Az, hogy egy-egy felfedezés a laboratórium falain kívül hasznosuljon, és minél előbb a betegellátást szolgálja, a kutatók, az egyetem, és végső soron az ország közös érdeke – hangsúlyozta dr. Papp Renáta, a Tudományos és Innovációs Rektorhelyettesi és Üzletfejlesztési Központ (TÜK) igazgatója. Nem véletlen, hogy a KFI eredmények, az innovatív fejlesztések piaci hasznosításának fokozása, az egyetemi szellemi alkotásokra épülő spin-off cégek számának növelése kiemelt hangsúlyt kapott a 2023-2028 közötti ciklus rektori programjában is.
Ezt a célt szolgálja, hogy a kutatás-fejlesztést és innovációt (KFI) támogató egyetemi rendszer jelentős átalakításon ment keresztül az elmúlt időszakban. A múlt év közepén létrejött TÜK új lendületet kíván adni az egyetemen születő szellemi alkotások piaci hasznosításának, a spin-off vállalkozások támogatásának – mutatott rá dr. Papp Renáta. A Rektori Kabineten belül működő TÜK-höz kerültek a tavaly júniusban megszűnt Innovációs Központ szellemitulajdon-védelmi ügyvitellel kapcsolatos feladatai is, míg a KFI pályázatok kezelését a szintén a dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes szakmai irányítása alá tartozó Pályázati Menedzsment Központ végzi.
„Mindezzel együtt paradigmaváltás történt a szellemi tulajdon hasznosításával kapcsolatos szemléletben. Ennek megfelelően a hasznosítás a célkitűzés és a rendezőelv a stratégia és ütemterv megalkotása során, a szellemitulajdon-védelem, egy fontos mérföldkő, ám nem végeredmény. Ne az vezérelje aktivitásunkat, hogy minél több szabadalmunk legyen, és mi az, amit könnyen le tudunk védetni, hanem az elsődleges célunk a kutatóink szellemi alkotásainak hasznosítása kell legyen. Ennek persze egyik eszköze a szellemitulajdon-védelem” – fogalmazott dr. Papp Renáta.
A szellemi alkotások hasznosításának fokozásához a következő három évre 500 millió forint kormányzati támogatás is a Semmelweis Egyetem rendelkezésére áll a közfeladatfinanszírozási szerződés keretében. Ez az összeg is azt fogja szolgálni, hogy az egyetem minél hatékonyabb segítséget tudjon adni a kutatóknak a felfedezéseik hasznosításához már az első pillanattól, további forrásbevonással, inkubációs szolgáltatásokkal támogatva, hogy minél magasabb technológiai fejlettségi szintig (technology readiness level, TRL) el lehessen vinni házon belül a fejlesztést.
TRL, avagy a szellemi alkotások életútja
A 0-9-ig tartó TRL skála az ötlettől a piackész termékig veszi végig egy szellemi alkotás életútját. Az egyetemen létrejövő felfedezések jellemzően TRL 1-2-es szinten vannak, azaz van egy ötlet, egy megfigyelt jelenség és egy megfogalmazott koncepció. A cél ugyanakkor az, hogy minél több találmány jusson el az egyetemen belül, belső erőforrásból a TRL 3-4 szintig, vagyis már kézzelfogható és sikeres kísérleti eredményig, laboratóriumi validációig. Ez ugyanis a hatékony hasznosítás alapja. Ez a szint pl. egy gyógyszerfejlesztésnél egy konkrét új gyógyszerjelöltet jelenthet. Általánosságban a hasznosítás módja lehet a találmány eladása – ez a ritkább –, gyakoribb az ún. licenciába vétel, amely során egy külső befektető, vagy a kutató által létrehozott spin-off cég segíti a további előrejutást. A licencia szerződés keretében történik meg annak meghatározása, hogy a licence díjból milyen mértékben részesül a kutató és az egyetem, aminek irányvonalait az egyetemi Szellemitulajdon-kezelési Szabályzat tartalmazza.
Az igazgató hangsúlyozta: kiemelten fontos, hogy az egész folyamat során a feltaláló álljon az egyetem által biztosított, üzletfejlesztési menedzserek által koordinált támogató szolgáltatások középpontjában, ugyanakkor vele együttműködésben az egyetem érdekei is jelenjenek meg a folyamatban.
Az adott innovációt legjobban az ismeri, aki létrehozta, nekünk az a feladatunk, hogy a piacra lépést elősegítő pénzügyi, regulációs, marketing szolgáltatásokkal támogassuk a mielőbbi hasznosítást
– érzékeltette dr. Papp Renáta.
A TÜK-höz jelenleg többségében a különböző eljárásrendek – pl. publikációk vagy absztraktok szűrése a TDK és PhD-előadások esetében, arra irányulóan, hogy szükség lehet-e a publikáció halasztására vagy absztrakt esetén a titkosításra a későbbi szellemi tulajdonvédelem potenciális újdonságrontása miatt – alapján jutnak el azok az innovációs, kutatási eredmények, amelyek potenciálisan alkalmasak lehetnek piaci hasznosításra. A TÜK-öt ugyanakkor maguk a kutatók is felkereshetik a tto@semmelweis.hu e-mail címen.
A piaci hasznosítás útján kísért alkotások közül leggyakoribbak az orvostechnikai eszközök, a gyógyszerszabadalmak vagy új számítási módok, algoritmusok, egyéb know-how-k, mindemellett jelentős potenciált képviselnek a speciális adatbázisok is.
A szellemi alkotások befogadásával, oltalmazásával, jogainak gyakorlásával és hasznosításával kapcsolatos döntések meghozataláért az Egyetemi Innovációs Bizottság (EIB) felelős. Egy egyetemen születő szellemi alkotás piaci hasznosítása felé vezető első lépés tehát, hogy az EIB elé kerüljön az adott felfedezés, és a bizottság döntsön az adott projekt befogadásáról. Az ehhez szükséges döntéselőkészítő előterjesztést a TÜK állítja össze, ennek sok más mellett tartalmaznia kell a hasznosítás lehetőségeit és feltételeit is.
A TÜK múlt év közepi megalakulása óta 22 ilyen döntéselőkészítő anyagot állított össze, 19 szellemi tulajdon-védelmi eljárást menedzselt le, 2 spin-off céggel kötött hasznosítási szerződést.
Dobozi Pálma
Fotó: iStock; Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
