„Az elmúlt hónapokban áttekintettem az intézet működését, helyzetét és felmértem a megoldásra váró feladatokat. Szerencsére erős és a változások iránt nyitott oktatói és kutatói közösségbe kerültem, így több feladatnál is sikerült előrelépni; köztük a legsürgetőbb téren, az intézet eszközellátottságának fejlesztésében is” – mondta honlapunknak dr. Balogh György Tibor, a Gyógyszerészi Kémiai Intézet 2023 májusában kinevezett új vezetője. A vegyész és biomérnök végzettségű, és később MBA oklevelet is szerző kutató pályája jelentős részét, mintegy 20 évet az iparban, a Richter Gedeon eredeti kutatási részlegén töltötte, majd az MTA doktori cím megszerzését követően, 2019 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem főállása mellett részmunkaidőben a Szegedi Tudományegyetemen, továbbá vendégelőadóként a Debreceni Tudományegyetemen, valamint az ELTE Természettudományi Karán is oktatott. Mivel már az iparban töltött éveiben is (2007 óta) részt vett ezen egyetemek oktatásában előadóként, diplomamunkák és PhD-témák vezetőjeként, így több hazai intézmény gyógyszerészképzéséről is közvetlen tapasztalatokkal rendelkezik.
Az egyik legfőbb észrevétele, hogy noha a munkatársak szakmai felkészültsége vitán felül áll, javítani kell az intézet eszközellátottságát annak érdekében, hogy nemzetközi pályázatok, vagy közvetlen ipari megkeresések feltételeinek is megfeleljen. „A külső ipari céges együttműködéseknek köszönhetően május óta eddig többek között egy kis térfogatok kezelésére alkalmas folyadékkezelő robot érkezett az intézetbe, valamint egy nagy teljesítményű tömegspektrométert helyezett ki demo készülékként az egyik amerikai analitikai berendezésforgalmazó cég, továbbá az egyik hazai gyógyszergyárnak köszönhetően a műszeres gyógyszeranalitikai oktatás színvonalát javító folyadékkromatográfokkal bővült az eszközpark. Törekszünk majd új berendezések vásárlására is” – tette hozzá az igazgató.
Emellett tovább erősíteném az ipari hátterű oktatói kört a gyógyszerészképzésben
– tette hozzá az dr. Balogh György Tibor. Kinevezésével együtt ugyanis két új oktatási feladattal is bővült az intézet oktatási profilja, amelybe eddig a harmadéves hallgatók képzése tartozott. Egyrészt ezután a felügyelete alá tartozik majd az elsőéves gyógyszerészhallgatók általános és szervetlen kémiai oktatása, másrészt a másodévfolyam analitikai kémiai tárgyának oktatása is – mondta az intézetvezető, aki az oktatást mindig is szívügyének tartotta. Eddig több mint 30 diplomást segített témavezetőként, és négy sikeres PhD-hallgatója is volt, akik jellemzően valamilyen ipari céggel együttműködésben kutattak.
Maga a gyógyszerkémia – ami az intézet fő profilját adja – sokrétű tudományágnak számít. Részben azzal foglalkozik, hogy a különböző gyógyszerjelölt vegyületeket milyen módon lehet előállítani – ez egy szintetikus kémiai megközelítés, azzal a feltétellel, hogy a vegyületeknek a hatásra vonatkozó tulajdonságait úgy módosítsák, hogy a vegyület jó, vagy egyre jobb legyen. Az intézeti oktatás és kutatás másik fő fókusza pedig, hogy a vegyületek farmakokinetikai és hatástani szempontból fontos, főként fizikai-kémiai jellemzőit mérjék, illetve javaslatot tegyenek a preparatív szintetikus kémikusoknak arra, hogy a vizsgált tulajdonságok javításához milyen változtatásokra van szükség az egyes vegyületeknél. De fontos szerepet kap a vegyületek biológiai hatása és a szerkezete közötti összefüggések tárgyalása is az oktatási programban.
Az új feladatokat alapvetően a meglévő oktatói és kutatói körrel látják el, de emellett az igazgató lehetőséget kapott egy kisebb létszámbővítésre is. „Eddig két, korábban alapvetően a gyógyszeriparban tevékenykedő vegyész végzettségű szakember csatlakozott adjunktusként az intézethez. Ők mind az oktatásban, mind a kutatásban részt vesznek majd, és remélhetőleg az ipari fókusz erősítése tetten érhető lesz a gyógyszerkutatás felé forduló graduális és PhD-hallgatók számának növekedésében is” – hangsúlyozta dr. Balogh György Tibor. Emellett úgy véli, hogy a gyorsan változó ipari igények mellett a patikai és a szabályozási háttér változásaihoz is hozzá kell igazítani az oktatás tartalmát, ezért szükség szerint felülvizsgálják majd a tananyagokat is a naprakész ismeretátadás érdekében.
Tapasztalatai szerint a gyógyszeripar egyre gyorsuló ütemben vezeti be az automatizált, robotizált analitikai technológiákat azért, hogy a kutatási költségek lefaragása mellett egyre nagyobb számú molekulát tudjon időegység alatt az eredeti gyógyszerkutatásban megvizsgálni. E gyógyszerhatékonysági, tisztasági vizsgálatok gyakorlati technológiai, dokumentációs és egyéb szervezési hátterére nem árt a hallgatókat is a gyakorlatban felkészíteni, főleg, ha versenyképes tudással ipari, vagy hatósági karriert terveznek – jegyezte meg az igazgató. Másrészt az eszközpark modernizálása a kutatói kreativitást, új témák választását is segítheti. Ezzel összefüggésben az intézet közreműködésével, egy kis-közepes vállalkozással közösen „RoboSynth platform a gyógyszerkutatás hatékony vegyületellátásáért” címmel beadott piaci K+F pályázat elbírálása jelenleg is zajlik, az NKFI döntése alapján ez év elején már a második fordulóba jutott.
A jövőbeli célok között szerepel a legújabb standardoknak megfelelő GLP analitikai laboregyüttes kialakítása is a karon, amellyel az alapkutatások mellett ipari megkeresésekre fejlesztési és gyártási munkák támogatásában is részt tudna vállalni a Gyógyszerésztudományi Kar.
Ez egyrészt a kar működését bevételi oldalról is támogathatná, másrészt az üzleti titok védelme mellett a hallgatók számára is fontos tapasztalatot jelentene, hogy jelenleg milyen gyakorlati tudást, digitális készségeket igényel ilyen minősítés mellett dolgozni. Ezzel összhangban kiemelt szerepet kell, hogy betöltsön az intézet életében a kutatóképzés, utánpótlás nevelés, mely a vállalatokkal együttműködésben a Kooperatív Doktori Program keretében valósulhat meg. Erre 2024 tavaszától lehetőség lesz az elnyert pályázatok révén két gyógyszeripari vállalattal együttműködve – tette hozzá az igazgató.
Galéria
Tervei között szerepel a kutatási tevékenység bővítése is, elsősorban a farmakokinetikai jellemzés erősítése, főleg a gyógyszermetabolizmus in vitro vizsgálati rendszereinek alkalmazásával, illetve a szemészeti hatóanyagok és a gyógyszerformuláció vizsgálatával. Utóbbi terén év végén adtunk be egy, a zéró gravitációs körülmények közötti szemészeti kezelésekkel összefüggő HUNOR pályázatot a Szemészeti Klinikával közösen, a kar több intézete és ipari partnerek bevonásával – jegyezte meg dr. Balogh György Tibor. Hozzátette, hogy az egyetem többi intézetével közös kutatási pályázatokat is terveznek a jövőben.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint, dr. Balogh György Tibor – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
