A sikeres üzlet kulcsa az innovációs eredmények és a szakmai kapcsolatrendszer együttállása – hangsúlyozta megnyitó beszédében dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes, hozzátéve, hogy a Tudományos és Üzleti Szalon rendezvénysorozat az egyetem innovációs ökoszisztéma szereplői számára a szakmai eszmecsere fóruma. A rendezvénynek keretet biztosító Hungarian Startup University Program innovációval kapcsolatos ismereteket nyújt egyetemi hallgatóknak, akik a program során egy-egy innovatív ötlet köré szerveződve egy új startup cég üzleti modelljét dolgozhatják ki. Ehhez nyújthat segítséget az orvostechnikai eszközök szabályozási követelményeiről és szellemi tulajdonjogi hátteréről szóló, szoftverekre és adatbázisokra összpontosító aktualitások ismertetése.
Önmagukban a szoftverek is tekinthetőek orvostechnikai eszköznek. Az innováció jelenlegi trendjei alapján ugyanis elképzelhető, hogy egy évtizeden belül a gyógyszerekhez kapcsolódó szoftverek páciensre szabott adatokkal is szolgálhatnak azok alkalmazhatóságáról
– hívta fel a figyelmet dr. Ferdinandy Péter.
Mint dr. Papp Renáta, a Tudományos és Innovációs Rektorhelyettesi és Üzletfejlesztési Központ (TÜK) igazgatója elmondta, a Semmelweis Egyetem két csapattal vesz részt a HSUP programban a TÜK két munkatársa, Deák Kinga üzletfejlesztési menedzser és Varga Zsolt piackutatási és fejlesztési vezető mentorálásával.
Galéria
A rendezvény egyik fő előadója dr. David N. Bernstein, a Harvard Business School vezető kutatója, valamint a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora volt. Az online tartott előadásában beszámolt az egészségügy digitalizációjára jellemző tendenciákról, a digitalizációban rejlő lehetőségekről és annak korlátairól. Hangsúlyozta a digitális egészség és digitális egészségügy fogalmak pontos meghatározásának fontosságát. „Amikor megkérdezem az embereket, mi a digitális egészség, sokféle választ kapok” – mondta. Kifejtette, hogy a digitális egészség számos technológiát foglal magában, a mobil egészségügytől kezdve a telemedicinán és a mesterséges intelligencián át egészen a viselhető orvosi eszközökig. Mindezek között természetesen komoly átfedések fedezhetők fel, éppen ezért különösen fontos megtalálni a konkrét fejlesztési lehetőségeket és a valódi, az embereket foglalkoztató egészségügyi problémákat orvosló digitális megoldásokat.
Dr. David Bernstein beszélt az egészségügy digitalizációjának mozgatórugóiról, beleértve a változó fogyasztói elvárásokat és az adatalapú döntéshozatal iránti igényt is. A betegek időhiány miatt elvárják, hogy olyan helyeken részesülhessenek ellátásban, ahol azt ők szeretnék – jegyezte meg. Ez a tendencia fokozott érdeklődést eredményez a távoli betegfelügyelet és a telemedicina-megoldások iránt, lehetővé téve a betegek számára, hogy kényelmesebb és könnyebben elérhető egészségügyi ellátáshoz jussanak.
A kutató rámutatott a digitális egészség egyre növekvő piacára, amelynek jelentős bővülést jósolt az elkövetkező években. 2023-ban a digitális egészség piacának értéke 180,2 milliárd dollár volt, de várhatóan 550 milliárd dollárra fog nőni 2028-ra – mondta, hangsúlyozva a hatalmas innovációs és fejlesztési lehetőségeket ezen a területen.
Beszélt a viselhető és beültethető orvosi eszközökben rejlő potenciálról a távoli betegfelügyelet tekintetében, valamint a diagnosztikai és orvosi képalkotási fejlesztésekről a mesterséges intelligencia révén. „Ezek az eszközök, valamint a diagnosztika és az orvosi képalkotás 3D-nyomtatott implantátumok kifejlesztéséhez is vezethetnek, amelyek lehetővé teszik a személyre szabottabb orvoslást” – jelentette ki.
Azonban dr. David Bernstein óva intett attól, hogy a digitalizációt univerzális megoldásként kezeljük, és hangsúlyozta a stratégiai megközelítés szükségességét ahhoz, hogy valós egészségügyi problémákat tudjunk megoldani. A digitális egészségügy nem stratégia, hanem eszköz – jegyezte meg, kiemelve az átgondolt integráció fontosságát a hibás rendszerek digitális formában történő újrateremtésének elkerülése érdekében. A digitalizáció korlátairól szólva kitért az esetlegesen felmerülő adatvédelmi kérdésekre, előadása zárásaként pedig felhívta a figyelmet arra, hogy akármilyen innovatív megoldás születik a digitális egészségügy területén, csak akkor lesz igazán hasznos, ha figyelembe vesszük az adott régió és kórház anyagi és infrastrukturális lehetőségeit.
Tekintve, hogy a Semmelweis Egyetemen a biobankok, a multiomikai vizsgálatok, valamint a klinikai ellátás adataiból létrehozott adatbázisok az új technológiák kidolgozásához biztosítanak hátteret, az adatbázisokhoz kapcsolódó szellemi tulajdonvédelem kezelése a Semmelweis Egyetemen is kiemelt figyelmet kap – hangsúlyozta dr. Papp Renáta a soron következő, a digitális technológiák fejlesztése kapcsán felmerülő szellemi tulajdon oltalmi formák ismertetésére fókuszáló prezentáció felvezetéseként.
Dr. Halász Bálint, a Bird & Bird nemzetközi ügyvédi iroda magyarországi divíziójának igazgató-helyettese és partnere ismertette azokat a jogi eszközöket, amelyek a digitális egészségügyi projektek kapcsán szerephez juthatnak. Mint elmondta, a szellemi tulajdonvédelem szabályozása nemcsak országonként mutat eltérést, hanem a szabadalmaztatható találmányt is számos köztes állapot előzi meg, így gyakran előfordulhat, hogy a projekt nem az annak leginkább megfelelő jogi védelemben részesül. Előadásában az összetett szabályozási környezetről nyújtott áttekintést a know-how, a szabadalom, a szerzői jog, az adatbázisok jogi védelmének ismertetésével, melyeket három esettanulmányon keresztül is illusztrált.
Végezetül dr. Pétervári Mátyás, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet doktorandusza, a Sanovigado Kft. ügyvezetője a szoftverfejlesztési munkafolyamatot, annak buktatóit, a kockázati besorolásokat és a szabványok témáját is taglaló előadásában ismertette, miként gyorsítható fel az orvostechnológiai szoftverek piacra lépése a szabályozások nyújtotta lehetőségek hasznosításával.
Az elmúlt időszakban a többek között gépi tanulás, mesterséges intelligencia, felhőalapú számítástechnika és big data által fémjelzett technológiai forradalom mentén megjelenő innovációkat számos új piaci szereplő kívánja hasznosítani, megpróbálva teret nyerni a szigorúan szabályozott orvostechnológiai területen is. Az eredményességhez nemcsak a szabályozási környezet ismerete és a költséghatékonyságot szolgáló korai tervezés, hanem a folyamat előrehaladtával a megfelelő szakértők bevonása is elengedhetetlen – összegezte dr. Pétervári Mátyás.
A hallgatóság kérdéseit követően dr. Ferdinandy Péter elmondta, hogy a Tudományos és Üzleti Szalon soron következő, június 20-i rendezvényén indul a Semmelweis Innovációs Klub dr. Merkely Béla rektor védnöksége alatt, amely a Semmelweis Egyetem feltalálóinak kíván szakértői segítséget nyújtani a spin-off cégalapítás és termékfejlesztés során felmerülő kérdésekben.
Dr. Csizmadia Balázs, Szabados-Dőtsch Judit
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A STARTUP-2024-HSUP-26 azonosító számú projekt a Nemzeti Innovációs Ügynökség közreműködésével, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból valósult meg.
