Dr. Holló Péter előadásának bevezetőjében a mesterséges intelligencia (MI) általános bemutatása után ismertette, hogy alkalmazására a bőrgyógyászatban először a bőrdaganatok – főleg a melanóma – elemzése során került sor. Saját tapasztatalatairól beszámolva a teledermatológia lehetőségeit mutatta be.
A Semmelweis Egyetem bőrklinikáján 2020-ban a Covid-19-járvány miatti lezárások alatt indult el egy saját fejlesztésű telemedicina rendszer. A telefonos applikáció használata során a betegek képeket küldtek be és leírták panaszaikat. Az orvosok az adatok kiértékelését követően felállították a diagnózist, majd a képek és a rendelkezésre álló információk alapján terápiás javaslatot adtak. A klinikaigazgató előadásából kiderült, hogy a rendszerrel 45 orvos dolgozott, átlagosan napi 80-100 eset érkezett be, a csúcson pedig 2-300-an is használták az applikációt. Összesen 10288 esetet láttak el a járvány alatt, egyértelmű diagnózist 7901 alkalommal tudtak adni, az esetek kb. 10 százaléka volt súlyos, ezek a páciensek átlagosan 22 órán belül kaptak visszajelzést, a többieknek pedig 62 órán belül tudtak válaszolni – sorolta az adatokat dr. Holló Péter.
2022-ben egy klinikai vizsgálat során új rendszert próbáltak ki a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán, ami már MI-t alkalmazott. A használat során a páciens lefényképezi a bőrelváltozását, a kép feltöltése után válaszol néhány kérdésre, majd ezek alapján a rendszer öt lehetséges diagnózist ad, amiből az orvos kiválaszthatja a megfelelőt, vagy ha nem ért egyet, sajátot állíthat fel. Ezt követően sablonok segítségével írhat leletet, illetve receptet – ismertette a működést dr. Holló Péter. A felhasználói élmény a beteg és az orvos oldaláról is nagyon jó volt – mondta el a tapasztalatokat az igazgató. Beszámolt róla, hogy átlagosan óránként 40 esetet tudtak ellátni így, az MI által javasolt diagnózisok 80 százalékban igazolódtak. Kiemelte, hogy a betegek 69 százalékánál a tünetek 3 hónapnál régebben fennálltak, amiből arra lehet következtetni, hogy sokan egyébként nem fordulnának orvoshoz, vagy csak későbbi időpontban, tehát daganatok esetén akár életmentő is lehet ez a megoldás. Az előnyök közé sorolta az egyszerűbb esetek gyors diagnózisát, a mozgáskorlátozott vagy távolabb élő betegek ellátását, az adminisztrációs teher csökkenését és az orvosok egymás közti távkommunikációs lehetőségeit.
Dr. Holló Péter ugyanakkor az MI hátrányként említette a téves diagnózis nagyobb esélyét, mert nem látják élőben a pácienst és az anamnézis felvétele is hiányos lehet, valamint az orvos számára monoton munkavégzést, és az orvos-beteg közti személyes kommunikáció gyógyító erejének hiányát. Előadása végén kijelentette, szerinte nem kell félni a mesterséges intelligenciától, hanem érdemes kihasználni az előnyeit a megfelelő jogi, etikai és adatvédelmi szabályozások figyelembevételével.
Dr. Holló Péter egyetemi tanár 2021 óta vezeti a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikát, melynek korábban öt évig igazgatóhelyettese volt. A bőr-, nemigyógyász, kozmetológus és klinikai onkológus szakember 1993 óta dolgozik a Semmelweis Egyetemen. A bőrklinika Psoriasis Centruma és a klinikai Onkoteam vezetőjeként, valamint a Lymphoma team tagjaként jelentős szerepet vállal a betegellátásban. Tudományos tevékenysége elsősorban a pikkelysömörrel kapcsolatos területekre terjed ki. 1995 óta folyamatosan részt vesz a magyar, német és angol nyelvű oktatásban tanuló orvostanhallgatók képzésében.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
