Az új grémium feladata az oktatási háttér megteremtése és a szakmai minőségbiztosítás az újonnan induló reproduktív pszichológiai szaktanácsadó licencképzéshez, melyet az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága terjesztett elő. A klinikai és alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusok számára várhatóan 2026-tól elérhető új licencképzés részleteit dr. Szigeti F. Judit (Semmelweis Egyetem) és Soltész Krisztina (Budai Termékenységi Centrum) klinikai szakpszichológusok dolgozták ki, a Reproduktív Pszichológiai Szaktanácsadó grémium elnöke dr. Gonda Xénia habilitált egyetemi docens, a Klinikai Pszichológia Tanszék vezetője.
Dr. Gonda Xénia elmondta, hogy mivel a különböző segítő szakmák kompetenciái kevésbé ismertek és egyértelműek az emberek számára, ezért azt tapasztalják, hogy sok meddő párt tévesztenek meg különböző tudományosnak mondott módszerekkel, amivel az érintettek sok esetben értékes időt veszítenek, illetve olyan megoldásokba fektetnek, amelyek nem vezetnek eredményre. Rosszabb esetben azonban a nem működő, vagy esetleg potenciálisan kártékony módszerekhez való fordulás súlyosabb következményekkel is jár. Fokozottan igaz ez az olyan kiemelten nehéz élethelyzetben lévők esetén, mint a nehezített gyermekvállalás. Ez a licencképzés a reproduktív pszichológiai ellátásban egységes, hiteles szakmai tudásalapot hoz létre. A reproduktív pszichológiai szaktanácsadók ezen kívül szupervízióban tudják majd részesíteni a meddőség területén dolgozó nem egészségügyi végzettséggel rendelkező szakembereket.
A Semmelweis Egyetem Reproduktív pszichológiai szaktanácsadó licencképzésére klinikai és alkalmazott egészségpszichológiai, tehát felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező szakpszichológusok jelentkezhetnek.
Ez lesz az első olyan továbbképzés az országban, amelyen nemcsak tanácsadó tevékenységet folytató, hanem gyógyító szakembereket képeznek a reproduktív pszichológia területén.
Mint azt dr. Szigeti F. Judit, a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Centrum klinikai szakpszichológusa ismertette, ez azért fontos, mert amikor pszichés alkalmazkodási zavarok lépnek fel valakinél, akkor már gyógykezelésben kell részesülnie, amire csak klinikai szakpszichológusok jogosultak. Egyéb segítő szakemberek csak „egészséges pszichés állapotú” páciensekkel foglalkozhatnak. Egy 2023-as rendelet szerint egyébként a meddőségi központokban rendelkezésre kell állnia mentális segítő szakembereknek is.
„Magyarországon megközelítőleg 150 ezer pár küzd meddőséggel, minden hatodik-hetedik házaspár számára nehezített a gyermekvállalás. Ha ők a mesterséges megtermékenyítési kezelések elején felmérésben vesznek részt, akkor kiderül, hogy nem különböznek az átlagtól szorongás, depresszió és egyéb mutatók tekintetében, de ha a kezelések előrehaladtával, a harmadik beavatkozás tájékán vizsgáljuk őket, akkor akár a 40 százalékot is elérheti a klinikai szintű szorongás és depresszió aránya – ismertette az adatokat dr. Szigeti F. Judit. A kutatások azt mutatják, hogy a pszichológiai támogatásban részesülőknek legalább 10 százalékkal nagyobb az esélyük a teherbeesésre, mint azoknak, akik nem vesznek részt ilyen ellátásban. Ugyanakkor – a legfrissebb szakmai ismeretek alapján – elmondható, hogy a lelki blokkok oldása önmagában nem segíti a gyermekáldást. Ha egy szakember azzal hirdeti magát, hogy az ő mentális beavatkozása hatására sikeres lesz a fogantatás, sőt még sikerességi rátákat is emleget, az morálisan és szakmailag sem helytálló – hívta fel a figyelmet dr. Szigeti F. Judit. Legjobb esetben is azt tudjuk mondani, hogy munkánkkal hozzájárulhatunk e soktényezős folyamat sikeréhez, miközben – és ez a legmegalapozottabb – segítjük a párokat az adekvát megküzdésben és az olyan döntések meghozatalában, amelyek valóban hozzájárulhatnak a sikeres gyermekvállaláshoz. Mindezzel a fennálló zavarok, például depresszió vagy szorongás súlyosbodásának megelőzése, a tünetek csökkentése, megszüntetése a feladatunk” – hangsúlyozta.
A képzés tematikája átfogóan foglalkozik a meddőség orvosi hátterével, az asszisztált reprodukciós eljárásokkal, nagy hangsúlyt fektet az életmód fontosságára és azokra a pszichológiai intervenciókra, amelyek valóban elősegítik az adekvát megküzdést; mindemellett pedig a teherbeesés és várandósság egészséges folyamatát és azzal járó lélektani jelenségeket is sorra veszi. Dr. Szigeti F. Judit ismertette, hogy a legújabb szakmai paradigma, a bio-pszicho-szocio-spirituális (BPSS) modell szerint közelítik meg a meddőséget, miszerint annak biológiai, pszichológiai, spirituális és társas összetevőivel egyaránt foglalkozni kell. Meddőség esetén a javasolt pszichológiai intervenciók az elmúlt évtizedekben óriási változáson mentek keresztül. A licencképzés célja, hogy a szakemberek a legújabb, evidenciákon alapuló, valóban hatékony módszerek birtokában tudjanak segíteni a pácienseknek abban, hogy elérjék céljukat.
Dr. Gonda Xénia hozzátette, hogy a szakpszichológiában eddig nem volt licencképzés, vagyis lehetőség arra, hogy a kollégák adott területen specializálódjanak, mélyítsék szakismeretüket. Az első egy nagyon fontos területen indul el, ami azért is lényeges, mert rámutat, hogy szomatikus állapotokkal, azaz a fizikai funkciózavarokkal, tünetekkel együtt járó lelki problémák esetén is segíthetnek a pszichológusok.
Keresztes Eszter
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
Kiemelt kép (illusztráció) forrás: iStock
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
