Három éve jött létre az Intervenciós Gasztroenterológiai részleg a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikán, idéntől pedig önálló tanszékké alakulva segítik majd a graduális és a posztgraduális képzést is a klinika szakemberei, akiknek köszönhetően az Európai Emésztőszervi Endoszkópos Társaság (ESGE) akkreditált oktató centrumává is vált az intézmény. Az oktatást a most bevezetett, és folyamatosan aktualizálható online jegyzet mellett az orvostechnikai eszközfejlődést bemutató egyedülálló endoszkópos gyűjtemény is segíti majd.

Összességében fiatal, mégis több mint 110 évre visszatekintő gyökerekkel rendelkező, és hatalmas fejlődést követően mára a Semmelweis Egyetem egyik legnagyobb betegellátó intézetévé vált a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika – hangsúlyozta dr. Merkely Béla rektor a klinikán szervezett Gasztro-Nap alkalmából. A klinika a rendezvénnyel a három éve indult Intervenciós Gasztroenterológia részleg, az idén májusban létrejött Intervenciós Gasztroenterológia Tanszék, valamint a júliustól Európai Emésztőszervi Endoszkópos Társaság (ESGE) által akkreditált első hazai oktató centrummá válás mellett arról kívánt ünnepélyes keretek között megemlékezni, hogy elkészült egy folyamatosan bővíthető, fejleszthető online gasztroenterológia jegyzet dr. Micheller Pál egyetemi docens szerkesztésében. További ok az ünneplésre egy európai szinten is egyedülálló múzeumi gyűjtemény egyetemi tulajdonba kerülése: mostantól a STÉG központi tanterme galériáján megtekinthető az endoszkópia hazai eszközfejlődését 1970-től napjainkig bemutató kiállítás. Utóbbiról szólva a rektor elmondta, egy ilyen nagy tradícióval rendelkező klinikának jó, ha van egy ilyen gyűjteménye, ami a hallgatók számára is egyértelművé teszi az orvostudomány egymásra épülő tudásanyagát, a betegellátás fejlődését.

Dr. Merkely Béla beszédében kiemelte, hogy a számos nehézség és a rendkívül nagy betegforgalom ellenére a klinika rendkívül jól teljesít, és kiemelkedően látja el egyetemi hármas feladatát: a betegellátás mellett az oktatás, a kurrikulumfejlesztés és a kutatás terén is eredményes. Az egyik legfontosabb, hogy a sebészet folyamatosan képes fejlődni, de az eredmények között említette a rektor azt is, hogy másfél éve elindult az a Magyarországon egyedülálló robotsebészeti program is, amely keretében az urológiai és nőgyógyászati műtétek mellett hasi sebészeti beavatkozásokat is végeznek. Emlékeztetett arra is, hogy már klinikai központi vezetőként is fontosnak tartotta a gasztroenterológia fejlesztését, a belgyógyász kollégák együttműködésével pedig mostanra sikerült elérni, hogy a klinika a régió legnagyobb gasztroenterológiai centrumaként működjön: 2022-ben 2400 gasztroszkópiát és nagyjából ugyanennyi kolonoszkópiát végeztek itt, a járóbeteg szakellátásban pedig összesen több mint 20 ezer beteg fordult meg.

Érdekes és gyümölcsöző projekt ez, annak idején nem is gondoltuk, hogy ilyen szerteágazó, de mégis összetartozó egységek ilyen jól együtt fognak dolgozni, miközben az egyetemi klinika tevékenysége folyamatosan bővül, és az ellátás minősége kiemelkedő”

– jelentette ki a rektor. Úgy fogalmazott, hogy az itt végzett munka kiválóságát bizonyítja az a dr. Micheller Pál docens, a gasztroenterológiai fekvőbetegosztály vezetője által szerkesztett online jegyzet is, amely a jövő orvosgenerációnak képzését segíti majd.

A belgyógyászok és a gasztroenterológusok mindig is szerves részei voltak a korábbi I. Sz. Sebészeti Klinikán folyó munkának, megtanítottak minket, sebészeket mindenre, ami több, mint a mi kézművességünk, és egyben elengedhetetlen része a komplex egész megértésének. Sőt, amióta 3 éve együtt vagyunk, azóta mindennap tanulunk egymástól valami újat – hangsúlyozta dr. Szijártó Attila, a STÉG igazgatója.

Mára pedig a gasztroenterológia teljes spektrumát felöleli az ellátás, igazi európai emésztőszervi betegségek kezelésével foglalkozó centrummá, a STÉG pedig egy Magyarországon egyedülálló, viscerális megbetegedésekkel foglalkozó, széles látókörű klinikává, igazi alkotóműhellyé vált – tette hozzá.

Kifejtette, hogy noha a gasztroenterológus országszerte hiányszakma, a klinika országosan is a legtöbb, 15 főállású szakorvossal büszkélkedhet, valamint azzal, hogy itt a legmagasabb az egy szakorvosra jutó szakvizsgák száma is. A klinika oktatási tevékenységében újabb mérföldkövet jelent a gasztroenterológia digitális jegyzet bevezetése is, amely a graduális és a rezidensképzés mellett a sebészek döntéseit is segíti a helyes kezelési út kiválasztásában. Az idén megalakult Intervenciós Gasztroenterológia Tanszék a graduális és a posztgraduális képzésben is koherensen részt vesz majd. Szintén az oktatás színvonalának emelését jelzi, hogy idén júliusban pedig az Európai Endoszkópos Társaság akkreditált képzőhelye lett a STÉG – emelte ki dr. Szijártó Attila.

Dr. Micheller Pál egyetemi docens az ünnepségen áttekintést adott az Intervenciós Gasztronómia részleg elmúlt hároméves fejlődéséről, elért eredményeiről, mondván mennyiségi és minőségi ugráson vannak túl, és most már a sebészeti igényeket kiszolgáló, modern európai színvonalú ellátást nyújtanak. Szavai szerint a járóbeteg ellátásban gondoznak az ország minden megyéjéből betegeket, Budapestről pedig elsősorban a déli kerületekből, míg a fekvőbetegeknél csak az egyetemi centrumok megyéi számítanak kivételnek. Komoly hepatológiai és krónikus gasztroenterológiai járóbeteg-ellátó centrummá vált az intézmény, és az utóbbi betegségek – jellemzően az alsó tápcsatornai és a gyulladásos bélbetegségek, hepatológiai, epeúti problémák – ellátási igénye miatt minden bizonnyal emelkedik majd a jövőben is a betegforgalom.

A viszonylag kicsi, 13+5 ágyas fekvőbeteg osztály csak az elmúlt évben 579 beteg 920 – jobbára epeúti és pankreászbetegségekkel összefüggő – esetét látta el, viszonylag rövid, 4,1 napos bennfekvési idővel. Az invazív endoszkópiát igénylő eseteket igyekeznek egynapos sebészeti ellátás keretében elvégezni. Emellett több olyan speciális ellátást is végeznek, amely ebben a formában országosan is egyedülálló: ezek között az otthoni parentális táplálási centrumot, a felső tápcsatornai referencia centrumot, az IBD centrumot, az őssejt kezelést említette, valamint a kapszula endoszkópos vizsgálóhelyet, a TX munkacsoporttal kiegészített hepatológiát nevesítette. Emellett számos klinikai vizsgálatban vesznek részt. Erősödött a részleg tudományos tevékenysége is, az elmúlt 5 évben 95 publikációjuk jelent meg, és 7, közben törvényi szinten kötelezővé tett ajánlás kidolgozásában vettek részt a szakorvosaik.

A graduális oktatásban a sebészeti és belgyógyászati kurrikulum mellett a dietetika képzésben is minden nyelven részt vesz az Intervenciós Gasztroenetrológia Részleg. A posztgraduális képzés szintjét többek között azzal emelték, hogy az Európai Emésztőszervi Endoszkópos Társaság (ESGE) referencia centrumává váltak, emellett gasztroenterológiai szakvizsga felkészítő és vizsgahelyként, hepatológiai és IBD kötelező szakvizsga felkészítőhelyként működnek. Mindezen oktatási tevékenység gyümölcse, hogy az Intervenciós Gasztroenterológia Tanszék megalakult a klinikán – tette hozzá dr. Miheller Pál.

A tankönyvkiadás időbeli sajátosságaira és a tudományterület gyorsan bővülő új ismeretanyagára tekintettel döntöttünk az online jegyzet kiadása mellett

– jegyezte meg a docens. Szavai szerint ennek első verziója döntően a szakvizsga tételek köré épült, de terveik szerint ezt a jövőben még bővítik saját radiológiai és képanyaggal, és megújítják majd a grafikai ábrákat is. Szintén e forma előnye, hogy a jegyzetben található linkek sok esetben olyan hasznos oldalakra viszik az orvosokat, amelyek a mindennapi munka során is segítséget adnak, vagy egy-egy érdekesebb esetet tartalmaznak. Meggyőződésem, hogy vannak olyan témák, amelyekre még nincs ajánlás, de a klinikai tapasztalat alapján podcastban, videókban fel lehetne dolgozni a Semmelweis Gastro School összegyűjtött tapasztalatait, élő tudásbázist kialakítva – tette hozzá dr. Miheller Pál.

Az endoszkópia – ami mára önálló határdiszciplínává vált egyre több minimálinvazív beavatkozást átvéve a sebészettől – volt az a híd, ami először összekötötte a sebészetet a gasztroenterológiával, létrehívva a G-t a STÉG-ben – mondta dr. Hritz István, a májusban létrehozott Intervenciós Gasztroenterológia Tanszék vezetője. Felidézte azt is, hogy a közel 50 éves múltra visszatekintő endoszkópiának milyen hagyományai vannak az egyetemen, kezdve az 1970-es évek végén az I. Sz. Sebészeti Klinikán Magyarországon először elvégzett nyelőcső varix vérzéscsillapító beavatkozással, a nyolcvanas évek közepétől a felső tápcsatornai és a nyelőcsőrák centrumként betöltött szerepén át, az invazív endoszkópos centrum kialakításának első lépéseiig és tápcsatornai endoszkópos akut betegállátás koordinálásáig bezárólag. 2020 szeptemberében a STÉG gasztroenterológiai centruma megalakulásával kibővült az endoszkópia is, és ide került a II. Sz. Belgyógyászati Klinikáról az akkreditált nemzeti vastagbélszűrő centrum is. Beszámolt a részleg technológiai fejlődéséről és az ennek hatására emelkedő ellátott esetszámokról, külön kiemelve a gyermekellátást, és az urgens edoszkópiai beavatkozásokat a vérző betegek kezelésében.

A tanszék részt vesz a graduális oktatásban is: három nyelven a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika gasztroenterológia kurrikulumában, a sebészeti blokkoktatásban a gasztroenterológiai endoszkópos sebészet területén, valamint az ÁOK és a FOK oktatásban vállal szerepet, és indult egy táplálásterápiás fakultáció is. Jelenleg azonban elsősorban a posztraduális képzésben van kiemelt szerepe az endoszkópia és az intervenciós gasztroenterológia specifikus ismeretanyaga miatt – jegyezte meg a tanszékvezető. A Magyarországon először ESGE minősített oktatóhely cím megszerzése újabb mérföldkő a klinika történetében, jövőre már két hallgatót is fogadunk e program keretében – tette hozzá dr. Hritz István. Kiemelte a gasztroenterológiai szakasszisztens képzésben vállalt szerepüket, valamint azt is, hogy ERCP licenszet szerzett a klinika, és jövőre ez alapján indítanak képzéseket. A távlati terv az oktató és vizsgacentrummá válás e téren is. A célok között szerepel az endoszkópos eszközpark megújítása mellett egy funkcionális felső- és alsó tápcsatornai emésztőszervi vizsgáló kialakítása is.

Dr. Pavlik Lívia kancellár a klinika elmúlt évekbeli munkásságát méltatva felidézte, hogy azon túl, hogy a COVID-időszakban egy itteni rendezvényen nyílt először lehetősége frissen kinevezett kancellárként személyesen is bemutatkozni az egyetemi dolgozóknak, azóta is ezzel az intézménnyel ápolja az egyik legintenzívebb kapcsolatot a folyamatosan érkező fejlesztési igények, kérelmek, elképzelések miatt. Az endoszkópos gyűjtemény itteni elhelyezése pedig a múlt, jelen és a jövő találkozását szimbolizálja, mivel a múltba való visszatekintés nagyszerű inspiráció a jelen innovációjához – jegyezte meg a kancellár. A gyűjtemény értékelésére felkért szakértő véleményét idézve közölte, hogy a gyűjtemény megdöbbentő, mind számossága, mind teljessége, változatossága és a kiegészítő tartozékok sokaságát illetően is: ilyen átfogó gasztroszkóp, duodendoszkóp, kolonoszkóp gyűjtemény nincs is a világon. Egy igazi orvostörténeti emlék, ami méltó a Semmelweis Egyetemhez – hangsúlyozta dr. Pavlik Lívia.

Elek Imre gyűjteménye olyan páratlan kincs, amely az 1970-es évek elejétől Magyarországon használt endoszkópok közel teljes sorozatát tartalmazza, és lehetővé teszi a hazai endoszkópia történetének feldolgozását – idézte dr. Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója szavait dr. Szijártó Attila a kiállítás megnyitásakor. Hasonló, egy sebészeti szakág eszköztörténetét feldolgozó szakgyűjteményre tudomása szerint nincs példa az európai vagy amerikai orvostörténeti gyűjtemények gyakorlatában sem.

1968 és 2023 között gyűjtöttem ezeket az eszközöket – mondta honlapunknak Elek Imre, aki évtizedekig dolgozott az endoszkópokat fejlesztő és forgalmazó Olympus hazai képviseleténél. Ennélfogva jó kapcsolatai alakultak ki valamennyi hazai kórházzal, az eszközöket használó orvosokkal is. Gyűjteni és minimálisan szervizelni pedig azokat az eszközöket kezdte, amelyeket a magyar kórházak már leselejteztek a napi használatból. A mérnök szerint akad olyan darab is a tárgyak között, ami még használható lenne, mivel azonban nem videóendoszkóp, ezért már túllépett rajta a szakmai protokoll, vagy pedig olyan régi, hogy nincs hozzá processzor vagy fényforrás, amivel megfelelően működhetne.

Kiss Melinda Katalin
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.