Kutatói pályámat dr. Kovách Arisztidnél, a KIKULA-ban kezdtem az egyetem elvégzése után 1976-ban. Így aztán pályafutásom nagyobb részében a vérkeringés mintegy 80-90 százalékát kitevő, mikroerek működésével foglalkoztam. Az utóbbi 10 évben elsősorban az agyi keringés sajátosságaira koncentráltam. Most is van olyan OTKA-támogatott kutatásom, amely során a koponyán belüli és kívüli agyi erek működésének molekuláris hátterét vizsgálom kutatótársaimmal, melynek eredményeit összefoglaló publikációt a közelmúltban nyújtottuk be elbírálásra egy neves folyóirathoz – mondta honlapunknak dr. Koller Ákos, a Transzlációs Medicina Intézet Mikrocirkulációs laborvezetője, az Egészségtudományi Kar (ETK) egyetemi tanára, az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) korábbi dékánhelyettese, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Kutatási eredményeit 2019-ben az Európai Mikrocirkulációs Társaság Malpighi-díjjal, míg kutatói és oktatói munkásságát 2021-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal ismerték el. Idén tavasszal az Amerikai Mikrocirkulációs Társaság E. M. Landis díját kapta meg.
Az Amerikai Élettani Társaság kardiovaszkuláris szekciójának alapítójáról, Carl J. Wiggersről elnevezett, most elnyert díját 2025 tavaszán, a társaság éves kongresszusán veheti át az amerikai egyesült államokbeli Baltimore-ban.
„Ezt tekinthetjük egyfajta pályaműdíjnak is, amivel a szakmai pályafutásom során elért tudományos eredményeket, és a tanítványaim eredményeit is honorálják. Az, hogy az embernek vannak tanítványai, úgy érzem, igazolja a tevékenységét, mert vannak, akik tovább viszik az eredményeit. Na és persze azért is fontos, hogy legyenek tanítványok, mert miattuk még jobban dolgozik az ember” – mondta a professzor, aki hálás, hogy az egyetem mindenkori vezetése támogatta pályája során. Hozzátette:
nemcsak a tudomány előrehaladása érdekében tartja fontosnak, hogy minél többek számára nyíljon kutatási lehetőség, forrás, hanem az egyetemi oktatói utánpótlás biztosítása miatt is.
Dr. Koller Ákos napjainkban is aktívan részt vesz az egyetemi tehetséggondozásban, elsősorban a doktori és TDK képzésekben. A jelenleg is futó vizsgálataiban is sok a közreműködő fiatal egyetemi tehetség. Szerencsére van érdeklődés a kutatási területeim iránt – jegyezte meg a professzor. Példaként többek között Decker Szonját említette, akivel TDK-kutatásában a COVID-járvány intenzív terápiás fektetéssel kapcsolatos tapasztalatai nyomán azt vizsgálták a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemmel (MTSE) kollaborációban, hogyan változik a légzés mechanikája a különböző testhelyzetekben: ülve, állva, háton és hason fekve. A fizikai aktvitás hatásával kapcsolatos érdeklődését tükrözi az általa MTA támogatással alapított Sport Research International folyóirat is.
Szintén a Covid-19-el kapcsolatban, az Egészségtudományi Kar adjunktusával, Takács Johannával közös kutatásában megállapították, hogy a fizikailag aktív élet és a mozgás jelentősen javítja, enyhíti a poszt-covid mentális diszfunkciókat, például a memóriával kapcsolatos negatív tüneteket, többek között a szóelőhívási nehézségeket. A terhességi hipertóniával, a preeclampsiával kapcsolatos egyetemi kutatásokban is részt vesz, Rigó János professzorral, Alasztics Bálint adjunktussal és Járai Dorka TDK-s hallgatóval dolgozik együtt.
Egyik legnagyobb tudományos eredményének a nyírófeszültség mikroerek keringésszabályozásában játszott szerepének felismerését és igazolását tartják. Vagyis annak kísérleti igazolását, hogy nemcsak a nyomás nagysága szabályozza a keringést, hanem az áramlás sebessége is, és az emiatt az érfalnál fellépő erőnek – azaz a nyírófeszültségnek, leegyszerűsítve súrlódásnak – is komoly szerepe van abban, hogy a kis- és mikroerekben mekkora keringési energia veszik el, ami miatt esetleg nagyobb teher hárul a szívre. További fontos felfedezése volt, hogy az agyi mikroerek éppen ellenkező módon viselkednek, mint a szív kiserei. A zárt koponya miatt az erek nem tágulhatnak sokat, ezért inkább összehúzódnak, ha nő az áramlás, és az áramlási sebesség növelésével biztosítják szükséges véráramlást. „E funkció sérülése szerepet játszhat traumás agyi sérülésben, migrénben, hipertóniában, diabéteszben, és a preeclampsiában is, mely kijelöli a kutatásaim irányát is. Utóbbit jelenleg a dr. Benyó Zoltán által vezetett Transzlációs Medicina Intézetben kutatjuk” – tette hozzá.
Az elmúlt években az alapkutatásoktól a klinikai kutatások felé is fordult az érdeklődése. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
Igényem van arra, hogy az emberekben is kutassam, azt, amit az állatkísérletekben felfedeztünk.
Ezért – többek között – dr. Debreczeni Róbert csoportjával (SE Neurológiai Klinika) transzkraniális Doppler módszerrel emberekben vizsgálják az agyi véráramlás változásait különböző betegségekben. A New York Medical College-dzsal fennálló évtizedes együttműködés keretében kutatótársaival az erek belső felületén, az endothélium felszínén található glikocalix réteg (mely lipopoliszacharidokból áll) sérülésének következményeit vizsgálja, mint a megnövekedett folyadék és fehérje kiáramlás, ami ödémához vezet. Ennek csökkentésére egy potenciális új terápiás megoldást dolgoztak ki liposzómák segítségével, mely visszaállítja a glikokalix szerkezetét és működését.
Büszke arra, hogy már több mint 20 éve úgy szervezi a kutatásait – beleértve az állatmodelleket is –, hogy figyelembe veszi a férfi és a női mikrokeringés működésbeli különbségeit. Az Amerikai Élettani Társaság idén kezdeményezte, hogy a különböző szakterületeken a kutatási eredményeket csak akkor publikálják a kutatók, ha nőstény állatokkal is elvégezték a kísérleteket – említi meg dr. Koller Ákos. Hozzátéve, hogy ez már csak azért is fontos, mert az egyes betegségek kezelési irányelveit sokszor 25 éves egészséges férfiakra szabják, és ehhez mérten kell az orvosoknak a különböző korú és nemű betegek kezelését, gyógyszereit beállítani. Ezért is tartja fontosnak azt a Geriátriai kurzust, amit a közreműködésével indítottak el az ETK-n, és ami a korosztályok közötti, de főleg a 60 év felettiekre jellemző élettani eltérések, kezelések figyelembevételére készíti fel a hallgatókat.
A kutatások mellett dr. Koller Ákos a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) tudományos bizottsága elnökeként is aktív. Elmondása szerint dr. Járai Zoltánnal (az MHT elnöke) és munkatársaival azon dolgozik, hogy a nemrégiben megjelent új európai hipertónia kezelési ajánlást a magyar sajátosságokhoz igazítva rövidített verzióban eljuttassák a családorvosi praxisokhoz. Továbbá, említette, hogy az MHT vezetése kezdeményezni, hogy a jövőben, a családorvosi ellátásban nagyobb figyelem irányuljon a vérnyomás szezonális, téli-nyári változásaira, és annak figyelembevételére a gyógyszeres kezeléseknél.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
Illusztráció: dr. Dörnyei Gabriella, dr. Koller Ákos – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
