
A szóbeli beszélgetésen alapvetően nem a lexikális tudásra vagyunk kíváncsiak, hanem azt szeretnénk látni, hogy a felvételizőben van-e valódi, elkötelezett érdeklődés az orvos- és egészségtudományok iránt, és rendelkezik-e az ehhez a hivatáshoz szükséges motiváltsággal és empátiával – emelte ki a Semmelweis Egyetem rektora. Dr. Merkely Béla szerint éppen ezért sem „görcsösen” készülni, sem izgulni nem szükséges; a szóbeli sokkal inkább egy beszélgetés, nem vizsgaként kell tekinteni rá.
Fontos, hogy a felvételiző önmagát adja, azt értékeljük, ha őszintén és nyitottan vesz részt a beszélgetésben
– emelte ki a rektor.
A beszélgetés keretében általános egészségtudományi és egyetemismereti kérdések kerülhetnek szóba. Jó tudni például, hogy melyek a civilizációs betegségek és a legsúlyosabb krónikus betegségek, mi az a testtömegindex. Érdemes röviden ismerni a Semmelweis Egyetem történetét, követni az intézménnyel kapcsolatos legfontosabb híreket, tudni, hogy miről híres az egyetem névadója, Semmelweis Ignác, de felmerülhetnek kérdések, hogy milyen magyar Nobel-díjasokat ismer a jelentkező ezen a szakterületen – részletezte dr. Merkely Béla.
A szóbeli kiindulási alapját az egyetemi edukációs filmekből egy kifejezetten ehhez az alkalomhoz készített válogatás adja, amely a felvételi eljárásról szóló tájékoztató honlapon, valamint az egyetemi Youtube-csatornán is elérhető. A hosszabb filmeknél a leírásban megtalálható, hogy melyik kb. 10-15 perces szakaszt érdemes megnézni, de megtanulni nem kell ezeket, hiszen nem a tárgyi tudásra, hanem az általános tájékozottságra, kompetenciákra, készségekre, motivációra kíváncsi a bizottság.
Azt ugyanakkor érdemes előre átgondolni a fiataloknak, hogy miért is szeretnék ezt a hivatást választani, amely szerintem a világon a leggyönyörűbb. Milyen saját élmények, korábbi tapasztalatok, esetleg családi minták terelték ebbe az irányba, és miben gondolják magukat a legtehetségesebbnek, mik az erősségeik – tanácsolta dr. Merkely Béla, aki szerint a felkészülést segíti, ha a családban, baráti társaságban minél többet beszélgetnek ezekről.
A különböző szabadidős tevékenységekben, sportban, zenében, művészetekben mutatott képességek is bátran említhetők; a rektor megjegyezte: a motivációk mellett ő mindig rákérdez a hobbikra, tanulmányokon kívüli érdeklődési területekre.
A meghallgatás része egy szituációs feladat megoldása is, ehhez a szituációs kártyák közül kell húzni, amelyeken típusos orvosláshoz kötődő helyzetleírások találhatók. A felvételizőknek rangsorolniuk kell az előre megadott lehetséges megoldásokat, a döntésüket pedig indoklással kell alátámasztaniuk.
„A gimnáziumokban járva azt tapasztalom, ettől félnek legjobban a felvételizők, mivel úgy érzik, erre nem tudnak felkészülni” – számolt be a rektor, aki szerint a kulcs ezeknél is az, hogy önmagát adja a hallgató. Nagyon egyszerű és életszerű helyzetekre kell gondolni, például mit tenne, ha éppen valamelyik rokonát látogatja a kórházban, és megszólítja egy idős néni, hogy nem találja a bent fekvő férjét. Hogy próbálna segíteni, milyen megoldások jutnak eszébe, mennyire tud együttérzően, odafigyelően, szükség esetén motiváltan jelen lenni a helyzetben? – ezeket nézi a bizottság.
Mint arra a rektor emlékeztetett, a szituációs feladatok természetükből adódóan (a mindennapi betegellátáshoz hasonlóan) sokszor sarkítva közelítenek meg egy-egy helyzetet, bizonyos paramétereket szándékosan felnagyítanak, jobban kiemelnek egyes elemeket a nemzetközi orvos- és egészségtudományi képzőhelyek gyakorlatának megfelelően. Ezért alkalmasak a stresszhelyzetekre adott reakció megfigyelésére is – tette hozzá a rektor, aki kitért arra, hogy ugyanígy a beszélgetés során is lehetnek váratlannal tűnő kérdések. A rektor szerint fontos, hogy ezekre is őszintén, nyugodtan kell tudni válaszolni. Egy kérdésre vagy szituációra sok jó megoldás lehet, ami fontos, hogy a válasz legyen logikus, konzisztens és hiteles.
A felvételin szóba kerülhet az is, hogy a hallgatók mire számítsanak, ha az orvos- egészségtudományi hivatást választják. Természetesen nem azt nézi a bizottság, hogy a felvételizők már most alkalmasak-e, teljes mértékben érettek-e az orvosi, vagy bármilyen egyéb egészségügyi munkára. Ugyanakkor bizonyos készségek megléte már az egyetemi évek alatt is fontos, hiszen a hallgatók már az első év végétől folyamatosan találkoznak betegekkel, egészségügyi dolgozókkal, segítői helyzetbe kerülnek.
Dr. Merkely Béla úgy fogalmazott: a szóbeli célja annak támogatása, hogy a legtehetségesebb hallgatók kerüljenek be a Semmelweis Egyetemre, akik minden bizonnyal jól veszik az akadályokat, és aztán a diplomával a kezükben nagyszerű orvosok, egészségtudományi szakemberek lesznek. A 2024-es eredmények azt mutatják, hogy egyértelmű összefüggés van a szóbelin nyújtott és az egyéb teljesítmény között, és valóban azok jutottak be, akik ezen a meghallgatáson is kiemelkedően szerepeltek. A személyes meghallgatás fontosságát aláhúzva a rektor példaként említette, hogy a világ egyik első számú egyetemén, a bostoni Harvard Egyetemen az írásbeli egyfajta beugró, a legfontosabb vizsgarész a teljes felvételi eljárás során pedig a szóbeli meghallgatás, azaz interjú.
Információk a felvételi eljárásról
A megszerezhető 100 intézményi pontból a Semmelweis Egyetemen 50 pont adható többek között a nyelvtudás, a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredmény, a munkatapasztalat, a meglévő szakképzettség, szakképesítés vagy az elért sportteljesítmény alapján. További legfeljebb 50 pont érhető el a kötelező szóbeli meghallgatáson, melynek egyes képzéseken a szakra jellemző készségek felmérése is részét képezi (konduktor szakon alkalmassági vizsga, a Fogorvostudományi Karon manuális készség felmérése). A Semmelweis Egyetem minden jelentkezőt behív a 2025. június 23. és 27. között tartandó szóbeli felvételi meghallgatásra. Az átlagosan 15-30 percig tartó felvételi beszélgetés egy háromfős bizottság előtt zajlik, amelynek két oktató és egy egyetemi hallgató tagja van. Az egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának honlapján további fontos információk találhatók a felvételi menetéről és arról is, hogy miket kell magukkal hozniuk a jelentkezőknek a meghallgatásra. Az idei évben a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara egyedül a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karával kötött megállapodást a szóbeli beszélgetés eredményének kölcsönös elfogadásáról.
Dobozi Pálma
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.