A július elsejével kezdődött magyar soros EU-elnökség egyik kiemelt stratégiai célja – a kardiovaszkuláris jellegű betegségek csökkentése mellett – a transzplantációk számának további növelése, miután a COVID-pandémia időszakában Európa-szerte csökkent a szervátültetések száma. A mélypont – a hazai országos szintű adatokat nézve – a 2020-21-es év volt, ezt követően fokozatos emelkedés kezdődött.
„A 2023-as évben 2020-hoz képest már hússzal több májtranszplantáció történt, összesen 70 ilyen beavatkozást végeztünk, amely 40 százalékos emelkedés. A veseátültetések esetében is jelentős, közel 30 százalékos a növekedés a Semmelweis Egyetemen az elmúlt három évben” – ismertette dr. Szijártó Attila, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) igazgatója. A veseátültetések tekintetében a COVID-pandémia okozta csökkenést az időben megkezdett és újragondolt élődonoros vesetranszplantációs program is mérsékelte; 2022-ben negyven élődonoros átültetést végeztünk, mely a legnagyobb számú élődonoros felajánlás és átültetés volt az előző évtizedekhez képest – hangsúlyozta dr. Szijártó Attila.
Májátültetést csak itt végeznek az egész országban, melynek centralizált formája biztosítja azokat a transzplantációban elért minőségi mutatókat, melyek sok tekintetben messze meghaladják az európai átlagot – emelte ki az igazgató.
Máj-, vese-, hasnyálmirigy átültetés – átfogó szakmai egység részeként
Vesetranszplantáció az ország mind a négy egyetemi központjában elérhető, de a Semmelweis Egyetem klinikája a legnagyobb centrum; 2023-ban Magyarországon összesen 265 vesetranszplantáció történt, a STéG-en ezek közül több átültetést végeztek (összesen 148-at; ez az országos aktivitás több mint a fele), mint a másik három központban együttesen. Vesével kombinált hasnyálmirigy-átültetésből 11-et hajtottak végre országosan, ebből 9-et a Semmelweis Egyetem klinikáján.
Az idei év első félévének számait elemezve úgy látjuk, jó esély van arra, hogy mind a vese-, mind a májátültetések terén vissza tudunk térni a világjárvány előtti szintre, vagy akár meg is tudjuk haladni azt – jelentette ki dr. Szijártó Attila.
Az igazgató hangsúlyozta: idén szeptemberben lesz három éve, hogy egy átfogó szakmai egység, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) részeként működik a hasi szervek (máj, vese, hasnyálmirigy) transzplantációja a Semmelweis Egyetemen. „Az elért eredményeket és adatokat nézve továbbra is nemzetközi színvonalú a szervtranszplantációs tevékenységünk, sőt bizonyos tekintetben egyes nagyobb európai centrumokat is megelőz” – összegezte az új szervezeti forma megalakulása óta elért eredményeket dr. Szijártó Attila igazgató.
Az elmúlt időszakban számos olyan fejlesztés és innováció történt a klinikán, amely a sikeres szervátültetések számának és a transzplantációs aktivitásnak a növelését célozta.
Múlt év végén – hazai szinten először – elvégezték az első split májtranszplantációt, amely során egy donorszerv kettéosztásával két emberéletet menthettek meg. Ezt követően 2024-ben egy újabb sikeres „split” transzplantációt végeztünk, így büszkén állíthatjuk, hogy a két donorból kivett és kettéosztott májjal két gyermek és két fiatal felnőtt életét menthettük meg – hívta fel a figyelmet az igazgató.
A Semmelweis Egyetem Magyarország legnagyobb transzplantációs centruma, amelynek szerepe regionális szinten is megkérdőjelezhetetlen. Itt indultak el elsőként országos szinten a szervezett transzplantációs programok: itt történt például az első tartós túlélést biztosító vesetranszplantáció (1973), az első májátültetés (1983), majd indult egy komplex májtranszplantációs program (1995) és itt hajtották végre az első szívtranszplantációt (1992). Az első hazai tüdőtranszplantációt (2005) pedig a Semmelweis Egyetem és az Országos Onkológiai Intézet együttműködésével végezték el.
A megfelelő transzplantációs aktivitáshoz nélkülözhetetlen, hogy felkerüljön a várólistára minden olyan beteg, aki számára életmentő lehet ez a beavatkozás. Az ország vezető hepatológiai és májsebészeti központjaként a STéG-en kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a májvárólistán emeljék a daganatos betegek számát. Az egyik legújabb eredmény, hogy a klinika kidolgozta az áttétként (pl. vastagbélrák metasztázisként) létrejött májdaganatok szervátültetéssel való kezelésének protokollját (RAPID protokoll). „Ez lényegesen bonyolultabb eljárás, mint amit a primer májsejtrák esetén alkalmazunk, élődonoros beültetés jöhet csak szóba, amelyet két körben kell elvégezni, fokozatosan beültetve az új májszegmenseket és eltávolítva a daganattal érintett részeket – mutatott rá az igazgató.
A vesetranszplantációra szoruló betegek esetében megtörtént az új, elektronikus betegreferáló rendszer bevezetése (Fyrms), ami támogatja a várólistára kerülés folyamatát, kiváltva a kórtörténet papíralapú ismertetését és utánkövetését, továbbá folyamatos kapcsolatot tart a dialízis központokkal. Ez áttörő jelentőségű a pontos és eredményesebb betegkiválasztáshoz, mely a transzplantáció előtti órákban nélkülözhetetlen – mondta az igazgató.
Fontos eszköz a szervátültetések számának emeléséhez az élődonoros transzplantációk növelése, amit a betegek és hozzátartozók tájékoztatása nagyban segíthet. Ezt szolgálta a klinika vesedialízis centrumokban tett látogatása, valamint egy kisfilm készítése is.
Az élődonoros vesetranszplantációk előkészítésének pedig immár része a 3D tervezés és modellezés, amely során előre megtervezhető, hogy a beültetendő szerv miként fog elhelyezkedni a betegben. Ez a betegbiztonság és a műtéti eredményesség szempontjából újabb fontos mérföldkő – emelte ki dr. Szijártó Attila.
Befejezte a klinika az „ABO inkompatibilis transzplantációk” szakmai előkészítését is, az eljárás NEAK-befogadását követően különböző vércsoportú donor és recipiens között is elvégezhető a veseátültetés.
Dr. Szijártó Attila tervei szerint a következő fél évben megvalósulhat, hogy a Da Vinci-rendszerrel, robotasszisztált módon vegyék ki élő donor esetén az egyik vesét, ami így a donor számára még minimálisabb megterhelést jelentő, még precízebb beavatkozást tesz lehetővé.
Külön hangsúlyt kapott a szervkivétel szakmai fejlesztése is, mely keretében „donorsebészeti masterclass”-t tartottak.
A szervperfúzió fontos eszköze annak, hogy tovább lehessen növelni a beültethető szervek számát; erről a témáról szólt a klinika idei, immár harmadszor megrendezett Transplant Today továbbképző rendezvénye. A gépi perfúzió bevezetése országos szintű kérdés, ugyanakkor a klinikán tervben van egy ilyen készülék beszerzése és klinikai vizsgálaton belüli használata, egy kolléga pedig Padovában járt tanulmányúton a témával kapcsolatban.
A klinika tevékenységének kiemelt része a szervátültetésen átesett betegek utógondozása. Csaknem 3200 vesetranszplantált és 1400 májtranszplantált utógondozását végzi az intézmény, amely előbbiek esetében évi 14-15 ezer, utóbbiaknál 6300 orvos-beteg találkozót jelent évente. Ezek a számok évek óta változatlanok, a szakembergárda sem csökkent, sőt bővült is egy hepatológussal és két nefrológussal, így összesen három hepatológus és 8 nefrológus szakorvos, továbbá négy rezidens vesz részt ebben az ellátásban.
A transzplantált betegek kezelését, elő- és utógondozását egy 44 ágyas mátrix-jellegű osztály végzi, és folyamatban van egy új, modern, minden szakmai igényt kielégítő transzplantációs intenzív osztály kiépítése is.
Dr. Szijártó Attila kitért arra is, hogy Magyarország immár 11 éve tagja a 8 tagállamot tömörítő Eurotransplantnak, amely a legnagyobb európai szintű szervallokációs szervezet. Ez óriási lehetőséget jelent a beültethető szervek számának növelésére, hiszen ma már átlagosan a transzplantált szervek 25 százaléka az Eurotransplanton keresztül érkezik a magyar betegekbe. Dr. Szijártó Attila emellett úgy véli, ennek az összefogásnak az eddigi eredményei, tapasztalatai mintaként szolgálhatnak egy szélesebb, közös uniós stratégia megalkotása során.
Tüdőtranszplantáció: példaértékű európai összefogás eredménye
„Jól működő tüdőtranszplantációs program a kelet-közép-európai régióban csak néhány országban van, ezek egyike Magyarország, ahol az európai élvonalnak megfelelő színvonalon folynak a beavatkozások” – hangsúlyozta dr. Rényi-Vámos Ferenc, a Semmelweis Egyetem Országos Onkológiai Intézet bázisán működő Mellkassebészeti Klinikájának igazgatója.
Mint emlékeztetett, a hazai program egy igazi példaértékű európai együttműködés eredménye. Az első magyarországi tüdőtranszplantáció 2015-ben történt meg a Semmelweis Egyetem és az OOI együttműködésével, amelyet dr. Rényi-Vámos Ferenc és dr. Lang György közösen végzett el. Ezt megelőzően a hazai betegek tüdőtranszplantációját Bécsben végezték, a magyar csapat is itt készült fel az első beavatkozásra. „Az első három év után a magyar program teljesen önállósodott, most pedig már mi tudjuk fogadni más kelet-európai országok betegeit, például Szerbiából vagy Macedóniából – természetesen amennyiben a magyar betegek ellátása mellett marad kapacitás” – mutatott rá dr. Rényi-Vámos Ferenc.
Az elmúlt szűk 10 évben átlagosan 20 tüdőátültetés történt évente, ugyanakkor – ahogy világszerte mindenhol – a COVID-pandémia nagyon érzékenyen érintette ezt a területet, hiszen éppen a pulmonológusok és az intenzív osztályok leterheltségét fokozta leginkább. Ugyanakkor a tüdőátültetések során megszerzett ECMO-s (extrakorporális membránoxigenizáció) tapasztalatokat kiemelkedően tudták használni a hazai szakemberek a legsúlyosabb, műtüdő-kezelésre szoruló COVID-betegek ellátása során.
Dr. Rényi-Vámos Ferenc szerint a pandémia végeztével, ha lassan is, de az idei első félév adatai alapján érzékelhető emelkedés a számokban, ugyanakkor a tüdőátültetés esetében az igazi áttörést az jelentené, ha még több tüdőbeteg kerülne fel a várólistára – ennek érdekében, a szükséges információkat terjesztve ő maga is járja a hazai tüdőgondozókat.
„A hazai tüdőtranszplantációs program elindításával csúcstechnológiát és csúcseljárást hoztunk haza Magyarországra” – jelentette ki az igazgató. Hozzátette: a technológia fejlődésében a következő lépés a Da Vinci robot bevetése lehet a tüdőbeültetések terén is, de ez még nemzetközi szinten is kísérleti fázisban van. Az eszköz ugyanakkor elvileg már adott ehhez is Magyarországon, ugyanis a Semmelweis Egyetem mellett az OOI-ban – amelynek bázisán a tüdőátültetések történnek – is van robotsebészeti rendszer, amelyet már rutinszerűen használnak szinte az összes mellkassebészeti műtétnél.
Szívtranszplantációk terén a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikája a világ első 10 szívtranszplantációs centruma közé tartozik az IHSLT (International Society for Heart and Lung Transplantation) adatai szerint. A US News „Best Global Universities” 2024-es rangsorában a Semmelweis Egyetem 31. helyen szerepel a szív- és érgyógyászat területén. Erről szóló cikkünk ide kattintva olvasható.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
