A kiállítás létrehozása eredetileg a tbc kórokozója felfedezésének 140. évfordulójához kapcsolódott: Robert Koch orvos, mikrobiológus 1882-ben azonosította a betegséget kiváltó baktériumot, kidolgozta tenyésztésének módszerét, ezzel új pályára állt a tbc elleni küzdelem – fogalmazott dr. Szabó Katalin. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főmúzeológusa hangsúlyozta, az itt kiállított írásos és archív képi információs anyagban azokat a mérföldköveket emelték ki, amelyek során a tbc népbetegségből ritka betegséggé vált.
Máig vannak azonban a betegséggel súlyosan érintett térségei a világnak: 2022-ben 11 millióan betegedtek meg tbc-ben és naponta 4000-en haltak meg – emelte ki dr. Szigeti Szabolcs, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészségpolitikai szakértője. Mint adatokkal szemléltette, az esetek 87 százalékát az európai kontinensen kívül diagnosztizálják, de az úgynevezett gyógyszerrezisztens esetek negyedrésze Kelet-Európában és Közép-Ázsiában fordul elő. Hozzátette, a WHO célkitűzései közt szerepel, hogy Magyarországon is teljes egészében elérhetőek legyenek a gyors diagnosztikai eljárások 2027-re.
Hazánkban az 1950-es években még 50 ezer megbetegedés volt, és 10 ezren meghaltak tbc-ben. 2020-ban 370 új megbetegedést regisztráltak, és 16 haláleset volt köthető ehhez a kórhoz – emelte ki dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa. Hangsúlyozta:
Ez egy gyógyítható betegség, amennyiben időben felfedezik és kezelik. Itt is érvényes az, hogy minél hamarabb kell tudni értékelni a tüneteket és a vizsgálati eredményeket, amivel gyógyulás garantálható, egyéb esetben krónikussá vagy akár halálossá is válhat.
További veszély, ha nem időben kezelik, hogy rezisztens kórokozó törzsek alakulnak ki, ezek az esetek már kevésbé gyógyíthatóak, illetve sokkal specifikusabb és hosszabb kezelést igényelnek.
Hozzátette: a világon évente 1,2 millió új haláleset köthető a tbc-hez, és egyelőre nem valószínű, hogy a betegség teljes egészében felszámolható, de reális cél, hogy minél inkább csökkentsék az előfordulást és megőrizzék a már elért epidemiológiai stabilitást. A szakember szerint a kór leküzdésében nagy szerepe volt az összefogott szűrésnek és a védőoltás bevezetésének – amit a kiállítási anyagban is kiemeltek.
A kiállítás február végéig tekinthető meg az EOK aulájában.
Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.