Tudományos Híradó című cikksorozatunkban az egyetemhez köthető D1 minősítésű tudományos közleményekről olvasható rövid összefoglaló. A cikkeket az elmúlt időszak megjelenései alapján a Központi Könyvtár, illetve a tudományos és innovációs rektorhelyettes válogatta.
A pszichiáterek mentális betegséggel élő emberekhez való hozzáállásának multicentrikus vizsgálata Európa 32 országában
A mentális betegséggel élők megbélyegzéstől való félelme az egyik legnagyobb oka annak, hogy mentális tünetek jelentkezése esetén nem kérnek segítséget az emberek. Tudományos kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a pszichiáterek hogy viszonyulnak önbevallásuk alapján a mentális betegséggel élő emberekhez, illetve hozzáállásukra milyen tényezők vannak hatással. Európa 32 országában folyt a vizsgálat. Kérdőívünket összesen 4245 fő rezidensek és szakorvos töltötte ki a gyermek és ifjúságpszichiátria, valamint a felnőtt pszichiátria területéről.
Eredményeink azt mutatják, hogy azok, akik pszichoterápiás tevékenységet folytatnak, esetmegbeszélő, csoportokra járnak, illetve akiknek közvetlen munkatársaira nem jellemző a pácienseket megbélyegző attitűd, azok összességében kedvezőbb hozzáállást tanúsítanak a mentális betegséggel élők irányában – fogalmazott összefoglalójában Őri Dorottya.
Dorottya Őri (Institute of Behavioural Sciences, Semmelweis University; Department of Mental Health, Heim Pál National Pediatric Institute), Péter Szocsics (Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University), Tamás Molnár (Department of Psychiatry, Aladar Petz County Teaching Hospital), Lucie Bankovska Motlova (Division of Medical Psychology, 3rd Faculty of Medicine, Charles University), Olga Kazakova (Inpatient Psychiatric Department #2, Psychiatric Clinic of Minsk City), Sabrina Mörkl (Division of Medical Psychology, Psychosomatics and Psychotherapeutic Medicine, Medical University of Graz), Michael Wallies (Therapie auf Augenhoehe), Mohamed Abdulhakim (Department of Psychiatry, Vrije Universiteit Brussel), Sylvie Boivin (Department of Child and Adolescent Psychiatry, EPSM du Finistère Sud), Krista Bruna (Admission Ward, State Psychiatric Hospital Gintermuiza), Carolina Cabaços (Psychiatry Department, Centro Hospitalar e Universitário de Coimbra; Institute of Psychological Medicine, Faculty of Medicine, Coimbra University; Coimbra Institute for Biomedical Imaging and Translational Research), Elvira Anna Carbone (Department of Medical and Surgical Sciences, University Magna Græcia of Catanzaro), Elona Dashi (Department of Neuroscience, University Hospital Center “Mother Theresa”), Giovanni Grech (Mental Health Services, Mount Carmel Hospital), Stjepan Greguras (Division of Child and Adolescent Psychiatry and Psychotherapy, Department of Psychiatry and Psychological Medicine, University Hospital Centre Zagreb), Iva Ivanovic (Department for Child Psychiatry, Institute for Children’s Diseases, Clinical Centre of Montenegro), Kaloyan Guevara (Acute Detoxification Ward, State Psychiatric Hospital for Treatment of Drug Addiction and Alcoholism), Selay Kakar (Department of Psychiatry, Erasmus University Medical Center), Konstantinos Kotsis (Department of Psychiatry, University of Ioannina), Ida Maria Ingeholm Klinkby (Department of Child and Adolescent Psychiatry, Capital Region of Denmark), Sándor Rózsa (Department of Personality and Health Psychology, Károli Gáspár University of the Reformed Church)
eClinicalMedicine, Volume 66, 102342 (December 2023)
https://doi.org/10.1016/j.eclinm.2023.102342
Az agykutatás felgyorsítása mesterséges neurális hálók segítségével
A neuropatológiai vizsgálatok egyik kihívása az elemzésre kerülő sejtek számának a növelése. Az eddig százas, ezres nagyságrendről százezres, milliós szintre történő ugrás nagyobb statisztikai erőt biztosít, aminek segítségével feltárásra kerülhetnek a kórképek hátterében álló, eddig fel nem fedezett sejttípusok. Ennek elérésére mesterséges neurális hálókat alkalmaztunk, a Faster R-CNN alapú referencia modellt egy ResNet-50 egészítette ki és a COCO adathalmazon előtanítva az asztrocita sejtek képeivel már csak finomhangolni kellett a rendszert. Az adathalmazra alkalmazott gyengén felügyelt tanulás segítségével további, nagyméretű kép-adatbázisok annotációja is jó eséllyel elvégezhető.Annotated dataset for training deep learning models to detect astrocytes in human brain tissue
Alex Olar (Eötvös Loránd University, Department of Physics of Complex Systems), Teadora Tyler (Semmelweis University, Department of Anatomy, Histology and Embryology), Paulina Hoppa Semmelweis University, Department of Anatomy, Histology and Embryology), Erzsébet Frank (Semmelweis University, Department of Anatomy, Histology and Embryology), István Csabai (Eötvös Loránd University, Department of Physics of Complex Systems), Istvan Adorjan (Semmelweis University, Department of Anatomy, Histology and Embryology), Péter Pollner (Semmelweis University, Data-Driven Health Division of National Laboratory for Health Security, Health Services Management Training Centre)
Scientific Data volume 11, Article number: 96 (2024)
https://doi.org/10.1038/s41597-024-02908-x
Pszichés stressz és táplálkozási bizonytalanság egy magyar egyetem nemzetközi hallgatói körében: poszt-pandémiás felmérés
A hazájuktól távol, más nyelvi és kulturális, esetleg éghajlati körülmények között tanuló egyetemistáknak számos problémával kell szembesülniük. Életüket nagyon megnehezítette a COVID-pandémia, amely egyfajta izoláltságot, nehezített lelki és szociális körülményeket is eredményezett. Ennek vizsgálatára kérdőíves felmérést végeztünk a Debreceni Egyetem külföldi hallgatói körében. A felhasznált, nemzetközileg validált kérdőívekkel US Department of Agriculture Food Security Survey Module a táplálkozási szokásaikra, míg a Depression, Anxiety and Stress Scale (DASS-21) lelki, mentális állapotukra kérdeztünk rá.
Összesen 400 választ értékeltünk. A szorongás volt a leggyakoribb (49%), ezt követte a depresszió (42%) és a stressz (30%), mindegyik nagyobb eséllyel a nőknél. Depressziós tünetek főleg az idősebbek (25-29 év) körében jelentkeztek, akiknek nem volt pártkapcsolatuk, rosszabb egészségi állapotban érezték magukat, szobatárssal laktak. Szorongást panaszolók körében is hasonló összefüggéseket találtunk, akárcsak a stressz megélők között, gyakrabban az egy évnél korábban Magyarországra érkezettek körében, azoknál, akik rosszabb egészségi állapotban voltak, komolyabb nyelvi nehézségeket említettek. Mindhárom csoportban a táplálkozási bizonytalanság, az igénytelen étkezés is gyakoribb – írta összefoglalójában dr. Rurik Imre.
Psychological Distress and Food Insecurity among International Students at a Hungarian University: A Post-Pandemic Survey
Soukaina Hilal (Department of Family and Occupational Medicine, University of Debrecen; Doctoral School of Health Sciences, University of Debrecen), László Róbert Kolozsvári (Department of Family and Occupational Medicine, University of Debrecen; Doctoral School of Health Sciences, University of Debrecen), Putu Ayu Indrayathi (Department of Family and Occupational Medicine, University of Debrecen; Doctoral School of Health Sciences, University of Debrecen), Sami Najmaddin Saeed (Doctoral School of Health Sciences, University of Debrecen; Department of Public Health and Epidemiology, University of Debrecen), Imre Rurik (Doctoral School of Health Sciences, University of Debrecen; Department of Family Medicine, Semmelweis University)
Nutrients 2024, 16(2), 241
https://doi.org/10.3390/nu16020241
A táplálkozás szerepe menopauza időszakában
A Semmelweis Egyetem kutatói, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és az EndoCare Endokrinológia Centrum munkatársai nemzetközi publikációk és ajánlások alapján állították össze a menopauza körüli időszakot segítő étrendet. 2030-ra 1 milliárdnál is több nő nézhet szembe a változókor kihívásaival. A menopauzába lépő nők évente átlagosan 0,6 kilót híznak testalkattól függetlenül, hajlamosabbak a kardiovaszkuláris betegségekre, daganatokra, inzulin rezisztenciára, kettes típusú cukorbetegségre és a csontritkulás kockázata is magasabb náluk. A változókor emellett kellemetlen tünetekkel jár, mint hőhullámok, éjszakai izzadás, fejfájás és ízületi fájdalom. A tünetek intenzitása, gyakorisága és a krónikus betegségek kialakulásának kockázata életmódváltással befolyásolható.
A perimenopauza étrendjében a kiegyensúlyozott táplálkozás egyes ajánlásai hangsúlyosabbak, javasolt kevesebb só fogyasztás, a fehérjebevitel csökkentése és a növényi fehérjeforrások előtérbe helyezése, a zöldség- és gyümölcs fogyasztás növelése. Az időben elkezdett életmódváltás, a kiegyensúlyozott táplálkozás csökkentheti és késleltetheti a tünetek és a betegségek megjelenését, javítva a változókorú nők életminőségét – írta összefoglalójában dr. Pálfi Erzsébet.
The Importance of Nutrition in Menopause and Perimenopause—A Review
Aliz Erdélyi (Hungarian Dietetic Association; EndoCare Institute, Endocrinology Center), Erzsébet Pálfi (Faculty of Health Sciences, Department of Dietetics and Nutritional Sciences, Semmelweis University), László Tűű (EndoCare Institute, Endocrinology Center; School of PhD Studies, Semmelweis University), Katalin Nas (EndoCare Institute, Endocrinology Center; School of PhD Studies, Semmelweis University), Zsuzsanna Szűcs (Hungarian Dietetic Association; School of PhD Studies, Semmelweis University), Marianna Török (EndoCare Institute, Endocrinology Center; Department of Obstetrics and Gynecology, Semmelweis University), Attila Jakab (Department of Obstetrics and Gynecology, Faculty of Medicine, University of Debrecen), Szabolcs Várbíró (Department of Obstetrics and Gynecology, Semmelweis University; Department of Obstetrics and Gynecology, University of Szeged)
Nutrients 2024, 16(1), 27
https://doi.org/10.3390/nu16010027
A farnezil-transzferáz inhibitorok kombinációja az új KRAS-G12C inhibitorokkal szinergista tumorellenes hatást eredményez
A KRAS az egyik leggyakrabban mutációt elszenvedő protoonkogén, amely számos rossz prognózissal rendelkező és gyakori tumortípus kialakulásában és progressziójában játszik kulcsszerepet, mint például a tüdő, a kolorektális és a hasnyálmirigyrák. Bár a KRAS aktiváló mutációjának jelentősége évtizedek óta ismert, a mutáns KRAS gátlása évtizedek óta kihívás elé állította a rákkutatást. Mivel a kompakt fehérjén úgy tűnt, nem lehet „fogást” találni, közvetett gátlási módszerekkel próbálkoztak a kutatók. A KRAS megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen a fehérje farnezilhorgonnyal történő sejtmembránhoz kapcsolódása, így az egyik legígéretesebb próbálkozásnak az ezt gátló farnezil-transzferáz inhibitorok kifejlesztése tűnt. Azonban a sikertelen klinikai tesztek során kiderült, hogy a KRAS a farnezil-transzferáz inhibitorok jelenlétében képes egy alternatív membránhorgonnyal plazmamembránhoz kapcsolódni és betölteni a tumort segítő funkcióját. A kudarc után egészen az elmúlt évekig a KRAS célzott, közvetlen gátlása lehetetlennek tűnt. A közelmúltban ugyanakkor – áttörést hozva a KRAS gátlásában – sikeresen fejlesztettek specifikus inhibitorokat a mutáns KRAS egyik típusára, a KRAS G12C mutációra. Az újonnan kifejlesztett inhibitorok egy részét mostanra már engedélyeztek is a KRAS-G12C mutáns tüdőrák kezelésére. Ugyanakkor a tumorokban eleve jelen lévő, valamint a kezelés során kialakuló szerzett rezisztencia miatt csak a betegek kisebb csoportja reagál a kezelésre, így az új gátlószerek hatékonyságának növelésére jelenleg számos kombinációs kezelést vizsgálnak klinikai tesztek során.
Munkacsoportunk a RAS fehérjék membránhorgonyzódását célzó preniláció-gátlószerek vizsgálata során figyelt fel arra a – fentebb vázolt előzmények fényében meglepő – tényre, hogy a KRAS G12C mutációt hordozó sejtvonalak fokozott érzékenységet mutattak a farnezil-transzferáz inhibitorokra. Ezen eredményünk nyomán kezdtük vizsgálni az új, klinikai használatban lévő KRAS G12C inhibitorok kombinációját a farnezil-transzferáz inhibitorokkal. Vizsgálataink során a kombinációs kezelés KRAS G12C mutációt hordozó tüdő, kolorektális és hasnyálmirigyrák tumoros sejtvonalak tenyészetein szinergista, erőteljes tumorellenes hatást mutatott. A farnezil-transzferáz inhibitorok KRAS G12C inhibitorokat segítő hatását kimutattuk a sejtvonalakból készült 2D és 3D tenyészeteken, valamint egérkísérletekben is. A hatás molekuláris hátterét vizsgálva megfigyeltük, hogy a kombinációs kezelés gátolja a KRAS gátlás során fellépő, rezisztenciához vezető jelenséget, a RAS jelátviteli útvonal újraaktiválódását. Az újraaktiválódás gátlása az ebben kulcsszerepet játszó HRAS fehérje farnezilációjának, valamint a jelpálya más ágában jelen lévő RHEB fehérje farnezilációjának gátlása révén valósul meg. Vizsgálataink nyomán indokoltnak látszik a KRAS-G12C inhibitorok farnezil-transzferáz-gátlókkal való kombinációs kezelésének klinikai vizsgálata. Eredményeink hasznosítására nemzetközi szabadalmi bejelentés is történt – írta összefoglalójában dr. Baranyi Marcell.
Farnesyl-transferase inhibitors show synergistic anticancer effects in combination with novel KRAS-G12C inhibitors
Marcell Baranyi (Department of Pathology, Forensic and Insurance Medicine, Semmelweis University; KINETO Lab Ltd), Eszter Molnár (Department of Pathology, Forensic and Insurance Medicine, Semmelweis University), Luca Hegedűs (Department of Thoracic Surgery, University Medicine Essen – Ruhrlandklinik, University Duisburg-Essen), Zsófia Gábriel (Department of Pathology, Forensic and Insurance Medicine, Semmelweis University; Pázmány Péter Catholic University Faculty of Information Technology and Bionics), Flóra Gréta Petényi (Department of Pathology, Forensic and Insurance Medicine, Semmelweis University; Pázmány Péter Catholic University Faculty of Information Technology and Bionics), Fanni Bordás (Department of Pathology, Forensic and Insurance Medicine, Semmelweis University; Department of Anatomy, Cell and Developmental Biology, Eötvös Loránd University), Violetta Léner (KINETO Lab Ltd), Ivan Ranđelović (KINETO Lab Ltd; Department of Experimental Pharmacology and the National Tumor Biology Laboratory, National Institute of Oncology), Mihály Cserepes (KINETO Lab Ltd; Department of Experimental Pharmacology and the National Tumor Biology Laboratory, National Institute of Oncology), József Tóvári (Department of Experimental Pharmacology and the National Tumor Biology Laboratory, National Institute of Oncology), Balázs Hegedűs (Department of Pathology, Forensic and Insurance Medicine, Semmelweis University; Department of Thoracic Surgery, University Medicine Essen – Ruhrlandklinik, University Duisburg-Essen), József Tímár (Department of Pathology, Forensic and Insurance Medicine, Semmelweis University)
British Journal of Cancer volume 130, pages1059–1072 (2024)
https://doi.org/10.1038/s41416-024-02586-x
A múlt parazsa: A koragyermekkori traumák kölcsönhatása a neuroinflammációban szerepet betöltő P2RX7 génváltozataival a jelenlegi szuicid kockázati markerekben
Számos neuropszichiátriai betegség, köztük a hangulatzavarok egyik legfőbb rizikófaktora a stressz. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a stresszorok számos különféle útvonalon, többek között az immunrendszer anomáliáin keresztül játszanak szerepet e zavarok patogenezisében. Korábbi kutatási eredmények összefüggést találtak a depresszió és a gyulladásos útvonalakban fontos szerepet betöltő P2X7 receptorok között. A receptort kódoló P2RX7 gén egy olyan kromoszómapozícióban található, amelyet gyulladásos és a pszichiátriai rendellenességekkel egyaránt összefüggésbe hoztak.
A hangulatzavarok és az öngyilkosság szoros kapcsolata, valamint a neuroinflammáció öngyilkosságban betöltött szerepére irányuló egyre növekvő figyelem ellenére a P2RX7 gént ebben az összefüggésben még nem vizsgálták. Kutatócsoportunk a P2RX7 génváltozatainak hatását koragyermekkori traumákkal, valamint közelmúltbeli stresszorokkal való interakcióban vizsgálta a korábbi öngyilkossági kísérletekre és olyan aktuális szuicid kockázati markerekre, mint a reménytelenség, és a halállal, illetve öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok. A P2RX7 génen belül a variánsok kapcsolt öröklődésén alapuló eljárás segítségével két olyan variánscsoportot azonosítottuk, melyek hatást gyakorolnak az aktuális öngyilkossági gondolatokra. Gyermekkori traumákkal való kölcsönhatásban egy további csoportot azonosítottunk. Eredményeink további adatokkal támasztják alá, hogy a gyulladásos immunológiai folyamatok fontos szerepet töltenek be számos pszichiátriai probléma hátterében, illetve a koragyermekkori traumák hosszútávú hatásának közvetítésében – fogalmazott dr. Gonda Xénia.
Embers of the Past: Early Childhood Traumas Interact with Variation in P2RX7 Gene Implicated in Neuroinflammation on Markers of Current Suicide Risk
Zsuliet Kristof (Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University; Laboratory of Molecular Pharmacology, HUN-REN Institute of Experimental Medicine), Zsofia Gal (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmacy, Semmelweis University), Dora Torok (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmacy, Semmelweis University), Nora Eszlari (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmacy, Semmelweis University; NAP3.0 Neuropsychopharmacology Research Group, Semmelweis University), Sara Sutori (National Centre for Suicide Research and Prevention (NASP), Department of Learning, Informatics, Management and Ethics, Karolinska Institutet), Beata Sperlagh (Laboratory of Molecular Pharmacology, HUN-REN Institute of Experimental Medicine), Ian M. Anderson (Division of Neuroscience and Experimental Psychology, School of Biological Sciences, Faculty of Biological, Medical and Human Sciences, The University of Manchester and Manchester Academic Health Sciences Centre), Bill Deakin (Division of Neuroscience and Experimental Psychology, School of Biological Sciences, Faculty of Biological, Medical and Human Sciences, The University of Manchester and Manchester Academic Health Sciences Centre), Gyorgy Bagdy (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmacy, Semmelweis University; NAP3.0 Neuropsychopharmacology Research Group, Semmelweis University), Gabriella Juhasz (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmacy, Semmelweis University; NAP3.0 Neuropsychopharmacology Research Group, Semmelweis University), Xenia Gonda (Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University; NAP3.0 Neuropsychopharmacology Research Group, Semmelweis University)
Int. J. Mol. Sci. 2024, 25(2), 865
https://doi.org/10.3390/ijms25020865
Fehérje adatbázis a Leishmania fajok vizsgálatára
A leishmaniasis egy súlyos életminőségi változásokat okozó betegség, melynek egyes formái halálhoz vezetnek. A betegséget a Leishmania nevű parazita terjeszti, amelyet lepkeszúnyogok közvetítenek, és elsődleges gazdái a gerincesek, köztük az ember. Bár a Leishmania fajok elsősorban az Egyenlítő körzetében elhelyezkedő országokban fordulnak elő, a klímaváltozással a lepkeszúnyogok élőkörnyezete és így a leishmaniasis előfordulása is kiterjed.
Fertőzéskor a kórokozó behatol a gazdasejtekbe, majd olyan fehérjéket juttat a megtámadott sejtekbe amik a kórokozó növekedése céljából átprogramozzta a sejtek jelátvitelét fehérje-fehérje kölcsönhatásokon keresztül. Ahhoz, hogy megértsük a fertőzés molekuláris biológiai hátterét, ismernünk kell azokat a fehérjéket amelyek részt vesznek a támadásban, valamint azokat a fehérjemodulokat amelyek az átprogramozást végzik. A LeishMANIAdb adatbázis (https://leishmaniadb.ttk.hu/) olyan kísérletes és bioinformatikai eredményeket tárol, amelyek a megkönnyíthetik a Leishmania betegség vizsgálatát a fenti szempontok alapján – írta összefoglalójában dr. Dobson László.
LeishMANIAdb: a comparative resource for Leishmania proteins
Gábor E Tusnády (Protein Bioinformatics Research Group, Institute of Enzymology, Research Centre for Natural Sciences; Department of Bioinformatics, Semmelweis University), András Zeke (Protein Bioinformatics Research Group, Institute of Enzymology, Research Centre for Natural Sciences), Zsófia E Kálmán (Faculty of Information Technology and Bionics, Pázmány Péter Catholic University), Marie Fatou (ICBMS UMR CNRS 5246, University Lyon; UMR CNRS 5086, University Lyon), Sylvie Ricard-Blum (ICBMS UMR CNRS 5246, University Lyon), Toby J Gibson (Structural and Computational Biology Unit, European Molecular Biology Laboratory), Laszlo Dobson (Protein Bioinformatics Research Group, Institute of Enzymology, Research Centre for Natural Sciences; Structural and Computational Biology Unit, European Molecular Biology Laboratory)
Database, Volume 2023, (2023)
https://doi.org/10.1093/database/baad074
Hospitalizált idős és fiatal SARS-CoV-2 fertőzött, baricitinib terápiában részesülő betegek másodlagos fertőzéseinek és hosszútávú kimenetelének összehasonlító vizsgálata
A baricitinib a SARS-CoV-2 fertőzött, kórházban kezelt és súlyos klinikai lefolyást mutató betegeknél fellépő citokinvihar szindróma egyik elsővonalbeli terápiája. Centrumunkban célunk a baricitinib kezelésben részesülő idős és fiatal betegek másodlagos fertőzéseinek és hosszútávú kimenetelének összehasonlító vizsgálata.
Obszervációs, összehasonlító vizsgálatot végeztünk 2020.11.28–2022.09.30. között SARS-CoV-2-fertőzéssel diagnosztizált, kórházban kezelt és baricitinib terápiában részesülő idős (≥ 65 év) és fiatal (<65 év) betegek körében. Kórházi emissziót követően kontroll vizsgálatok és EESZT rendszer segítségével a betegek hosszútávú kimenetelét is regisztráltuk. Eredményeink alapján idősebb betegpopuláció esetén SARS-CoV-2-fertőzés súlyosabb lefolyását, magasabb szekunder infekciós rátát és magasabb mortalitást detektáltunk hosszútávon az immunmoduláns terápia mellett – írta összefoglalójában dr. Gáspár Zsófia.
Secondary infections and long-term outcomes among hospitalized elderly and non-elderly patients with severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 (SARS-CoV-2) and treated with baricitinib: a comparative study from the national centre of Hungary
Zsófia Gáspár (National Institute of Haematology and Infectious Diseases, Central Hospital of Southern Pest; School of PhD Studies, Semmelweis University), Bálint Gergely Szabó (National Institute of Haematology and Infectious Diseases, Central Hospital of Southern Pest; School of PhD Studies, Semmelweis University; Departmental Group of Infectious Diseases, Department of Internal Medicine and Haematology, Semmelweis University), Hajnalka Andrikovics (School of PhD Studies, Semmelweis University; Laboratory of Molecular Genetics, National Institute of Haematology and Infectious Diseases, Central Hospital of Southern Pest; Department of Transfusion Medicine, Semmelweis University), Andrea Ceglédi (National Institute of Haematology and Infectious Diseases, Central Hospital of Southern Pest), Martin Rajmon (Faculty of Medicine, Semmelweis University), Anita Ábrahám (National Institute of Haematology and Infectious Diseases, Central Hospital of Southern Pest), Zsuzsanna Várnai (National Institute of Haematology and Infectious Diseases, Central Hospital of Southern Pest), Noémi Kiss-Dala (National Institute of Haematology and Infectious Diseases, Central Hospital of Southern Pest; School of PhD Studies, Semmelweis University), János Szlávik (National Institute of Haematology and Infectious Diseases, Central Hospital of Southern Pest), János Sinkó (National Institute of Haematology and Infectious Diseases, Central Hospital of Southern Pest; Departmental Group of Infectious Diseases, Department of Internal Medicine and Haematology, Semmelweis University), István Vályi-Nagy (National Institute of Haematology and Infectious Diseases, Central Hospital of Southern Pest), Botond Lakatos (National Institute of Haematology and Infectious Diseases, Central Hospital of Southern Pest; School of PhD Studies, Semmelweis University; Departmental Group of Infectious Diseases, Department of Internal Medicine and Haematology, Semmelweis University)
GeroScience (2024)
https://doi.org/10.1007/s11357-024-01099-y
Virtuális illesztési módszer alkalmazása szájszkennek alapján tervezett teljes, rögzített fogpótlások esetében: A cementrés hatása
A fogorvostudományban a fogpótlások készítése egyre inkább digitális úton történik, amely technikáját röviden CAD-CAM eljárásnak hívunk. A CAD-CAM eljárás rövidítése a computer-aided design és computer-aided manufacturing angol szavakból ered. Előbbi a digitális tervezésre, utóbbi a digitális gyártásra utal. A digitális munkafolyamat úgy válik teljessé, hogy már a fogakkal történő mintavétel is digitális szájszkennerekkel történik. Az így képződött digitális lenyomatból képződik a digitális minta, ami alapján a CAD-CAM munkafolyamat elkezdődhet.
Megjelent vizsgáltunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy ha egy teljes fogívre készítenénk fogpótlást, akkor annak pontatlanságában mekkora szerepet tölt be a digitális mintavétel. A munkacsoportunk által kifejlesztett vizsgáló módszer, a virtuális illesztés, amely a digitálisan megtervezett fogpótlást visszailleszti a digitális mester mintára, amelyet ultrapontos ipari szkenner készít az eredeti mintáról.
Ezt követően lemérjük a fogpótlás széle és a fogcsonk közötti távolságot. Ez az ún. szélizáródás, ami meghatározza egy fogpótlás hosszútávú sikerességét. Újításunk lényege, hogy a szájszkennelésből adódó pontatlanságot klinikailag értelmezhető mértékegységben tudjuk mérni. Eredményeink szerint a vizsgált szájszkennerek megbízhatóan használhatók teljes fogívre készülő fogpótlások esetén, megfelelő cementrés kiválasztásával – fogalmaztak összefoglalójukban dr. Vág János és dr. Borbola Dániel.
Application of the virtual-fit method for fixed complete denture cases designed on intraoral scans: Effect of cement spacing
Janos Vag (Department of Restorative Dentistry and Endodontics, Faculty of Dentistry, Semmelweis University), Laszlo Romanszky (Dental Technicians, Artifex Dentis Kft.), Gyorgy Sersli (Dental Technicians, Artifex Dentis Kft.), Michael DeFee (Modern Optimized Dentistry Institute), Walter Renne (Modern Optimized Dentistry Institute), Francesco Mangano (Department of Pediatric, Preventive Dentistry and Orthodontics, Sechenov First State Medical University), Daniel Borbola (Department of Restorative Dentistry and Endodontics, Faculty of Dentistry, Semmelweis University)
Journal of Dentistry Volume 141, February 2024, 104780
https://doi.org/10.1016/j.jdent.2023.104780
Immunellenőrzőpont molekulák szerepe a szívelégtelenségben
Az immunellenőrzőpont-gátló gyógyszerek (immune checkpoint inhibitorok, röviden ICI-k) az elmúlt évtizedben jelentős áttörést hoztak az onkológiában, számos daganat kezelését forradalmasították. Hatásmechanizmusuk a T-sejteket szabályozó immunellenőrzőpontok specifikus gátlásán alapul, ezzel aktiválva a tumorellenes immunválaszt. Azonban ezen molekulák nem csak tumorokban expresszálódnak, hanem az immunrendszer fiziológiás működését szabályozva számos szervrendszer homeosztázisának fenntartásához szükségesek. Ezt bizonyítják az ICI kezelés hatására létrejövő immunmediált mellékhatások is, mint például az ICI-indukált szívizomgyulladás vagy szívelégtelenség.
Közleményünkben az immunellenőrzőpontok kedvezőtlen kardiovaszkuláris hatásainak lehetséges mechanizmusait vizsgáltuk, kiemelt figyelmet fordítva a szívelégtelenség kialakulására. Ezen mellékhatások létrejöttének pontosabb megértése az immunellenőrzőpontok kardiovaszkuláris rendszerben betöltött szerepére is fontos adatokkal szolgálhat, kiemelve ezen molekulák lehetséges gyógyszercélpontként való hasznosításának lehetőségét a jövőben a szívelégtelenség kezelésében. Az összefoglaló közlemény az egyik legrangosabb kardiovaszkuláris szaklapban, a Nature Reviews Cardiology-ban jelent meg – írta összefoglalójában dr. Gergely Tamás.
Immune checkpoints in cardiac physiology and pathology: therapeutic targets for heart failure
Tamás G. Gergely (Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University; HCEMM-SU Cardiometabolic Immunology Research Group; MTA-SE Momentum Cardio-Oncology and Cardioimmunology Research Group), Zsófia D. Drobni (Heart and Vascular Center, Semmelweis University; Division of Cardiology, Department of Medicine, Massachusetts General Hospital), Marinos Kallikourdis (Department of Biomedical Sciences, Humanitas University; Adaptive Immunity Lab, Humanitas Research Hospital IRCCS), Han Zhu (Division of Cardiovascular Medicine, Stanford University School of Medicine), Wouter C. Meijers (Erasmus MC, Cardiovascular Institute, Thorax Center, Department of Cardiology), Tomas G. Neilan (Division of Cardiology, Department of Medicine, Massachusetts General Hospital), Tienush Rassaf (Department of Cardiology and Vascular Medicine, West German Heart and Vascular Center Essen, Medical Faculty, University Hospital Essen), Péter Ferdinandy (Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University; Pharmahungary Group), Zoltán V. Varga (Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University; HCEMM-SU Cardiometabolic Immunology Research Group; MTA-SE Momentum Cardio-Oncology and Cardioimmunology Research Group)
Nature Reviews Cardiology (2024)
https://doi.org/10.1038/s41569-023-00986-9
Forradalmi változások a prosztatarák szűrésben
A Semmelweis és a Bécsi Egyetem Urológiai Klinikáinak közös kutatása szerint a prosztata MRI vizsgálatok áttörést hozhatnak a szervezett, lakossági prosztatarák szűrésben. A nemzetközi közreműködés keretében létrejött tanulmányt a rangos Egyesült Államokbeli tudományos folyóirat, a JAMA Oncology közölte április elején. A klasszikus, kizárólag PSA vizsgálaton alapuló prosztatarák szűrés bár javítja a betegek túlélését, számos szükségtelen mintavétellel és az aktív kezelést nem igénylő, kevésbé agresszív prosztatadaganatok számának emelkedésével jár, mely jelentős fizikai és pszichés terhelést jelent a férfiak számára. Mindazonáltal az elmúlt évek diagnosztikai fejlődésének eredményeképpen, prosztatarák gyanúja esetén egyre gyakrabban kerül sor MRI-vizsgálatra a mintavételt megelőzően, valamint MRI-vezérelt biopsziára.
A szerzők 12 tanulmány összesen 80 114 szűrésben résztvevő férfi adatát értékelték ki, és hasonlították össze a hagyományos, kizárólag PSA-alapú és az MRI-vizsgálatot használó szűrővizsgálatok hatékonyságát. Az eredmények azt mutatják, hogy prosztata-MRI használatával harmadára csökkenthető mind a mintavételek, mind a kevésbé agresszív, azonnali aktív kezelést nem igénylő prosztatadaganatok száma a kizárólag PSA-alapú szűréshez képest. Mindemellett az MRI segítségével végzett biopszia négyszer pontosabban képes megtalálni a klinikailag agresszív daganatokat. Dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója szerint a tanulmány igazolta az MRI-vizsgálatok prosztatarák szűrésben való kiemelkedő hatékonyságát, valamint felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság 2022-ben beemelte a prosztatarákot a szervezett, lakossági szinten szűrendő daganatok sorába, ezért hazánkban is érdemes lenne egy, a több mint 1,1 millió 50-70 év közötti férfi honfitársunkat célzó szűrőprogram megvalósíthatóságát vizsgálni – fogalamzott összefoglalójában dr. Fazekas Tamás.
Magnetic Resonance Imaging in Prostate Cancer Screening
Tamás Fazekas (Comprehensive Cancer Center, Department of Urology, Medical University of Vienna; Department of Urology, Semmelweis University; Centre for Translational Medicine, Semmelweis University), Sung Ryul Shim (Department of Biomedical Informatics, College of Medicine, Konyang University), Giuseppe Basile (Unit of Urology, Urological Research Institute, Division of Oncology, IRCCS San Raffaele Scientific Institute, Vita-Salute San Raffaele University), Michael Baboudjian (Department of Urology, Assistance Publique des Hôpitaux de Marseille, North Academic Hospital), Tamás Kói (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Institute of Mathematics, Department of Stochastics, Budapest University of Technology and Economics), Mikolaj Przydacz (Department of Urology, Jagiellonian University Medical College), Mohammad Abufaraj (Division of Urology, Department of Special Surgery, Jordan University Hospital, The University of Jordan; The National Center for Diabetes, Endocrinology and Genetics, The University of Jordan), Guillaume Ploussard (Department of Urology, La Croix du Sud Hospital), Veeru Kasivisvanathan (Division of Surgery and Interventional Science, University College London), Juan Gómez Rivas (Department of Urology, Hospital Universitario La Paz), Giorgio Gandaglia (Unit of Urology, Urological Research Institute, Division of Oncology, IRCCS San Raffaele Scientific Institute, Vita-Salute San Raffaele University), Tibor Szarvas (Department of Urology, Semmelweis University; Department of Urology, University of Duisburg-Essen and German Cancer Consortium–University Hospital Essen), Ivo G. Schoots (Department of Radiology and Nuclear Medicine, Erasmus MC Cancer Institute, University Medical Centre, Rotterdam; Department of Radiology, Netherlands Cancer Institute), Roderick C. N. van den Bergh (Department of Urology, St Antonius Hospital; Department of Urology, Erasmus MC), Michael S. Leapman (Department of Urology, Yale School of Medicine), Péter Nyirády (Department of Urology, Semmelweis University; Centre for Translational Medicine, Semmelweis University), Shahrokh F. Shariat (Comprehensive Cancer Center, Department of Urology, Medical University of Vienna; Hourani Center for Applied Scientific Research, Al-Ahliyya Amman University; Department of Urology, University of Texas Southwestern Medical Center; Department of Urology, Second Faculty of Medicine, Charles University; Department of Urology, Weill Cornell Medical College; Karl Landsteiner Institute of Urology and Andrology), Pawel Rajwa (Comprehensive Cancer Center, Department of Urology, Medical University of Vienna; Department of Urology, Medical University of Silesia)
JAMA Oncol. Published online April 5, 2024
doi:10.1001/jamaoncol.2024.0734
A rövid összefoglalókat a tudományos publikációk szerzői készítették.
Szerkesztette: Szabó Ádám
Fotó: a publikációkból származó képek
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
