Tizenhét éve a Semmelweis Egyetem révén a főiskolai szintű szülésznő képzés elindítását ünnepelhettük ezen a konferencián, remélhetőleg jövőre pedig már a mesterképzés elindulásáról emlékezhetünk meg – mondta az eseményt megnyitó köszöntőjében Csetneki Julianna, a Magyar Ápolási Egyesület Szülésznői Szekciójának elnöke, a XXXIV. Országos Védőnő-Szülésznő-Gyermekápoló Konferencia egyik főszervezője. Szavai szerint ez már a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságon múlik, miután a Semmelweis Egyetem és a Széchenyi István Egyetem kezdeményezte a képzés elindítását. Ismertette azt is, hogy napjainkban 66 szülészet működik Magyarországon, összesen 1305 szülésznővel. Közülük 703-an diplomás szülésznők, de vannak, akik OKJ-s végzettséggel látják el feladataikat, és akadnak, akik 10 hónapos szakosító képzés elvégzése után lettek szülésznők – utóbbiak közül 56-an nyugdíj mellett tértek vissza foglalkozásukhoz. Az egyesület összehasonlította az OKJ-s és a BSc-szülésznőképzés elméleti és gyakorlati képzési követelményeit, és ennek eredményeképp kiderült, hogy lényegi eltérés inkább a gyakorlati óraszámokban van a diplomát szerzők javára.
Dr. Merkely Béla rektor köszöntő szavait Dr. Ács Nándor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke tolmácsolta a konferencia szülésznői napján, december elsején. Hangsúlyozta, hogy komoly pozitív hatást vár a szülésznő mesterképzési szak elindításától, és azt is, hogy igyekeznek majd úgy alakítani a belépési feltételeket, hogy a képzés rangjának, színvonalának megtartása mellett minél többen vehessenek majd részt benne. Úgy fogalmazott, hogy az egészségügy átalakítása kapcsán turbulens időket él meg az ágazat, át kell tekinteni, hogy ennyi szülészetet ilyen feltételek mellett megéri-e fenntartani. Hozzátette: a szülésznőknek, szülészeteket vezetőknek is állandó kérdés, hogy melyik kórházban tudják a szülészetet üzemeltetni. Szavai szerint bár a rendszer résztvevői igyekeznek lehetőség szerint megtartani a jelenlegi helyzetet, de van abban is racionalitás, hogy inkább koncentráltabb tudással kevesebb, de jobban felszerelt, ellátott szülészeteket kell majd üzemeltetni.
A szülésznőknek viszont biztos, hogy nagy szerepe lesz az önálló várandósgondozásban és az önálló szülésvezetésben – mondta dr. Ács Nándor. Ezért arra biztatta őket, hogy minél bátrabban vállaljanak nagyobb szerepet a jövőben.
Újváriné dr. Siket Adrienn, az Egészségügyi Szakmai Kollégium ápolás és szülésznő (szakdolgozói) tagozatának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ápolói és a szakdolgozói kompetenciák jogszabályi rendezésével 50 éves adósságot törlesztenének. Elmondása szerint törekednek arra, hogy a képzésfejlesztés mellett a jogszabályi keretrendszer is elkészüljön, a szakmai irányelvek fejlesztéséhez pedig kérte a szülésznők segítségét. Úgy fogalmazott, hogy a jelenleg is zajló egészségügyi átalakítások során az alapellátásban is meghatározó lesz a szülésznők szerepe – látva azt is, hogy a rizikómentes várandósgondozásban mekkora lehetőségek rejlenek.
Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának dékánhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 30 évben rengeteget változott a szülésznők szerepe, illetve a velük szemben támasztott elvárások mellett a képzettségi szintjük is – épp ezért véleménye szerint megéri folyamatosan képezniük magukat.
Törekedni kellene arra is, hogy az MSc-képzésből a jövőben kilépő szülésznők ne találják magukat a kiterjesztett ápolókéhoz hasonló helyzetben, vagyis működésükhöz meglegyen a jogszabályokban rögzített feladat- és hatáskör, valamint a megfelelő bérezés is. Ha ugyanis évente több száz frissdiplomás szülésznő nem tud a szakmájában a végzés évében elhelyezkedni, akkor ez végső soron több százmillió forintos pénzkidobást jelent
– jegyezte meg dr. Balogh Zoltán. Arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos lenne az országban működő egészségtudományi karok közti óriási felvételi pontszámbeli különbségeket kiegyenlíteni, mivel a 280 pontos minimumhatártól akár 150 ponttal lefelé eltérni hosszabb távon rontja a képzések színvonalát, devalválja a korábban megszerzett diplomák értékét.
Dr. Várbíró Szabolcs, a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika frissen kinevezett igazgatója a megnyitón bejelentette, hogy a dél-alföldi régió szülésznő hiányára reagálva az egyetem kezdeményezi a BSc-képzés akkreditációját. Mint mondta, bízik benne, hogy a jövő évi pótjelentkezési időszakra már meglesz az akkreditáció, így szeptembertől elindulhat a diplomás képzés. A további tervek között szerepel, hogy az MSc-képzést is elindítsák.
Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy az MSc-szülésznő képzés elindítása óriási lehetőség, amit ha meg tudnak majd tölteni tartalommal, az a magyar szülészet, az anyák javát szolgálja majd.
A konferencia szakmai előadásai azt célozták, hogy a szülésznők, gyermekápolók, illetve tanulmányaikat folytató főiskolai hallgatók országosan egységes, és a legfrissebb tudományos eredményeket, eljárásrendeket figyelembe vevő sztenderdek szerint végezzék munkájukat, ehhez pedig hagyományosan az ország legjobb szakembereit kérik fel előadóknak a szervezők.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Magyar Ápolási Egyesület
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
