A Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport 2013 óta foglalkozik a hematológiai daganatok genetikai hátterének feltérképezésével és ehhez kapcsolódó biomarker kutatásokkal. A tervezett kutatás során a B-sejtek két gyógyíthatatlan daganattípusának, a follikuláris limfómának és a mielóma multiplexnek korábban nem látott részletességű feltérképezését fogják elvégezni a legkorszerűbb, úgynevezett omikai vizsgálómódszerek és mesterséges intelligencia alkalmazásával – mondta el honlapunknak dr. Bödör Csaba. A Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet igazgatóhelyettese, egyetemi tanára, a kutatócsoport vezetője kifejtette: „A most elnyert haladó Lendület pályázat lehetővé teszi, hogy a teljes genetikai állomány vizsgálata során a kódoló eltérések mellett különös figyelmet fordítsunk a fehérjéket nem kódoló genomikai eltérések vizsgálatára, valamint a gének kifejeződésében kialakuló változások átfogó elemzésére is. A kutatások eredményei a többi között a betegek pontosabb rizikóbecsléséhez és nagy érzékenységű nyomonkövetéséhez járulhatnak hozzá”. Kutatócsoportjában két posztdoktor kutató és hat PhD-hallgató dolgozik majd. A kutatás szinte valamennyi hazai hematológiai centrum bevonásával, egyfajta országos összefogásként valósul meg, továbbá egy ipari partner, valamint külföldi akadémiai partnerek is részt vesznek a projekt megvalósításában.
Dr. Kemény Lajos Vince, a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika és az Élettani Intézet tudományos főmunkatársa MHC-I-hiány okozta immunelkerülés leküzdése melanómában című pályázatával nyert a Lendület-pályázat induló kategóriájában. „Kutatócsoportunk érdeklődésének középpontjában a melanóma patogenezise, illetve terápiája áll. A melanóma modern terápiájában az immunellenőrzőpont-gátlóknak köszönhetően körülbelül 50 százalékra nőtt az ötéves várható túléles esélye, amely 15 éve még elképzelhetetlennek tűnt. Továbbra is vannak azonban olyan betegek, akik nem mutatnak megfelelő választ ezen terápiákra. Ennek egyik oka lehet a tumorsejtek ’elbújása’ az immunsejtek elől. Ezekben az immunrendszer felé láthatlatlan tumorsejtekben ugyanis eltűnhet egy fontos fehérje, az MHC-I kifejeződése. Az MHC-I élettani körülmények között jelzi az immunrendszer felé, hogy hibásan működő, daganatos, eltávolítandó sejttel áll szemben, melyet el kell pusztítani. Azonban ezen fehérje kifejeződése nélkül az immunterápiák sem hatékonyak, hiszen a szervezet nem észleli az MHC-I hiányos daganatos sejteket” – magyarázta dr. Kemény Lajos Vince. Mint elmondta, kutatásukkal azt szeretnék elérni, hogy azok a tumorsejtek is célozhatóak legyenek, melyekben az MHC-I fehérje nem működik megfelelően. „Arra vagyunk kíváncsiak, melyek azok a gének, amelyek kifejeződésének hiányában az immunrendszer mégis képes felvenni a harcot ezen tumorsejtek ellen. Több, ezt célzó mechanizmus is ismert: ilyenek például a Natural Killer (NK) sejtek, melyek az MHC-I hiányos tumorsejtek ellen hatékonyan tudnak működni, de sajnos emberekben az NK sejt alapú terápiák nem vezettek eddig meggyőző eredményekhez” – mutatott rá. Dr. Kemény Lajos Vince felhívta a figyelmet: ez egy olyan transzlációs jellegű kutatás, amely során a melanoma biológiájának megértésén keresztül új támadáspontokat keresnek a tumorsejtek ellen, amelyek hosszú távon, a jövőben akár gyógyszeresen is gátolhatóak lesznek.
Dr. Mócsai Attila elmondta: a most elnyert támogatás célja a 2013-as induló Lendület programban elkezdett, a gyulladásos betegségek molekuláris alapjainak megértésére és új terápiás támadáspontok azonosítására vonatkozó kutatási program folytatása. A Semmelweis Egyetem Élettani Intézet igazgatója, a Gyulladásélettani Kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, a kutatócsoport leginkább az autoimmun ízületi, bőr- és vesebetegségek, valamint egy újonnan körvonalazódó betegségcsoport, az ún. autoinflammatorikus betegségek vizsgálatát tervezi. A projekt hangsúlyos eleme a munkacsoport eddigi talán legnagyobb módszertani fejlesztése, mellyel a legmodernebb molekuláris biológiai technikák alkalmazásával az eddigieknél sokkal hatékonyabban tudnak azonosítani új szereplőket a gyulladásos betegségek patomechanizmusában. „A munkacsoport nagy hangsúlyt fektet a fiatal kutatók, köztük PhD-, MD-PhD- és TDK-hallgatók bevezetésére a tudomány csodálatos világába. Mind a Semmelweis Egyetemnek, mind Magyarországnak elemi érdeke a legkiválóbb képességű hallgatók megtartása, ehhez Magyarországon is lehetőséget kell biztosítanunk számukra magas színvonalú, nemzetközileg is versenyképes projektekben való részvételre. Az elnyert Lendület-támogatással ezt a célt is el szeretnénk érni” – tette hozzá dr. Mócsai Attila.
A Lendület Program a kiválóság támogatására irányul, célja a hazai kutatóbázis erősítése. Kiemelkedő fiatal tehetségek és kimagasló teljesítményű kutatók innovatív, eredeti ötleteken alapuló kutatásait támogatja azáltal, hogy forrást biztosít új téma kutatására alakuló kutatócsoportok létrehozására és fenntartására – írja közleményében az MTA. Lendület Bizottság 2024. június 10-én összesen 21 kutatócsoport támogatásától döntött a bölcsészet- és társadalomtudományok, az élettudományok, a matematikai és természettudományok területéről, 4 milliárd 391 millió 604 ezer forint összértékben.
Szabó Ádám, Tasnádi Róbert
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
