Új utakat nyit az népegészségügyben a TÉR-EPI rendszer

A precíziós népegészségügy tervezéséhez és monitorozásához nyújt óriási támogatást az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt keretében a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja által kifejlesztett TÉR-EPI térinformatikai rendszer – hangzott el a szakrendszert bemutató konferencián. Rövidesen új elemekkel bővül a rendszer – a meglévő mutatók friss adatsorokkal, a halandósági adatsorok pedig új indikátorokkal gazdagodnak.

A tiszta tudományos kutatás a haladás és a civilizáció valódi forrása – idézte Marie Curie gondolatát dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese az egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja által az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt (RRF-2.3.1-21-2022-00006) keretében fejlesztett TÉR-EPI egészségügyi térinformatikai rendszert bemutató konferencián. Hozzátette, hogy Semmelweis Ignác tevékenységéhez híven a fejlesztők is a tudományos alaposságot és tudomány jobbító szándékát tartották szem előtt, amikor kidolgozták azt az egyedülálló, Magyarország kiválasztott területein a lakosság egészségi állapotának, demográfiai viszonyainak, valamint a társadalmi-gazdasági helyzet területi egyenlőtlenségeinek vizsgálatára alkalmas, és az egyes térségek közötti eltérések láthatóvá tételét lehetővé tevő szakrendszert. „Nemcsak szemlélteti, mely földrajzi területeken hal meg az átlagosnál több ember például szív- és érrendszeri betegségben, vagy rosszindulatú daganatokban, de segít az okok és kockázatok megértésében és feltárásában is. Alkalmas összefüggések vizsgálatára a különböző megbetegedések és a halálozás térbeli megoszlásának és esetleges halmozódásának kutatására is” – mondta dr. Szabó Attila. Kiemelte, hogy a rendszer a népegészségügyi szükségleteken alapuló egészségügyi ellátások tervezésére, fejlesztésére és a gyógyító, megelőző ellátások teljesítményének értékelésére, valamint népegészségügyi programok és egészségtervek kialakítására is használható.

Az egészség érték, az egészségben eltöltött életévek számának emelése az első számú kormányzati prioritás – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár. E gondolat jegyében kérte fel a kormányzati ciklus elején a legnevesebb hazai népegészségügyi kutatókat egy átfogó, több éves népegészségügyi stratégia kidolgozására, melyet ígérete szerint megfelelő szakpolitikai programokkal valósítanak majd meg. Ennek része a most elkészült térinformatikai rendszer is, melynek egyik fő célja a népegészségügyi trendek felismerése, a rizikófaktorok minél pontosabb azonosítása, hatásuk feltérképezése helyi és társadalmi szinten egyaránt a minél hatékonyabb, szakmai javaslatokra építő prevenciós programok kidolgozása érdekében. Az államtitkár szerint csak jó adatokra alapozva lehet megfelelő szakpolitikai programot alkotni. Ez a munka nagyon hosszú időre alapozza meg a magyar nemzet egészségét és jóllétét – tette hozzá dr. Takács Péter.

Ez a fejlesztés a Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium (ENL) egyik zászlóshajó programja, és remélhetőleg ez a tudás és rendszer hasznosul majd Magyarország és a népegészségügy érdekében – jelentette ki köszöntőjében dr. Röst Gergely, az ENL szakmai vezetője.

„Nem vagyunk egyformák, ez pedig komoly kihívást jelent az egészségügy és a népegészségügy számára is. Erre a nagy adathalmazokat feldolgozó precíziós népegészségügy kínálhat megoldást, mivel így a rendelkezésre álló legjobb adatok felhasználásával a megfelelő programokat, népegészségügyi beavatkozásokat a megfelelő időben, célzottan lehet azon népességcsoportokhoz irányítani, amelyekre ezeknek a legnagyobb szüksége van” – mondta dr. Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója. Úgy fogalmazott, hogy az új technológiáknak – és két évi fejlesztésnek – köszönhetően a TÉR-EPI rendszer a népegészségügyi ciklus szinte valamennyi pontját támogatni tudja és hatékonyabbá, eredményesebbé teheti, mivel a magyar lakosság megbetegedési és halálozási mutatóinak térbeli és időbeli elemzéseit tartalmazza mindenki által lekérhető, interaktív formában, nemcsak országos, megyei, de járási, sőt akár települési szinten is.

Attól függően ugyanis, hogy milyen felbontásban vizsgáljuk az adatokat, jelentősen különböző képet kaphatunk a lakosság egyes betegségek miatti halálozási kockázatára – hívta fel a figyelmet dr. Oroszi Beatrix. Példaként Budapest és Pest vármegye légzőrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos halálozási adatait említette. Míg a fővárosban az országos átlagnál kedvezőbben alakulnak a halálozási mutatók, addig Pest vármegyében nagyjából az országos átlagnak megfelelő adatokat látni. Járási, kerületi szinten vizsgálva azonban jelentős eltérések vannak a központi régió egyes térségei között, bőven találni az országos átlagnál kedvezőbb és rosszabb halálozási mutatójú területeket.

A rendezvényen a Belügyminisztérium főosztályvezetője áttekintést adott arról, hogy milyen szerepe lehet az egészségmonitorozásnak a népegészségügyi programok megvalósításában. A konferencia jelenlévő, és online résztvevői nemzetközi kitekintést kaphattak arról, hogy a tudomány jelen állása szerint mennyire számítanak az egészségi állapot egyenlőtlenségei, valamint a térinformatika szerepéről az epideiológiában. A délutáni szekciójában a térbeli szakrendszer felhasználási lehetőségeit, a betegségek térképezését és sérülékeny csoportok azonosításának a lehetőségét, összetett indikátorok alkalmazását és földrajzi összefüggések vizsgálatát járták körbe az előadások, valamint azt, milyen továbbfejlesztési lehetőségek kínálkoznak a TÉR-EPI rendszer esetében.

Rövidesen új elemekkel bővül a TÉR-EPI rendszer

Az ESK által kidolgozott rendszer a rendszeresen gyűjtött mutatók szakszerű, egységes módszertani feldolgozásával és közzétételével, több témakörben szolgáltat alapvető információkat, a teljes magyar népességre vonatkozóan. A rendszerben már jelenleg is megtalálható mutatók hamarosan 2023-as adatokkal frissülnek, továbbá a Halandósági mutatókat új halálokokkal, indikátorokkal bővítik a fejlesztők. Így az ajak, a szájüreg és a garat (szájüregi daganatok), a vastagbél, a végbél és a végbélnyílás (vastagbél), a légcső, a hörgők és a tüdő (tüdő), az emlő, és a méhnyak rosszindulatú daganata miatti halálozási mutatókkal is dolgozhatnak majd a kutatók. Emellett a túlzott alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozási adatok is bekerülnek a rendszerbe. Továbbá olyan összetett halálozási csoportok, mint a túlzott alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható, vagy a dohányzással összefüggésbe hozható halálozás, továbbá az elsődleges megelőzéssel befolyásolható, és az adekvát egészségügyi szolgáltatásokkal kivédhető elkerülhető halálozás is vizsgálható lesz. A rendszer funkcióiról bővebben ebben a cikkben tájékozódhat.