A munka világában az utóbbi időkben mind fokozottabb az igény arra, hogy a vezetők a munkaszervezés és hatékonyságnövelés kérdésein túl foglalkozzanak a munkavállalók érzelmeivel is – emelte ki Bolevácz Ágnes, a képzés szakcsoportvezető-helyettese, oktatója, aki 25 évet töltött el multinacionális környezetben olyan bankok közép- és felsővezetői pozícióiban, mint a Raiffeisen vagy az Erste. Pályafutását közgazdászként kezdte, de szervezeti vezetőként egyre inkább a humánerőforrás-fejlesztés irányába mozdult el.
Meggyőződése, hogy idejétmúlt az a vezetői felfogás, mely szerint a munkavállalók érzelmi nehézségeiket kizárva hatékony munkavégzésre képesek – épp ellenkezőleg. „Az érzelmek, bárhol is keletkeztek – magánéleti vagy munkahelyi környezetben –, pozitívan és negatívan is befolyásolni tudják az egyén lelki jóllétét, ezen keresztül pedig teljesítményét is. A pandémia ezt a jelenséget felerősítette. Összekeveredett a magánélet és a munkahely, a megváltozott helyzet pedig számtalan frusztrációt, nehéz helyzetet eredményezett, melynek érzelmi hatásaival mind a mai napig találkozunk. A vezetők ma már egyre nagyobb szükségét látják annak, hogy munkatársaik érzelmeivel is foglalkozzanak. Ehhez azonban megfelelő szakemberek és eszközök szükségesek” – fogalmazott a szakember.
„Az alapötlet úgy született, hogy egyre növekedett az érdeklődés a Mentálhigiéné szakirányú továbbképzésünk iránt, olyannyira, hogy a jelentkezőknek csak az ötödét tudtuk fölvenni, mivel 550-en jelentkeztek a 128 helyre. Ebből kiindulva megvizsgáltuk a beadott felvételi anyagok alapján, hogy milyen érdeklődési irányok és igények jelennek meg. Azt láttuk, hogy alapvetően a munkahelyi mentálhigiéné az az irány, amelyre önálló képzést lehetne építeni” – adott betekintést a szak indításának folyamatába dr. Tésenyi Timea, a Mentálhigiéné Intézet adjunktusa, a képzés szakcsoportvezetője. „2022 nyarán kezdtem el együtt dolgozni Bolevácz Ágnessel. Az alkotómunka során az általa hozott szervezeti, vezetői ismereteket és tapasztalatot ötvöztük a mentálhigiéné szemléletével. Letettük az alapokat, mi ketten is közös nevezőre jutottunk a fogalmakat illetően és egy év alatt kidolgoztuk és sikeresen engedélyeztettük képzési tervünket. Ezután kezdődhetett el a hallgatók felvételi folyamata” – tette hozzá.
180 jelentkezőből kellett kiválasztaniuk azt a mintegy 60 főt, akinek a szakmai profiljába leginkább beleillik a munkahelyi mentálhigiéné, és a saját munkahelyén ezt legjobban tudja majd használni a munkatársainak gyarapodására, leginkább a lelki egészség védelme érdekében – hangsúlyozta a szakcsoportvezető.
A kifejezetten gyakorlatközpontú képzés számottevő része szakmai önismeret, mivel a munkahelyi mentálhigiénés szakember elsősorban a személyiségével dolgozik. A személyiségfejlesztés és készségfejlesztés így legalább olyan fontos, mint az elméleti tudás, amit a fejlődéslélektan, pszichopatológia, szervezet és munkapszichológia, illetve kifejezetten a munkahelyi mentálhigiénés tevékenység témaköréből itt elsajátíthatnak a hallgatók.
„Mi tulajdonképpen egy ’mentálhigiénés szemüveget’ adunk át a hallgatóknak, egy olyan szemléletet, amivel egy kicsit másképp tudják látni a körülöttük zajló lelki folyamatokat” – világítja meg célkitűzésüket dr. Tésenyi Timea. Példaként említette, hogy ha egy kolléga kevésbé teljesít a munkahelyen, akkor felmerüljön, hogy valamilyen személyes krízis lehet a munkavállaló életében, és ezt jelezni tudja a munkahelyi mentálhigiénés szakember a vezető felé.
A munkahelyi mentálhigiénének elsősorban nem az a célja, hogy még jobban termeljen egy üzem vagy egy cég, hanem önmagában az is egy megvalósítandó érték, hogy az ott dolgozók jól legyenek. Már sok olyan munkahelyi vezető van, aki felismeri, hogy a produktivitáson túl, azt meghaladóan, önértékként is nagyon fontos a személyes lelki egészség
– emelte ki.
Bolevácz Ágnes hozzátette, hogy a képzés egyik alappillére a tanultak integrációja a hallgatók munkahelyén. Szemináriumi keretek között dolgozzák fel a résztvevők által hozott esettanulmányokat és módszertani kérdéseket. Különbséget tesznek a szervezetfejlesztés, a készségfejlesztő eszközök és a mentálhigiénés szemlélet gyakorlati alkalmazása között. „Munkáltatói oldalról napjainkban például a fluktuáció egészséges szinten tartása, valamint a lojalitás erősítése központi kérdés. Az, hogy ezek elérése érdekében éppen bérfejlesztésre, elégedettségfelmérésre, vagy érzelmi biztonságot nyújtó szervezeti kultúra kialakítására van szükség, nem mindegy. Fontos letisztázni, hogy mi tartozik a munkahelyi mentálhigiéné keretei közé, és ehhez biztosítunk eszközöket” – mondta el a képzés társalapítója.
Nemcsak a profitorientált, hanem a nonprofit szférából is jönnek szép számmal hallgatóik: bölcsődevezetők, tanárok, igazgatók, orvosok, ápolók, nővérek – mondta el dr. Tésenyi Timea, hozzátéve: tapasztalatuk szerint az olyan munkahelyeken tudnak a dolgozók nagyon nehéz körülmények között is jó teljesítményt nyújtani és jól jelen lenni, ahol a munkahelyi közeg támogató, nem mérgező. Ellenkező esetben nagyobb eséllyel tapasztalható dolgozói elvándorlás – fogalmazott.
Számos további tervük van a munkahelyi mentálhigiéné képzés fejlesztésére, de előbb gyűjtik és elemzik a kezdeti tapasztalatokat, majd ezután dönthetnek arról, mire helyezzék a fő hangsúlyokat. Eddig már végeztek egy kutatást, amivel felmérték a hallgatók igényeit, illetve szemléletmódját a felvételikor, és lesz majd ilyen értékelés a képzés végén is, így szeretnék nyomon követni, milyen változásokat hozott a képzésük. A szakcsoportvezető hozzátette, „a szemléletváltozást a legnehezebb mérni, azt a személyes visszajelzésekből érzékeljük, illetve abból, hogy a megnyilatkozásaikban már mostanra is változtak a résztvevők.”
Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
