„Sikeresen vizsgázott az új típusú felvételi, amely szerint az emelt szintű érettségiért automatikusan járó 100 pont helyett 50 pontot lehetett szerezni nyelvvizsgával, tanulmányi, sport, illetve művészeti többletteljesítménnyel, a másik 50 pontot pedig személyes meghallgatáson gyűjthette össze a jelölt, ezen a rátermettséget, motivációt, empátiát tudtuk lemérni” – jelentette ki dr. Merkely Béla. A rektor úgy fogalmazott: meg kell állapítani, hogy a legjobb hallgatókat sikerült felvenni. Az Általános Orvostudományi Karon rekordszámú hallgató kezdi meg a tanulmányait szeptemberben. „Alig várom, hogy a gólyatáborban találkozzunk” – mondta a rektor.
„Az előző évekhez képest egy teljesen új felvételi rendszer került bevezetésre, amelyet úgy gondolom, valamennyi felsőoktatási intézmény, így a Semmelweis Egyetem is örömmel fogadott. Eddig a felvett hallgatók létszámára és összetételére sem rálátásunk, sem ráhatásunk nem volt. Egy nyugat-európai egyetem számára elképzelhetetlen lenne, hogy ne legyen beleszólása abba, kiket vesznek fel. Az új felvételi rendszer azonban több lehetőséget is ad az egyetemeknek” – fogalmazott dr. Hermann Péter egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes. Mint kifejtette, az intézmények egyrészt kijelölhették, az adott képzés milyen ötödik érettségi tantárgyat vár el a felvételhez, és hogy melyik kettőt, azokat milyen szintet elvárva (közép vagy emelt) jelöli meg felvételi, azaz érettségi pontot adó tantárgynak – ezek a 0-tól 400 pontig terjedő tartományt érintik a maximális 500-ból. A további 100 pont korábban tanulmányi többletpont volt, most azonban intézményi pont lett, azaz az intézmények maguk határozhatták meg, mire adnak pontot. A rektorhelyettes szerint az új pontszámítás miatt várható volt, hogy a felvételi pontszámok valamelyest csökkenni fognak, ugyanakkor az eltérő felvételi eljárás miatt az idei év nem hasonlítható össze a tavalyival ilyen szempontból. Az orvos- és egészségtudományi területen azonban továbbra is a Semmelweis Egyetem képzéseihez volt szükség a legmagasabb pontszámokra, azaz ide volt a legnehezebb bejutni. Idén 2222 kezdhetik meg a tanulmányaikat az intézményben a magyar nyelvű képzésen, közülük 2004-en az állami ösztöndíjas, 218 önköltséges formában.
Dr. Hermann Péter kiemelte: az Egészségtudományi Kar (ETK) idén kötelező érettségi tárgyként meghatározta a biológiát – ennek köszönhetően kevesebb jelentkező merte bevállalni ezt a megmérettetést – , így némileg csökkent az oda felvettek száma is, a döntés ugyanakkor felkészültebb, elkötelezettebb hallgatókat is jelent majd, így várhatóan kisebb lesz a lemorzsolódás, és a felvettek az eddigieknél is nagyobb százalékban fognak valóban beiratkozni az egyetemre és elkezdeni a tanulmányaikat.
Dr. Nyirády Péter egyetemi tanár, az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) dékánja, az Urológiai Klinika igazgatója kiemelte: a karra felvettek számában továbbra is emelkedő tendencia figyelhető meg, a ponthatárok ugyanakkor az újfajta felvételi eljárásrend miatt idén alacsonyabbak voltak, mint tavaly. A bejutáshoz 424 pontra volt szükség, összesen 490-en kezdhetik meg tanulmányaikat az ÁOK-on szeptembertől. Közülük 480-an az állami ösztöndíjas, 10-en pedig önköltséges formában tanulhatnak majd itt. „A Semmelweis Egyetem továbbra is megőrizte vezető pozícióját az általános orvosképzésben a hazai felsőoktatás intézmények között. A szóbeli felvételi idén remek alkalmat adott a személyes találkozásra, és segített annak megítélésében, hogy kik rendelkeznek azon tulajdonságokkal, amelyek alapján az egyetem elvégzését követően kiváló, empatikus és a betegekért mindent megtevő orvossá válhatnak. A későbbiekben ezt a személyes meghallgatást még tovább szeretnénk bővíteni. Összességében a Semmelweisre felvételt nyert hallgatók mind kiváló képességekkel rendelkeznek, és a legjobb orvosképzőt választották” – emelte ki dr. Nyirády Péter.
Az Egészségtudományi Kar (ETK) 40 képzése közül 33 BSc vagy MSc szintű képzés, ezek közül 32-őt érint a mostani felvételi eljárás, hiszen egyet keresztfélévben hirdettek meg – emelte ki dr. Vingender István főiskolai tanár, az ETK oktatási dékánhelyettese. Mint elmondta, idén 1100 hallgató kezdheti meg tanulmányait a karon, amely a tavalyi, kiemelkedően magas számnál kevesebb, ám idén először a kar elvárta az ide felvételizőktől a biológia érettségit. „Továbbra is ugyanazok számítanak a legnépszerűbb szakoknak és ugyanazokra a képzésekre volt a legmagasabb a felvételi ponthatár” – mutatott rá. Ezek közé tartozik a gyógytornász képzés, amelynek ösztöndíjas formájára 374 pont volt idén a ponthatár. Ide a tavalyihoz képest több, az állami finanszírozott képzésre 180, míg a költségtérítéses képzésre 29 hallgatót vettek fel. A másik népszerű képzésre, a dietetikus államilag támogatott helyeire 302 pontra volt szükség, ide 143 hallgató nyert felvételt – húzta alá dr. Vingender István.
Az Egészségügyi Közszolgálati Karon (EKK) idén tovább emelkedett a felvett hallgatók létszáma, köszönhetően az újonnan indított mesterképzésünknek: míg 2022-ben 154, 2023-ban pedig 163, idén 184 hallgató kezdheti meg tanulmányait a kar képzésein – mutatott rá dr. Lám Judit egyetemi docens, az EKK általános dékánhelyettese. Az EKK a 2024-es általános felvételi eljárás során egy alapképzési és négy mesterképzési szakot indított. Az előbbi az egészségügyi szervező alapszak, ahol idén 282 pontra volt szükség a felvételhez, a felvettek döntő többsége azonban lényegesen a ponthatár fölötti eredménnyel jutott be. A szakra 20 főt vettek fel, a további helyeket pótfelvételi eljárással tervezik betölteni. A kar mesterképzéseire két-háromszoros túljelentkezés jellemző. Az egészségügyi menedzser mesterképzés idén csak levelező munkarendben indul, az ösztöndíjas helyre 86, míg az önköltségesre 84 volt a ponthatár – előbbire 53, utóbbira 28 fő nyert felvételt, ugyanakkor mindkét formára pótfelvételt hirdetnek majd. A kar idén először hirdette meg az országos szinten egyedülálló egészségügyi adattudomány mesterképzést, amely az adatok gyógyításban való felhasználása iránt elkötelezett orvosok és egészségügyi végzettséggel rendelkező szakemberek, továbbá informatikai és adatelemzési háttérrel rendelkező jelentkezők, valamint az egészségügyi rendszer működését jól ismerő szervezők szaktudását hozza össze. 40 fő nyert felvételt a képzésre, 20-an az államilag támogatott, 20-an pedig az önköltséges formára, előbbire 89, utóbbira 84 ponttal lehetett bejutni. Annak ellenére, hogy a teljes kapacitást sikerült feltölteni, öt önköltséges helyre pótfelvételit is meghirdetnek majd. Két társadalomtudományi mesterképzést is indít ősztől a kar: az interdiszciplináris családtudományi mesterképzésen idén kapacitásemelésre is sor került, az állami helyre 85 pont volt az elvárás, ide 30 főt vettek fel, az önköltséges képzésre pedig 94 pont, ide egy fő nyert felvételt. A jelentkezők egyre tudatosabban választják ezt a képzést, egyre nagyobb arányban jelölik meg a képzést első helyen, és egyre jobban megfelelnek azoknak a minőségi követelményeknek, amelyeket célul tűzött ki a kar. A szociális munka mesterképzésre 16-an nyertek felvétel, az ösztöndíjas formára 86, míg az önköltségesre 90 volt a ponthatár, a maradék helyeket szintén pótfelvételivel tervezik feltölteni.
A Fogorvostudományi Karon (FOK) az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedett a felvett hallgatók száma, és idén nyertek a legtöbben felvételt a karra – emelte ki dr. Németh Zsolt egyetemi tanár, a FOK dékánhelyettese, az Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika igazgatója. Mint elmondta, idén 127 hallgató kezdheti meg tanulmányait az államilag támogatott, 8 pedig a költségtérítéses fogorvosképzésen, a Digitális Fogászati Tervezés alapképzési szakra 30-an jutottak be államilag támogatott, ketten pedig önköltséges formában. A pontszámok az általános orvosi képzéshez hasonlóan valamelyest csökkentek: a fogorvosképzés állami helyeire 415, az önköltségesre 407 volt a ponthatár, ugyanez a Digitális Fogászati Tervezésnél 309 és 305 volt. Dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes, a Fogpótlástani Klinika igazgatója hozzátette: a FOK teljes kapacitását sikerült kitölteniük az általános felvételi eljárással, az pedig, hogy a kar képzéseire kellett a legmagasabb pontszám, azt is jelenti, hogy a legjobbak fognak ide járni. Országos szinten továbbra is a Semmelweisen képezik a legtöbb fogorvoshallgatót. Mint elmondta, a FOK-on költségtérítéses formában tanuló hallgatók jellemzően olyan másoddiplomások, akik az általános orvos végzettség mellé szeretnék megszerezni a fogorvosi diplomát is, ugyanis pár éve a maxillofaciális sebész rezidensek számára jogszabály írja elő ezt bemeneti követelményként.
A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karára (GYTK) bejutni hazai viszonylatban továbbra is a legnehezebb a gyógyszerészképzések közül, hiszen itt a legmagasabb a ponthatár, ugyanakkor összességében mi vesszük fel a legtöbb hallgatót a hazai képzőhelyek közül – ismertette dr. Antal István egyetemi tanár, a GYTK dékánja, a Gyógyszerészeti Intézet igazgatója. Mint elmondta, összesen 135 hallgató kezdheti meg tanulmányait a karon, közülük 115-en az államilag támogatott, 20-an pedig az önköltséges formában. Előbbi képzésre 360, míg utóbbi 304 pontra volt szükség a bejutáshoz. Dr. Antal István kiemelte: különösen fontos feladat azok elhivatottságát is kialakítani, akik nem az első helyen jelölték meg a kart. Az új kurrikulum szerint a hallgatók már az első félévben megismerkednek a gyógyszerkészítés világával, a patikák atmoszférájával, bepillantást nyerhetnek a kórházi-klinikai gyógyszerészetbe, valamint a gyógyszergyárak csúcstechnológiájába. Várhatóan mindez nemcsak a motivációt és a pálya iránti elkötelezettséget fogja szolgálni, hanem segít a lemorzsolódás elkerülésében is– fogalmazott dr. Antal István.
Dr. Matos László főiskolai tanár, a Pető András Kar (PAK) oktatási dékánhelyettese úgy fogalmazott: az idei egy rendkívül sikeres felvételi eljárás volt a PAK számára. A Konduktor alapképzésre 320 pont volt a ponthatár, amely a tavalyihoz képest az eltérő számítási módszer miatt ugyan kevesebb, de így is fel tudták tölteni a maximális kapacitást, hiszen 90 hallgatót vettek fel az államilag finanszírozott helyekre. Az önköltséges képzésre 14 főt vettek fel, a fennmaradó 6 helyre pótfelvételit hirdetnek majd. Idén a kar Neurorehabilitáció névvel új mesterszakot is indít, ide 77 pont volt a ponthatár és 31 hallgató nyert felvételt, az egy ösztöndíjas, valamint a fennmaradó önköltséges helyeket pedig pótfelvételi eljárással töltik majd fel.
Galéria
Szabó Ádám
Fotó: Barta Bálint, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (illusztráció)
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
