi kezelés ideje alatt az intervenció heti egy-három alkalommal zajlik, a beteg aktuális állapotához és szükségleteihez igazítva. A konzultációk között a betegek terápiás házi feladatokat kaphatnak, amelyek segítik a feldolgozást és az új készségek gyakorlását. A hazatérést követően hat alkalmas konzultációs lehetőséget biztosítunk; amennyiben további pszichoterápiás ellátás válik indokolttá, a beteg állapotának megfelelően szakellátásba irányítjuk tovább – mondta a pszichológus.
Az elfogadásról szólva pszichológiai kutatási eredményeket idéz, melyek szerint azok, akik több feldolgozott veszteségélménnyel a hátuk mögött kerülnek ilyen helyzetbe, könnyebben kezelnek még egy veszteséget. Az iskolázottság, az intelligencia és a szocioökonómiai státusz szintje korrelál az elfogadással, ugyanakkor a személyiség strukturáltsága, érettsége a döntő az alkalmazkodásban – magyarázza Juhász Anita. Aki könnyebben engedi el a kontrollt, az könnyebben jut el az elfogadásig – állítja.
A sztómaterápiás ápolási ismereteket 2022 ősze óta szabadon választott, akkreditált képzésként féléves kurzusokon oktatják a STéG-en. Az eddig négyszer meghirdetett képzést 80-an végezték el. A Semmelweis hiánypótló, teljes szemeszteres sztómaterápiás oktatására az ország minden tájáról érkeztek a terület iránt érdeklődő nővérek, a szükséges ismereteket ugyanis addig csak az ellátásban alkalmazott eszközök gyártói által rendezett céltanfolyamokon sajátíthatták el. A képzés igazolta a hozzáfűzött várakozásokat, a tematika a sztómaterápia összes aspektusára kitért az anatómiai ismeretektől kezdve a kapcsolódó anyagismereten keresztül egészen a sztóma pszichés következményeiig. Mindemellett sikerült egy kiváló és motivált oktató csapatot összehozni, akik legalább tíz, a sztómaterápiához kapcsolódó szakterületet fednek le, és a csapat az elmúlt időszakban egységessé kovácsolódott – mondta el dr. Bánky Balázs, a STéG docense, a sztómaterápiás team vezetője.
Az első négy szemeszter tapasztalatát összegezve döntöttek arról, hogy 2025 őszén kibővített tartalommal és időkerettel, egyéves, két szemeszteres képzési programként indítják az oktatást, az előzőekhez hasonló tematikával, de annál részletesebben tárgyalva az egyes alfejezeteket – tette hozzá dr. Bánky Balázs, kiemelve, hogy az időkeret meghosszabbítását a még hangsúlyosabb gyakorlati rész indokolja. Az 52 elméleti órán túl egy nagyon koncentrált, részletes, 40 órás gyakorlati képzési programban, továbbá két konzultáción vesznek részt a hallgatók. Gyakorlatot kell szerezniük az ágy melletti, ambuláns betegellátásban, főként a STéG-en, de emellett a saját munkaterületükön, anyaintézetükben is be kell kapcsolódniuk a sztómaterápiás ellátásba, továbbá esettanulmányokat kell prezentálniuk, ami a feltétele a vizsgára bocsátásnak – fogalmazott a STéG docense.
A továbbra is kiscsoportos, maximum 20 fővel elinduló képzést a gyakorlati rész kiemelt szerepe miatt a klinikai munkarendbe illesztve pénteki napra helyezték a korábbi szombati szabadnapról. BSc-, MSc-, vagy OKJ-végzettségű ápolók jelentkezhetnek, előzetes gyakorlatot nem várnak el a leendő hallgatóktól – jegyezte meg dr. Bánky Balázs. Véglegesítés alatt áll egy részletes, a sztómaterápia minden aspektusát számba vevő tankönyv is a képzéshez, amely hiánypótlónak számít, olyan háttérismereteket nyújtva, amelyek az orvosi rezidensképzésben is hasznosíthatóvá teszik. Dr. Bánky Balázs elmondta, bíznak benne, hogy a felnőttképzésként akkreditált kurzus elvégzését, és a sikeres vizsgát igazoló, a STéG által kiadott diploma szakmaterületi licenc jogosultság alapja lehet.
Teljes élet sztómával – praktikus tanácsok egy érintettől
Judit először ideiglenes kolosztómát kapott a vastagbél tehermentesítésére. „Megtanultam kezelni, jártam vele strandra, túrázni, Görögországba is elutaztam, minden rendben volt, öltözködésnél sem zavart” – idézte fel a két évvel ezelőtt történteket. Amikor a vastagbelét el kellett távolítani, ileosztómát alakítottak ki a hasfalán, amely a kolosztómánál nagyobb odafigyelést igényel az étkezés és a folyadékfogyasztás terén, valamint a folyamatos ürülés és a széklet állagának változása miatt gyakrabban kell üríteni, de ezt is meg lehet szokni – hangsúlyozta Judit, kiemelve a sztómaterápiás nővérektől kapott segítséget. Mióta megszokta, az ileosztóma sem korlátozza aktivitását, ugyanúgy aktívan éli a mindennapjait, mint korábban. A ruhatárát sem kellett lecserélni – mondta, csak az a fontos, hogy ne csípőnadrágot hordjon. Úszni is jár, és nemcsak a görög tengerparton fürdött, hanem az uszoda is a rendszeres programjai közé tartozik. „Elfogadtam, hogy ezzel együtt kell élni, és nem szabad bezárkózni”– fogalmazott, rámutatva, hogy sokan attól félve korlátozzák a mozgásukat, hogy mi történik, ha leesik a zsák. Úgy látja, Magyarországon a sztóma tabutéma, és noha egyre több a beteg, sokaknak fogalma sincs arról, hogy lehet így élni a rémhírek, a félelem és az információk hiánya miatt. A tájékoztatásban, a sztómaterápiás nővérektől kapott rengeteg hasznos javaslat mellett említi az érintettek Facebook-csoportjait is, amelyekben megosztják egymással a tapasztalatokat. A bőrkárosodásokkal kapcsolatos félelmekről szólva elmondta, tapasztalatai szerint, ha a sztómazsákot jól vágják ki és megfelelően helyezik fel, akkor nem lesz baj, s a zuhanyozáson kívül nem kell különleges ápolószereket használni. Nagyfokú tudatosságra persze szükség van, de egy cukorbetegség karbantartása is odafigyelést igényel – von párhuzamot a köztudatban kevésbé ijesztőnek tartott krónikus betegséggel Judit.
Szepesi Anita
Fotó: Kovács Attila, Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
