A Nobel-díjas dr. Krausz Ferenc, a Center for Molecular Fingerprinting (CMF) ügyvezetője és tudományos igazgatója vehette át az egyetem legnagyobb presztízsű nemzetközi tudományos elismerését, a Semmelweis Budapest Awardot. A Semmelweis Szalonban tartott eseményen dr. Krausz Ferenc „Laser physics for shaping the future of medicine” („Lézerfizika az orvostudomány jövőjének alakításában”) címmel tartott angol nyelvű tudományos előadást, melynek keretében betekintést adott a lézerimpulzusok orvostudomány szolgálatában történő felhasználásának lehetőségeibe. A CMF és a Semmelweis Egyetem közös adattudományi kutatást végez, ezért tavaly decemberben létrehozták a Neumann János Adattudományi Intézetet.

Az egyetem vezetőségének, a Szenátus tagjainak, hallgatóknak és a sajtó munkatársainak jelenlétében megtartott ünnepélyes rendezvényen dr. Merkely Béla rektor adta át a 2024. évi Semmelweis Budapest Awardot dr. Krausz Ferencnek. A Szenátus még a tavaly októberi ülésén határozott arról, hogy a nívós kitüntetést a Nobel-díjas magyar fizikusnak adományozza. Dr. Merkely Béla köszöntő beszédében hangsúlyozta: hatalmas megtiszteltetés és büszkeség számára, hogy két éven belül a második magyar Nobel-díjas tudóst üdvözölheti az egyetemen a Semmelweis Budapest Award díjazottjaként.

Krausz Ferencet mindig is az hajtotta előre, hogy helyes kérdéseket tegyen fel, megtalálja a válaszokat, és felfedezéseit az emberiség szolgálatába állítsa. A versengéssel és a győzelemmel kapcsolatban számára – mint fogalmazott – az a fontos, hogy saját magunkat le tudjuk győzni, vagyis kihozzuk magunkból a maximumot. Különleges képessége van arra, hogy az embereket összefogja egy fontos ügy érdekében, legyen az akár egy tudományos cél vagy az arra rászorulók segítése

– emelte ki a rektor, hozzátéve, hogy dr. Krausz Ferenc Nobel-díjának összegét az általa alapított Science4People jótékonysági szervezetnek ajánlotta fel, amely az ukrajnai háború sújtotta gyerekek és fiatalok oktatási lehetőségeit segíti. Emlékeztetett, hogy a Semmelweis Egyetem részt vesz a dr. Krausz Ferenc által vezetett molekuláris ujjlenyomat orvosi, diagnosztikai kutatásában, és hogy ennek érdekében 2024. december 1-jével a Center for Molecular Fingerprinting (CMF) és az egyetem közösen létrehozta a Neumann János Adattudományi Intézetet. A kutatás végső célja, hogy egy egyszerű vérvizsgálattal korai stádiumban diagnosztizálhatóak legyenek a jól ismert krónikus civilizációs betegségek.

Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes a díjazott méltatásában elmondta: dr. Krausz Ferenc Nobel- és Wolf-díjas fizikus, a CMF tudományos igazgatója, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig-Maximilians-Universität München (LMU) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője és professzora.

Dr. Krausz Ferenc kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, és használta fel az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére, megalapozva az attofizika tudományát. 2022-ben elnyerte a fizikai Wolf-díjat két másik kutatóval megosztva, az ultragyors lézertudomány és attoszekundumos fizika területén végzett úttörő szerepéért. 2023-ban Pierre Agostini és Anne L’Huillier kutatókkal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott az általa kifejlesztett attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért, melyek lehetővé teszik az elektronok anyagbeli viselkedésének tanulmányozását.

Dr. Krausz Ferenc úgy fogalmazott: rendkívüli elismerés és nagy megtiszteltetés számára Magyarország és a régió legpatinásabb orvosi egyetemének a legmagasabb tudományos kitüntetését átvenni. „Laser physics for shaping the future of medicine” című angol nyelvű tudományos előadásában hangsúlyozta, hogy sürgősen javítani kell az egészségügyi ellátás hatékonyságát, mivel évente 17 millió ember hal meg nem fertőző betegségekben, mielőtt betölti 70. életévét, és ez a probléma aránytalanul nagy mértékben érinti az alacsonyabb jövedelmű országokat. A reaktívról a proaktív egészségügyi ellátás irányába való elmozdulást szorgalmazta – véleménye szerint a korai felismerési módszerek felhasználásával a költségek csökkenthetők és emberi életek menthetők meg. Dr. Krausz Ferenc a lézerfizikában rejlő hatalmas lehetőségekre hívta fel a figyelmet, kiemelve az attoszekundumos tudományt, amely lehetővé teszi az elektronok mozgásának valós idejű nyomon követését. Ez az áttörés megnyitotta az utat az emberi vér molekuláris változásainak infravörös spektroszkópiával történő elemzéséhez.

A vérkomponensek „molekuláris szívverésének” mérésével ez a megközelítés egyedi, személyre szabott egészségügyi ujjlenyomatot adhat. A mesterséges intelligenciával támogatott mintafelismerés forradalmasíthatja a diagnosztikát, lehetővé téve a betegségek korai felismerését.

A lézerfizika felhasználása az orvosi fejlesztésekben áthidalhatja az egészségügyi egyenlőtlenségeket és javíthatja a globális jólétet.

Dr. Krausz Ferenc és munkatársai az infravörös molekuláris ujjlenyomatvételt vizsgálták a gyakori, nem fertőző betegségek kimutatására. Kezdetben az eljárás a különböző rákos megbetegedések jellemzésében bizonyult hatékonynak. Ezt kibővítve a kutatócsoport több mint 5000 lakossági mintát elemzett, és nagy pontossággal azonosította az olyan állapotokat, mint a diszlipidémia (a vér kóros zsírszintje), a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás. Figyelemre méltó módon az egészséges egyéneket 90 százalékos hatékonysággal sikerült azonosítani, ami példa nélküli a biomarker-kutatásban. Az egyik legfontosabb felismerésük az volt, hogy a betegségjelek a progresszió előrehaladtával növekednek. Az egyének saját, betegség előtti adatainak felhasználásával végzett longitudinális nyomon követés fokozhatja a kimutatás pontosságát és ezáltal a betegség felismerését, ahogyan azt egy kísérleti tanulmány megerősítette. Folyamatban van egy nagyszabású, 15 ezer résztvevőt egy évtizeden keresztül követő longitudinális egészségügyi vizsgálat, melynek célja e megközelítés finomítása. Az infravörös spektroszkópia, a tömegspektrometria és a mesterséges intelligencia által vezérelt elemzés integrálásával a kezdeményezés célja a nem fertőző betegségek, köztük a rák és a szív- és érrendszeri betegségek költséghatékony, általános szűrésének kifejlesztése.

Az előadást követően lehetőség volt szakmai kérdéseket feltenni dr. Krausz Ferencnek, a rendezvény zárásaként pedig a közönség meghallgathatta Carl Philipp Emanuel Bach G-dúr hárfa szonátájának 1. tételét Kriesch Barbara, a Medikus Zenekar tagjának előadásában.

Élvonalbeli tudósok elismerése

A Semmelweis Egyetem 2009-ben nemzetközi díjat alapított Semmelweis Budapest Award néven. Ez az egyetem legnagyobb presztízsű, nemzetközi tudományos elismerése. A díjat olyan, világszerte is elismert eredményeket felmutató, az élvonalból is kiemelkedő, valamint az orvosbiológiai kutatás terén is aktív tudós kaphatja, akinek teljesítménye méltó az egyetem névadójának szellemiségéhez és tekintélyes mértékben járul hozzá az élő természettudományos megismerés új útjainak felfedezéséhez, végső soron az emberiség javához.

Dr. Csizmadia Balázs
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.