A szakmai etikai értékrendet a szakmai szabályok rendszere, a jog és az etika együtt határozza meg – fogalmazott előadásában dr. Mandl József. Az orvostudományi kutatások helyéről és etikájáról szólva úgy fogalmazott: a medicina néha szinte észrevétlenül mehet át tudományos kutatásba, hiszen a klinikai kutatás a gyógyítás egy formája. Az eredménynek mindig a betegellátásban kell hasznosulnia a transzlációs szemlélet szerint – hangsúlyozta. Kifejtette, hogy a betegellátás szabályai és etikája a tudományos orvosbiológiai kutatásokra is vonatkoznak. Ennek lényege, hogy a beteg vagy az egészséges ember nem károsodhat a kutatás során, vagyis a beteg érdekei felülírják a tudományos kutatás logikáját, érdekeit: ennyiben pedig a tudományos szabadságot korlátozni kell – mondta el.
Dr. Mandl József részletesen bemutatta az Egészségügyi Tudományos Tanács működését, amely az 1868-ban alapított Országos Közegészségügyi Tanács jogutóda, kitérve a jogalkotásban, a tanácsadásban, a kutatásetikai közigazgatás kialakításában és bonyolításában, a testületi igazságügyi szakértői feladatokban, az orvosetikai eljárásokban való részvételre is. Hangsúlyozta, a tanács legfontosabb feladata a szakmai etikai tudományos értékrend képviselete és védelme.
Az előadásban szó esett még a klinikai egészségügyi, illetve orvosbiológiai kutatások megkülönböztető jegyeiről, a huszadik században történt olyan elfogadhatatlan vizsgálatokról, mint amilyeneket a náci Németországban végeztek, és az ezzel való szembenézésről, illetve az orvostudományi kutatásetika alapelveiről is, amelyeket 1964-ben fektettek le. Dr. Mandl József kitért az ETT által megalkotott Bioetikai és Orvosetikai Kódexre is, és hangsúlyozta a tudományos intézményekbe vetett bizalom fontosságát.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
