Ma egyetlen korszakalkotó ötlet sem állhat saját magában: a legnagyobb tudományos vívmányok és úttörő kutatások nemcsak országhatárokat, de tudományterületeket is átívelő együttműködés keretében születnek meg. Különös jelentősége van tehát annak, hogy mostani konferenciánkon szinte minden diszciplína képviselői bemutatkoznak – hívta fel a figyelmet dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, és egyúttal a Magyar Rektori Konferencia megválasztott elnöke a XXVIII. Tavaszi Szél Konferencia megnyitóján. A Doktoranduszok Országos Szövetsége által mesterszakos hallgatók, doktoranduszok, doktorjelöltek és fiatal kutatók számára szervezett hagyományos, multidiszciplináris angol és magyar nyelven zajló nemzetközi konferenciájának idén a Semmelweis Egyetem volt a házigazdája. A rektor úgy fogalmazott, nemcsak a kutatói és oktatói utánpótlás, hanem az egyetemek tudományos teljesítménye is tehetséges fiatal kutatókon és PhD-hallgatókon múlik.
A Semmelweis Egyetemen éppen ezért kiemelt figyelmet fordítunk a doktori programban résztvevők számának növelésére, ezen belül is a nemzetközi hallgatók bevonzására – mindkét területen komoly eredményeket értünk el az elmúlt években
– jelentette ki dr. Merkely Béla. Hozzátette: ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Times Higher Education 2025-ös rangsora a világ 300 legjobb egyeteme közé sorolja az egyetemet, ahogyan az is, hogy az elmúlt években fokozódott az itt zajló tudományos munka kiválósága, és világszerte emelkedett az itt született publikációk idézettsége. „A fiatal magyar kutatók és doktoranduszok immár 28. alkalommal megrendezett világtalálkozója lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők megosszák a kutatási eredményeket, inspirációt meríthessenek egymás munkájából, és közösen formálják a jövő tudományos irányait!” – tette hozzá dr. Merkely Béla.
Az elmúlt tíz évben közel megduplázódva 11 ezer fölé emelkedett a hazai doktori képzésekben résztvevők száma, és csaknem minden harmadik PhD-hallgató külföldről érkezik, ami jelzi a képzések nemzetközi versenyképességét is – emelte ki köszöntőjében Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár. Hosszabb távon a kormány szeretné ösztönözni, hogy a jelenlegi tízből hat arány helyett tízből nyolc hallgató szerezzen sikeresen doktori fokozatot. Ezt követően ismertette a doktori képzések szeptembertől induló új, háromszintű rendszerét, és ezen belül az újonnan bevezetett Nemzeti Kutatási Kiválósági Program doktori programot, amelynél egy-egy kiválósági alapú kutatási programba csatlakozhatnak majd be a hallgatók.
Az idén a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program keretösszege 40 milliárd forintra emelkedett, amely program keretében 300-350 új kutatói kiválósági doktori álláshely jön létre a következő időszakban – emelte ki Bódis László. Beszélt arról is, hogy havi nettó 250 ezer forintra emelik a Kooperatív Doktori Programban részt vevők ösztöndíját, amely mellé a képzési idő felében munkabért is kaphatnak. Kiemelte azt is, hogy a jövőben a teljes doktori képzésre járó ösztöndíjukat megkaphatják azok is, akik ennél rövidebb idő alatt teljesítik a doktori iskolájuk követelményeit. Megemlítette, hogy a szaktárca számos ponton lazított a szabályozáson annak érdekében, hogy a doktori iskolákat működtető egyetemek mérlegelési, szabályozási lehetőségei bővülhessenek a képzési programok kialakításánál, lebonyolításánál.
Dr. Csépe Valéria akadémikus, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) leköszönő elnöke a szervezet tevékenységének, történetének, nemzetközi beágyazottságának és elismertségének ismertetése mellett megjegyezte, hogy többek között a World Federation of Medical Education elismerését bírva tudják támogatni a magyarországi orvosképzést, és a nővérképzés terén is elindult egy hasonló folyamat. Hangsúlyozta a felsőoktatási intézmények ranking-ben való részvételének és a folyamatos minőségbiztosítási intézkedések fontossága mellett azt, hogy a globálisan egyre fontosabbá váló akkreditációs folyamatok, értékelések középpontjában mindig a hallgatóközpontúság az elsődleges. Magyarország az európai minőségbiztosítási regiszter szerinti legmagasabb értékelését annak köszönheti, hogy a nemzetközi szakértők mellett minden akkreditációs eljárásban, a MAB testületeiben ott vannak a hallgatók, a Doktoranduszok Országos Konferenciája és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája képviselői is – tette hozzá az akadémikus.
Reményét fejezte ki, hogy a doktori képzések új rendszere biztosította lehetőségekkel bátran élnek majd az egyetemek annak érdekében, hogy a doktori képzés arról szóljon, ami a legfontosabb: az originális kutatásról, illetve, hogy ennek támogatásához minden lehetőséget megadjanak a doktori képzésekben résztvevőknek.
A doktori képzés a felsőoktatás zászlóshajója, ide tényleg a legjobb hallgatók jutnak el, akik maguk is gyarapítani szeretnék a tudományos ismereteket. A Semmelweis Egyetem az első között ismerte fel azt, hogy nem lehet uniformizálni a doktori képzéseket, és úgy tudta jelentősen növelni a képzésben részt vevők számát, hogy alkalmazkodott a hallgatói igényekhez – mondta dr. Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának, és egyúttal az Országos Doktori Tanács elnöke a konferencia megnyitóján. Elmondása szerint az idén először várhatóan eléri a 200 főt az egyetemen fokozatszerző hallgatók száma, miközben doktori programokban résztvevőké meghaladja az 1200-at. Ezért tartja rendkívül fontosnak a kormány által biztosított szervezésbeli könnyítési lehetőségeket, mivel így a hallgatók azt kaphatják, ami a leghasznosabb számukra.
Dr. Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy bár sok esetben a 75 éves TDK-mozgalomban való részvétel a doktori képzés előszobájának számít, ugyanakkor a fiatal kutatók, doktoranduszok is tevékenyen részt vállalnak a TDK-hallgatók oktatásában, támogatásában. Az idei Országos Tudományos Diákköri Konferenciáról szólva örömmel említette meg, hogy az előző évhez képest 20 százalékkal, 5700-ra emelkedett a benyújtott tanulmányok száma. Hangsúlyozta, hogy ez a növekedés nem járt színvonal romlással, ráadásul az idei OTDK résztvevők visszajelzései alapján háromnegyed részük szeretne továbbtanulni, és mintegy felük doktori képzésben részt venni. A TDK-mozgalom tudomány iránti elkötelezettséget teremtő hatására példaként említette, hogy az idén öt olyan új tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának, aki korábban elnyerte az OTDT által adományozott Pro Scientia Aranyérem kitüntetést.
A Doktoranduszok Országos Szövetsége az elmúlt 31 évben mindig alakítója volt a doktori képzésnek, és a jövőben is figyelemmel kíséri majd a szeptembertől induló új képzési forma működését, és ha szükség lesz finomhangolásra, akkor a lehető legrövidebb időn belül javaslatot tesz majd erre – emelte ki Molnár Dániel, a DOSZ elnöke. Szavai szerint ez a konferencia kiemelt jelentőségű a szervezet számára, mivel itt valósul meg legfőbb törekvése a közösségépítésre, illetve a tudományos párbeszéd lehetőségének megteremtésére. Köszönetet mondott a Semmelweis Egyetem Doktorandusz Önkormányzatának a konferencia megszervezéséért.
Dr. Vámosi Péter, a Semmelweis Egyetem Doktorandusz Önkormányzatának elnöke köszönetet mondott az egyetem vezetésének és a DÖSZ munkatársainak azért, hogy támogatták, hogy idén az intézmény legyen a kétnapos Tavaszi Szél Konferencia házigazdája. A mintegy 40 szekcióban zajló tanácskozás az Elméleti Orvostudományi Központ (EOK) mellett a NET termeiben zajlott magyar és angol nyelven.
„Mentorok és tanítványok” című előadásában dr. Merkely Béla rektor elsőként átfogó képet nyújtott a Semmelweis Egyetemen ápolt szellemi örökségről, a felsőoktatási intézmény oktatást, kutatást és betegellátást ötvöző működésének sarokszámairól. Statisztikákkal alátámasztva ismertette, hogy az egyetem Q1-Q4-es besorolású publikációkban mérhető tudományos teljesítménye, illetve CNCI impaktja az itt tanuló doktorandusz hallgatók számával arányosan, meredeken emelkedik.
A Semmelweis Egyetemen az elmúlt közel 10 évben megháromszorozódott a PhD-hallgatók száma, így a 2024-2025-ös akadémiai évben 1201 főt tesz ki. Közülük 400 fő nemzetközi hallgató, ezen belül is közel 60-an Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal folytatják tanulmányaikat.
Külön kiemelte, hogy a doktorátusra készülők negyede részt vesz az egyetem transzlációs medicina programjában, amely a tudományos ismeretszerzésen túl kiemelt figyelmet fordít a puha készségek elsajátítására és a statisztikusi háttércsapat támogatására, amellyel a kutatási eredmények mielőbb hasznosíthatóak a betegágy mellett. Előadása második felében részletesen ismertette, hogy saját tudományos pályájában milyen meghatározó szerepet játszottak mentorai, illetve az 1990-es évektől kezdődően mentoráljaival milyen kutatási területeken hoztak létre szellemi műhelyt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán.
A jövőbe történő befektetésnek tekintjük a Stipendium Hungaricum Program ösztöndíjaival megszerzett doktori fokozatokat, és kiemelt jelentőségűnek tartjuk a nemzetközi hallgatók sikeres integrációját, és a nemzetközi kapcsolatok erősítését – mondta dr. Perosa István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Stipendium Hungaricum Programért felelős főosztályvezetője köszöntőjében. Megemlítette, hogy a ma Magyarországon tanuló nemzetközi hallgatók közül több mint kétezren a különféle doktori képzésekben vesznek részt. Méltatta a DOSZ nagyköveti rendszerét, majd a megbízólevelüket most átvevő fiatalokhoz szólva felhívta figyelmüket arra, hogy hazájuk méltó képviselete mellett legfontosabb feladatuk az, hogy elősegítsék itt tanuló honfitársaik tudományos előmenetelét, valamint azt, hogy magyarországi tartózkodásuk élmény legyen számukra, továbbá, hogy az akadémiai közösséget szolgálják.
A megnyitón aláírták a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft. (MFOI) közötti együttműködési megállapodást, valamint a DOSZ elnöke és a dr. Perosa István átadta a szervezet külföldi nagyköveteinek megbízólevelét, mintegy 43 ország képviselői számára.
Galéria
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
