„Az elektronok nyomában című film egy olyan párját ritkító tudományos elmét mutat be, akinek élete és pályája máris mindannyiunk számára zsinórmértékül szolgálhat. Épp ezért büszkeség, hogy Kiss Gábor István filmjének itt, a Semmelweis Egyetemen lehet az díszbemutatója” – köszöntötte az esemény vendégeit dr. Merkely Béla. A Semmelweis Egyetem rektora kiemelte, az intézmény az ország és a régió legkiválóbb egyeteme, olyan európai szintű tudáscentrum, amely orvos- és egészségtudományi szakegyetemként az egész világon is egyedülállónak számít, a nemzetközi rangsorokban pedig a világ felsőoktatásának legjobb egy százalékába sorolják. A rektor rámutatott, a Semmelweis Egyetem 255 éves történelme során mindvégig kulcsfontosságúnak tartotta, hogy a legkiválóbb kutatókat, oktatókat, a legkiemelkedőbb orvos- és egészségügyi szakembereket tudja sorai között.
Történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy az egyetemen december elsejével létrehozták a Neumann János Adattudományi Intézetet, amely nyomán még szorosabbra fűzhetik a tudományos együttműködést dr. Krausz Ferenccel. Az általa vezetett Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (Center for Molecular Fingerprinting – CMF) pedig már az év eleje óta az egyetemet fenntartó alapítványhoz tartozik.
A Semmelweis Egyetem történetét olyan személyiségek fémjelzik, mint Semmelweis Ignác, a világ egyik legismertebb orvosa, Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas biokémikus, az egyetem egykori hallgatója, és most már dr. Krausz Ferenc is. A róla szóló életrajzi film bemutatja, hogy egy Mórról indult fiatalember miként kötelezi el az egész életét a tudományok és azon belül a fizika iránt, és hogy ez az elköteleződés milyen áldozatokkal jár – hívta fel a figyelmet a rektor.
Dr. Krausz Ferenc – névadónkhoz hasonlóan – soha nem elégedett meg pusztán a tudományos felfedezésével, hanem mindig azon dolgozik, hogyan tudna még többet tenni a betegségek megelőzéséért, a korai diagnózisért, és hogyan lehetne eredményeit a lehető legjobban és legszélesebb körben hasznosítani. Új közös intézetünk küldetése, hogy az új molekuláris profilalkotási technikát integrálja az egészségügyi adatkészletekbe, lehetővé téve az emberi egészség átfogó értékelését és a súlyos krónikus civilizációs betegségek korai felismerését. A kutatások végső célja az, hogy egy egyszerű vérvizsgálattal korai stádiumban diagnosztizálható legyen egy adott kórállapot, és ezzel egy időben elkezdődhessen a személyre szabott optimális kezelés
– hangsúlyozta a rektor.
Hozzátette: a Semmelweis Egyetem különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a különböző tudományágakban szoros kapcsolatban, egymással együttműködve szolgálják az emberek gyógyítását, a tudományt előbbre vitelét. „Dr. Krausz Ferenc maga is ezt a szemléletet képviseli, remekül képes összefogni embereket és mozgósítani őket egy jó ügy érdekében. A legnagyobb elmékhez illő módon pedig soha nem a saját tevékenységét, hanem a csapatmunka fontosságát emeli ki. Ugyancsak felemelő, hogy dr. Krausz Ferenc sikeres németországi karrier után tért vissza Magyarországra, hogy világraszóló kutatási eredményeivel ne csak a tudományt, de kifejezetten a magyar honfitársaink javát szolgálni” – méltatta a tudós tevékenységét dr. Merkely Béla.
Galéria
A vetítést követő pódiumbeszélgetésen elhangzott, a film tizenhárom hónap alatt készülhetett el, és összehangolt közös munkára volt szükség ahhoz, hogy végigkövethesse a stáb a főszereplőt a filmben ábrázolt eseményeken és helyszíneken. Kiss Gábor István rendező úgy fogalmazott, a filmmel szerették volna elmesélni, hogy jóval túlmutat önmagán, ahogyan dr. Krausz Ferenc gondolkodik, amit tesz, és amiben élni szeretne, ugyanakkor a tudós valószínűleg maga sem gondolta volna, hogy egyszer film készülhet róla. Dr. Krausz Ferenc egy kérdésre összefoglalta, mi számára a film üzenete: „A helyes kérdés megtalálásával és kitartó, sok munkával, messzire juthatunk, és ugyanúgy fontos az összefogás az élet legkülönbözőbb területein, ahogy a tudományban is”. Mint mondta, csak így lehet követni és elérni a filmben is megfogalmazott célokat. Hangsúlyozta, az, hogy hová eljutottak a kutatásaik, a célzott kutatások mellett az alapkutatások kiemelt jelentőségére is felhívhatják a döntéshozók figyelmét. Emlékeztetett arra, hogy a 2000-es évek elején történtek azok a kísérletek, amik megnyitották a kaput az elektronok követéséhez, befotózásához, megfigyelhetőségéhez, amelynek ma már látható a konkrét tudományos alkalmazása is. A professzor megköszönte az együttműködés lehetőségét a Semmelweis Egyetemnek és dr. Merkely Béla rektornak, hogy olyan eljárásokon dolgozhatnak közösen, amellyel az emberek egészségi állapotát meg lehet védeni, és nem akkor kell reagálni, amikor már kialakult valamilyen nehezen kezelhető kórkép. Kitért arra is, hogy a közös munka kapcsán a tervek egyike a hasnyálmirigyrák kutatása, amely témával nem foglalkozott korábban a müncheni kutató laboratóriumukban, így itt indítanák el újonnan, és az első eredmények Magyarországon születhetnek majd.
Tasnádi Róbert
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
