A meghirdetett kurzus résztvevői megismerkedhettek a 21. századi üzleti világ alapvető működési elveivel, az érvényesüléshez szükséges készségekkel és kommunikációs eszközökkel. Terítékre kerültek az egészségügyi ellátás piacának etikai és társadalmi vetületei és a magas színvonalú egyetemi munkát kiegészítő vállalkozói szellem is.
Az orvos- és egészségtudomány nemcsak a világ egyik legszebb hivatása, de olyan munka, amely egész életre szóló tanulást és elköteleződést kíván meg művelőjétől. A Semmelweis Egyetem struktúrája dinamizmusra van ítélve, hiszen szakegyetemként egy olyan diszciplínát oktatunk, ami folyamatosan fejlődik, ahol évente-kétévente megduplázódik a tudás. A kurzusunk célja, hogy olyan készségekkel és képességekkel ruházza fel a motivált hallgatókat, amelyeknek a birtokában képesek lesznek helytállni és érvényesülni a 21. század változó kihívásaival szemben is
– fogalmazott megnyitó beszédében dr. Merkely Béla rektor. Mint rámutatott, mára a felsőoktatásban is elengedhetetlenné vált a paradigmaváltás, ennek megfelelően az üzleti, piaci szempontoknak a kutatási szemléletben is érvényesülniük kell. Csak így érhetőek el ugyanis átütő, valóban az emberek érdekeit szolgáló tudományos eredmények, amelyek jól tudnak hasznosulni, és nemcsak megtérülnek, de jövedelmezőségük miatt a további kutatásokat is lehetővé teszik, hangsúlyozta dr. Merkely Béla.
Az egyhetes képzésen egyetemi munkatársak, valamint nemzetközi vendégelőadók és meghívott szakértők adtak elő. David N. Bernstein a Harvard Business School vezető kutatója, a Harvard Combined Orthopaedic Residency Program (HCORP) ortopéd sebész rezidense, valamint a Harvard Medical School ortopéd sebészeti klinikai ösztöndíjasa. Victor A. Lavi a gyermekortopédiai eszközök piacán világelső OrthoPediatrics (NASDAQ: KIDS) kutatási és fejlesztési vezető igazgatója, orvostechnikaieszköz-innovátor és vállalkozó, szakterülete a termékfejlesztés, stratégia, üzletfejlesztés és marketing. Szakmai hozzájárulásuk elismeréseként a kurzus megnyitóján dr. Merkely Béla rektor a tanmenet összeállításáról gondoskodó David N. Bernsteinnek vendégprofesszori címet adományozott, míg Victor A. Lavi részére elismerő oklevelet nyújtott át.
David N. Bernstein bevezető előadásában kifejtette, a kurzus alapvető célja azt körbejárni, hogyan tudnak a szakemberek a napi munkájuk során minél több emberen segíteni, hiszen a viselkedési közgazdaságtan egyik alapvető tézise is, hogy az emberi magatartás ösztönzője nemcsak anyagi természetű lehet. Azonban bármennyire is kiváló szakember valaki, ha nem beszél az üzlet nyelvén, nehezen tud a befektetőkkel megállapodásra jutni, így sem magán, sem a páciensein nem tud segíteni. A világ bármely pontján születő innováció azonban ma már az egész világra hatással tud lenni.
A két idei magyar Nobel-díjas példája is bizonyítja: mindegy, milyen kis országból, a világon honnan származunk, generációkon átívelő hatást érhetünk el, az innovációk pedig így milliók életét menthetik meg úgy, hogy közben anyagilag is kifizetődőek, a kettő ugyanis nem zárja ki egymást
– szögezte le David N. Bernstein, aki egyben kihangsúlyozta az egészségügy üzleti jellegét is. Míg az Egyesült Államokban ez az állítás alapvetően elfogadott, addig Európában a többség megkérdőjelezi, ugyanakkor kétségtelen tény, hogy az egészségügy egy szolgáltatás, amelyet valaki finanszíroz – legyen az kormány, biztosító vagy épp maga a páciens –, így az egészségügy definíció szerint is üzletnek tekinthető. Ennek, a többi piaci szegmenshez képest egyedi üzletnek az optimalizálását azonban nehezíti, hogy sok esetben a szolgáltatást igénybe vevő, az azzal kapcsolatban döntést hozó és az azt finanszírozó személye eltér. Az egészségügy kihívásait tetézi, hogy világszerte az egészségügyi ellátórendszer kiadásai nagyobb ütemben növekednek az adott ország GDP-jénél. Az üzleti szemlélet pedig ennek az optimális áthidalását, a gyógyítás finanszírozását célozza. A World Index of Health Care Innovation 29. helyen rangsorolja Magyarország egészségügyi rendszerét, ezen belül az orvostudomány fejlődése terén 15. legjobbként méri. „A kiválóságra törekvés a magyar kultúra mélyében gyökerezik. A megfelelő képzéssel, az üzleti tudással pedig miért is ne törhetnének az élre?” – tette fel a kérdést David N. Bernstein.
Előadótársa, Victor A. Lavi a hét folyamán a vállalkozás felépítése, az elvont üzleti fogalmak alkalmazása, a stratégiai tervezés témáiban tartott a résztvevők igényeihez igazított workshopokat. Célja az volt, hogy végigvezesse a résztvevőket a termékfejlesztés folyamatán, hogy miként lehet a szabályozási feltételeknek megfelelni, és megtalálni a gyógyító munka és az anyagi megtérülés közös metszetét. Mindebben az üzleti terminológia elsajátítása ugyanúgy kiemelt szerephez jutott, mint az üzleti életből vett valós példák kamatoztatása és átültetése a gyakorlatba.
A képzésen előadást tartott dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes, aki kiemelte, hogy a kutatási teljesítménynek a PhD-hallgatók számának növekedése adhat kiugró lendületet, ezt pedig – részben a rugalmas posztgraduális programoknak köszönhetően – a Semmelweis Egyetem a kutatási publikációk nemzetközi impakt faktorának ugrásszerű emelkedésével egyidejűleg sikeresen meg is valósította. A tudományos teljesítmény további javítása érdekében az intézmény célja, hogy növelje az ún. core facility létesítmények számát, ösztönözze az innovációs kultúra fejlődését a kutatóközösségen belül, támogassa az üzleti fejlődést a technológiatranszfer és a spin-off cégek révén, fejlessze az egyetem KFI támogatási rendszerét, és végül, de nem utolsósorban, hogy a hallgatókat is bevonja az innovációs tevékenységbe. Dr. Ferdinandy Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a szellemi tulajdonjogok védelme viszonylag korán megtörténik az egyetemen, ezek száma még mindig alacsony, és mivel nem gyakran érik el a vállalati finanszírozási küszöböt, nem sok üzleti lehetőség nő ki belőlük, ezen pedig változtatni kell. „A spin-off cégek olyan hidak, amelyek jelentősen felgyorsíthatják a projektek fejlődését, mivel egészen más pénzügyi forrásokhoz (speciális kutatási támogatásokhoz, pályázatokhoz, ipari- és befektetői kapcsolatokhoz) férnek hozzá, mint egy egyetem, ezért egyre inkább szükséges ezek bevonása” – mondta.
Mint dr. Papp Renáta, a Tudományos és Innovációs Rektorhelyettesi és Üzletfejlesztési Központ igazgatója a képzés mögöttes koncepciója kapcsán honlapunknak kiemelte, mára megkerülhetetlenné vált a feltalálók motiválása, akik a hasznosított szellemi alkotások licenciabevételeiből részesülhetnek, szakmai rendezvényeken, vásárokon megjelenésüket a Semmelweis Egyetem támogatja és a nagy presztízsű egyetemi Innovációs Díjjal is elismerést kaphatnak. Végezetül, a feltalálókat fel kell vértezni a szükséges képességekkel és tudással, amellyel a találmányukat sikeresen piacra vihetik – hívta fel a figyelmet dr. Papp Renáta igazgató.
Galéria
„Magyarországon hagyományosan nem volt kellően szoros az együttműködés az akadémiai szektor és a gazdasági szféra szereplői között, aminek negatív hatásai voltak a gazdasági fejlődésre is. Ez a tény abban is megnyilvánult, hogy az egyetemi oktatásban nem kapott kellő hangsúlyt olyan tudás átadása, amely a felfedező kutatásoknak a társadalmi, gazdasági hasznosulásához szükséges ismereteit nyújtotta volna” – nyilatkozta honlapunknak dr. Benyó Zoltán, az Egyetemi Doktori Tanács elnöke. Mint hangsúlyozta, „a doktori képzésben is bevezettünk olyan változtatásokat, amelyek segítik ezt a szemléletváltást, például lehetővé tettük, hogy a PhD-fokozatszerzéshez szükséges egyik publikáció kiváltható legyen egy szabadalommal is. A fejlődés elindult, de további lépésekre van szükség és ebben egy fontos lehetőség a Business of Health Care Innovation kurzus” – tájékoztatott dr. Benyó Zoltán.
Az elméleti oktatásra, egyéni és csoportmunkára, valamint szimulációs gyakorlatokra épülő tanfolyamon terítékre kerültek az innováció és a technológiatranszfer kérdései, a kurzus végére pedig a hallgatók olyan gyakorlati ismereteket szerezhettek, mint a Porter-féle öt erő modell, a SWOT-elemzés, a sikeres üzleti terv, stratégiai tervezés, a marketing és finanszírozás alapjai, a tárgyalási és vezetői készségek, illetve a szellemi tulajdonjog hazai és európai uniós szabályozásai. A záróvizsgát sikeresen teljesítők bizonyítvánnyal zárták az intenzív képzést.
Kiss Viktória, Szabados-Dőtsch Judit
Fotó: Barta Bálint, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
