A 2022-es stratégiaváltást követően tavaly impaktfaktoros minősítést szerzett a Mentálhigiéné Intézet által gondozott folyóirat. A European Journal of Mental Health szerkesztőségének idei célkitűzése, hogy a lap bekerüljön a PubMed adatbázisba is, hosszabb távon pedig a kutatói közösségépítés és bővítés mellett a Q2-es folyóirattá válás a cél.

Organikus építkezéssel, a szerkesztőségi elvekhez és hitelességhez való ragaszkodással két-három év alatt is elérhető az impaktfaktoros minősítés, a tudományos közösség erőfeszítéseinek elismeréseként – összegezte dr. Pethesné Dávid Beáta a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének igazgatója az elmúlt évek tapasztalatát. Az intézet által dr. Tomcsányi Teodóra kezdeményezésére még 2006-ban alapított European Journal of Mental Health című folyóirat 2023-ban vált impaktfaktoros folyóirattá a külső, független minősítés eredményeképp, amelyet tavaly hoztak nyilvánosságra. A European Journal of Mental Health az egyetlen olyan tudományos folyóirat, amelyet teljes mértékben az egyetem finanszíroz és a Mentálhigiéné Intézet gondoz. Emellett két egyetemi alapítású folyóiratot tart számon a tudományos közösség. Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő, a Web of Science adatbázisában szereplő, impaktfaktoros Orvosi Hetilapot, valamint a Developments in Health Sciences című folyóiratot, utóbbinak még nincs ilyen minősítése. Az egyetem szakembereinek tudományos elismertségét az is jelzi, hogy nyolc különféle szakterület impaktfaktoros folyóiratainál látnak el főszerkesztői feladatokat.

A European Journal of Mental Health fennállása alatt több jelentős változáson esett át: kezdetben a közép-európai szakemberek gondolatainak, tudományos eredményeinek biztosított évente kétszer megjelenést, a szerzők saját nyelvén írott absztraktokkal. „Kezdettől jellemző volt az interdiszciplináris megközelítés a tanulmányok befogadásánál, igaz, a kezdeti években erősebb volt a mentálhigiéné és a pszichiátria területének kérdéseit feldolgozó kutatások reprezentációja. Ez azonban az évek múlásával és a szerzői érdeklődés, a világban tapasztalható trendek változásával oldódott, mára egyre erősebb lett a társadalomtudományi fókusz, a szélesebb értelemben vett mentális egészség, a well-being (jóllét) és az életminőség iránti tudományos érdeklődés” – mondta honlapunknak dr. Pethesné Dávid Beáta, a European Journal of Mental Health főszerkesztője.

A folyóirat életében jelentős változás volt, hogy a nyomtatott kiadást felváltotta a kizárólag online megjelenés. A legutóbbi komolyabb átalakításról pedig 2021-2022-ben döntött a hazai és nemzetközi tagokból álló szerkesztő bizottság. Fő célként az impaktfaktor elérését határozták meg, és a különféle minősítő szervezetek kritériumait áttekintve kidolgoztak és módszeresen végrehajtottak egy átalakítási tervet, előbb rektori keretből, majd szenátusi határozattal az egyetemi költségvetés támogatásával. Az eredmény pedig nem maradt el: 2024-ben a két évre visszamenőleges tudománymetriai értékelések eredményeképp elérték a céljukat. „Arra kifejezetten büszkék vagyunk, hogy mindezt úgy sikerült teljesítenünk, hogy egyetemi tulajdonú folyóiratként ingyenesen elérhetőek az általunk szigorúan szűrt és ellenőrzött tanulmányok, illetve, hogy továbbra is biztosított az interdiszciplinaritás” – mondta dr. Pethesné Dávid Beáta.

Úgy véli, hogy a tudománykommunikáció terén napjainkban jelentkező kihívások, a predátor folyóiratokkal kapcsolatos aggályok miatt számos szerző, bíráló és szerkesztő számára is kifejezetten vonzó feltételeket jelent, hogy a folyóirat egyetemi hátterű, ragaszkodik a szigorú bírálati szempontjaihoz, elveihez, nyílt, és tartalma ingyen hozzáférhető. „Részben ennek köszönhető, hogy folyamatosan bővíteni tudjuk a nemzetközi szerkesztőbizottságban résztvevők számát: napjainkra már 39 tag vesz részt a munkában 17 országból, és a benyújtott tanulmányok bírálói köre is számos országot lefed” – mondta a főszerkesztő, hozzátéve, hogy 2017 óta dinamikusan bővül a benyújtott tanulmányok száma is, tavaly már 164 érkezett. A nemzetközi szerkesztőbizottsági tagok és a bírálók számára az is vonzó, hogy az operatív napi feladatokat ellátó magyar szerkesztőségi tagok igyekeznek közösséggé kovácsolni a folyóirat szerzőit és szerkesztőit – jegyezte meg a főszerkesztő.

Az idei év legfőbb céljai között említette dr. Pethesné dr. Dávid Beáta, hogy évi 20-22-n tartsák a 2024-ben megújított honlapon  megjelenő tanulmányok számát, valamint azt, hogy elősegítsék a cikkek idézettségének növekedését. „Szeretnénk bekerülni a PubMed adatbázisba” – tette hozzá, ami segítené a cikkek láthatóságát. Ehhez idén bevezetésre kerül az OJS alapú online szerkesztőségi rendszer is. Emellett elsősorban az idei évre tervezett tematikus gyűjtemény publikálásával szeretnék elősegíteni az idézettséget: az év során megjelenő tematikus felhívásra beérkező tanulmányok a családterápia és a családtudományok mentális egészséget támogató lehetőségeit járják körül, többek között neves amerikai szaktekintélyek tollából.

A kutatókat jelenleg leginkább izgató témák közé tartozik emellett a COVID-19 járvány mentális egészségre gyakorolt hatása, a kamaszok mentális egészsége, a kiégés és a mentális jóllét kutatása, valamint a mentális egészség kulturális jellemzőinek, valamint a kultúraközi aspektusainak vizsgálata.

A 15 fős magyar szerkesztőség több munkacsoportban dolgozik azon is, hogy bővítse a benyújtott tanulmányok bírálóinak számát, ügyelve arra, hogy ne terhelje túl a külső szakértőket. Ezért is cél a nemzetközi szerkesztőbizottság növelése 20-25 főre. A kutatók és szerzők számára azzal válna vonzóbbá a folyóirat, hogy a jelenlegi átlagosan 9-12 hónapos bírálati időt a szigorú előszűrési és minőségi bírálati szempontok megtartása mellett 6-9 hónapra leszorítsák. Komoly figyelmet fordítanak arra is, hogy kiszűrjék a mesterséges intelligencia használatával írt cikkeket.

„Hosszabb távon pedig szeretnénk bekerülni a Q2-es folyóiratok közé, növelve ezzel nemcsak az intézet, de az egyetem reputációját és szakmai elismertségét is” – jelentette ki dr. Pethesné Dávid Beáta.

Az impaktfaktor a Clarivate Analytics adatbázis-szolgáltató és adatelemző cég által minősített Web of Science adatbázis minőségi kritériumainak megfelelő folyóiratok tudományos hasznosulásának megítéléséhez ad támpontot. Az impaktfaktor számításakor egy adott folyóiratnak az előző két évben megjelent publikációira a tárgyévben adott hivatkozások számát osztják az előző két évben megjelent publikációk számával. Megmutatja, hogy az adott folyóirat cikkeit milyen mértékben idézték, a magasabb érték azt jelzi, az adott folyóirat cikkeire átlagosan sok hivatkozás érkezik két éven belül. Noha sok szempontból vitatott, nemzetközileg a legelterjedtebb, és a leginkább elfogadott mutató.

A tudományos közlemények, tanulmányok publikálása előtt a kutatók nemcsak az impaktfaktor alapján döntenek, benyújtás előtt figyelembe veszik többek között a folyóirat szakterületén is. Ez egy olyan mérőszám, ami megmutatja, hogy a folyóirat hányadik legjobb az adott szakterületen ennek alapján sorba rendezett összes folyóirat közül.

Attól függően, hogy az adott szakterületi rangsor melyik negyedébe esik a folyóirat mérőszáma, sorolják be a Q1, Q2, Q3 vagy Q4 kategóriákba, amelyek közül a Q1 a legszínvonalasabb kiadványokat jelenti. Mivel szakterületenként vizsgálva is számos folyóirat jelenik meg világszerte, jelentősen különböző mérőszámú folyóiratoknak lehet azonos Q értéke.

Kiss Melinda Katalin

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.