Semmelweis szülőháza tanúja volt egy géniusz születésének, aki forradalmasította az orvostudományt és élete árán is az igazság mellett állt – emelte ki dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinika igazgatója. A Semmelweis-nap megemlékezéseinek első helyszínén, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnál az igazgató hangsúlyozta, a Semmelweis-család élete szorosan összefonódott Pest városának fejlődésével. A kereskedő apa és édesanya ötödik gyermekeként a fiatal Ignác tehetsége korán megmutatkozott, pályája hamar az orvoslás felé fordult, Bécsben korának legkiválóbb orvosprofesszoraitól sajátíthatta el a szülészet és a sebészet tudományát, és a tudásvágy vezérelte vissza Budapestre is. Élete és munkássága drámai fordulatot vett, amikor a kor legsúlyosabb egészségügyi rejtélyével, a gyermekágyi láz pusztító járványával találta magát szemben. Kitartó munkával és áldozatvállalással kereste az okokat és a megoldást a gyógyításra és a megelőzésre, amelynek nyomán egy zseniális felismeréssel elrendelte a klórvizes kézmosást. Ennek nyomán számos elutasításban volt része, hiszen szembement az akkori kor tudományos dogmáival. Munkásságát igazából csak halála után, az aszeptikus elmélet elfogadásával ismerték el igazán, világszerte. Az igazgató hangsúlyozta, büszkeséggel tölti el, hogy egy olyan intézményhez, a Semmelweis Egyetemhez tartozhat a klinikája, amely méltó Semmelweis nevének viseléséhez, és amely mára nemzetközileg meghatározó tényezővé vált az orvosképzés, a gyógyítás és a tudományos kutatás terén. „Az idei évben március 1-jétől történelmi jelentőségű lépéssel csatlakozott az egyetemhez az Országos Mozgásszervi Intézet. Ez az integráció rendkívüli lehetőséget nyitott meg számunkra. Az Országos Mozgásszervi Intézet ma már a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájaként működik, jelentősen gazdagítva ezzel a Semmelweis Egyetem portfólióját, és jelentősen javítva pozíciónkat a mozgásszervi immunológiai betegségek és a rehabilitáció teljes spektrumának oktatásában, gyógyításában és kutatásában” – mutatott rá dr. Nagy György.
Ezt követően koszorúzással, főhajtással tisztelgett Semmelweis Ignác emlékfalánál dr. Nagy György, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum nevében dr. Zsigmond Gábor főigazgató és Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója.
Galéria
A programsorozat a Belső Klinikai Tömb udvarán, Semmelweis Ignác szobrának koszorúzásával folytatódott. Dr. Masszi Tamás, a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika igazgatója ünnepi beszédében a 207 évvel ezelőtt született Semmelweis Ignácról megemlékezve felidézte, hogy a maga korában „olyan embernek tartották, aki kissé árnyékba borította a tisztes polgári családi hírnevet”: megszállottan hirdette eszméjét a gyermekágyi láz megfékezéséről, szembeszállt Európa legtekintélyesebb professzoraival. Kollégái megtagadták elismerését, családja pedig szégyellte a nevét. Tragikusan korai halála után csak évtizedekkel később derült, hogy Semmelweis Ignácnak igaza volt. Dr. Masszi Tamás emlékeztetett, hogy Semmelweis korában még nem volt röntgen, laboratórium, narkózis, sterilizálás és nem volt antibiotikum sem. Semmelweisnek nap mint nap haltak meg kezei között azok a fiatal anyák, akik nemrég egészségesen érkeztek az intézetbe és életerős újszülöttet hoztak világra – sorolta dr. Masszi Tamás. Fájdalmas volt számára a felismerés, hogy épp a lelkesen elvégzett boncolások miatt halnak meg a nők az osztályán, és szembe kellett néznie kollégái szakmai ellenállásával is. Semmelweis Ignác megelőzte Pasteur felfedezését, hogy a levegő tele van mikrobákkal, csírákkal, hasznos és kártékony eleven lényekkel. Semmelweis önállóan, epidemiológiai módszerekkel jutott arra a felismerésre, hogy a fertőzéseket a szennyezett tárgy, sőt a vizsgáló orvos keze közvetíti, és hogy fizikai úton védekezni lehet a fertőzések ellen. Sajnos Semmelweis nem érhette meg tanai végleges győzelmének elégtételét – tette hozzá a klinikaigazgató. 1906-ban, négy évtizeddel a halála után azonban végre nemzetközi ünnepélyt szerveztek tiszteletére. Az Újvilág utcát, ahol szülészeti klinikája állt, átkeresztelték a nevére, ma is Semmelweis utcának hívjuk, Stróbl Alajos pedig carrarai márványszoborban formázta meg alakját.
Beszéde után dr. Masszi Tamás koszorút helyezett el Semmelweis Ignác emléke előtt tisztelegve szobránál az egyetem hallgatói és dolgozói nevében. Ezt követően koszorúzással hajtott fejet az egyetem vezetése nevében dr. Merkely Béla rektor; a Magyar Orvosi Kamara nevében dr. Meglécz Katalin alelnök; a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara nevében dr. Balogh Zoltán elnök; a Semmelweis Egyetem Baráti Köre nevében dr. Rosivall László elnök; a Semmelweis Egyetem Alumni nevében dr. Hegedüs Tamás igazgató; a Hallgatói Önkormányzat nevében Gecsey Csenge elnök; a Doktorandusz Önkormányzat nevében pedig dr. Vámosi Péter elnök.
Galéria
A megemlékezések a Szent Rókus Klinikai Tömbnél folytatódtak, ahol dr. Merkely Béla rektor ünnepi beszédében felidézte, hogy 1851 májusában Bécsből hazatérve Semmelweis Ignác vette át a Szent Rókus Kórház szülészeti osztályát. Itt is bevezette a klórmeszes kézmosást és a rendszeres takarítást, tiszta ágyneműhúzást, ezzel a gyermekágyi lázat egy százalék alá csökkentette: így ez az a hely, ahol korszakalkotó felfedezését hazai szinten is meghonosíthatta. „Büszkeség, hogy immár hatodik éve együtt, közösen emlékezhetünk itt arra, hogy az egyetem névadójának egykori munkahelye annak az egyetemnek a része lett, amely Semmelweis Ignác hitvallására építve képezi a jövő orvosgenerációit. Ezzel a Rókus Kórház hazatért a Semmelweis Egyetemre” – fogalmazott a rektor. Az azóta eltelt időszak pedig bebizonyította, ez az összetartozás mindkét intézményt kölcsönösen gazdagította. A Szent Rókus Klinikai Tömbünkben több felújítás is történt az elmúlt években, egyes diszciplínák tovább erősödtek és újak is megjelentek.
A fejlődés a jövőben is folytatódik: a Stáhly utcai telephelyen az átfogó belső-külső felújítás és átépítés után a tervek szerint még idén átadhatjuk a Semmelweis Egyetem Szakrendelő Intézetét. A Gyulai Pál utcai telephelyen a 3-as épület teljes körű felújítása után csaknem 80 ágyas kardiológiai, illetve belgyógyászati ellátást nyújtó osztályok nyitását tervezzük. Ugyanebben az épületben helyezzük el és fejlesztjük a műveseállomást, valamint konferencia-, oktatóterem és hallgatói tér is kialakításra kerül. Hamarosan elindulhat a kórház történelmi épületének homlokzati felújítása is
– emelte ki a rektor.
Hozzátette, ezek a fejlesztések ugyanazt szolgálják, ami Semmelweis Ignácot is mindenek felett vezette: a betegek legfőbb érdekét. Dr. Merkely Béla köszönetet mondott az egészségügyi dolgozók elkötelezett munkájáért a magyar egészségügy napja alkalmából, majd Stróbl Alajos Rókus Tömb előtt álló, fehér márványból készült Semmelweis Ignác-szobránál koszorú elhelyezésével és főhajtással tisztelgett az egyetem névadója előtt. Az egyetem dolgozói nevében dr. Göböl Zsolt orvos-főigazgató és dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes, a Magyar Orvosi Kamara nevében dr. Meglécz Katalin alelnök, a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) nevében Gecsey Csenge elnök, továbbá az egyetem és a klinika dolgozói virág elhelyezésével emlékeztek.
Galéria
A Semmelweis-napi megemlékezés a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben folytatódott. Erről következő cikkünkben számolunk majd be.
Keresztes Eszter, Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint, Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
