65, 60, 50 évvel ezelőtt végzett fogorvosok vehették át a jubileumi diplomájukat a Nagyvárad téri Elméleti Tömb (NET) Dísztermében. Az ünnepség keretében dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes és dr. Gerber Gábor dékán köszöntötte a jubilánsokat, majd az oklevelek átadását követően az egykori hallgatótársak nevében egy-egy jubiláns köszönte meg az alma maternek, egykori tanáraiknak a színvonalas képzést, és hogy életre szóló szakmai és emberi értékekkel bocsátották őket választott életpályájukra.

Az önálló fogorvosképzés több mint hetven évvel ezelőtt, 1952-ben jött létre, a Fogorvostudományi Kar 1955-ben alakult meg. A mostani vasdiplomások negyedikek, az 1963-ban diplomát szerzők kilencedikek voltak a kar életében. 1973-ban, amikor a mostani aranydiplomások megkapták fogorvosi diplomájukat, már nagykorú volt a képzés, ők már bőven az úgynevezett nagy évfolyamok közé tartoztak – kezdte bevezetőjét dr. Hermann Péter. A Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese kiemelte, az önálló, saját tanrend szerinti fogorvosképzés megalapítása abban az időben egész Európában úttörőnek számított, 1958-ban Magyarországon egyedüli volt még a képzés, de a fejlett nyugat-európai országokban is csak a ’80-as évektől indult meg fokozatosan a saját kurrikulumú oktatás.

A vas- és gyémántdiplomások még a Budapesti Orvostudományi Egyetemen vehették át oklevelüket, az aranydiplomások 1969-től már a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatói voltak.

„Az, hogy a fogorvosképzés tematikája mára egy kiforrott, érett tanmenet, a ma jubileumi díszoklevelet átvevő kollégák érdeme is, hiszen annak az útnak, amely ide vezetett, Önök is részesei voltak, az Önök példáját alapul véve lett jobb és jobb a kurrikulumunk, és ezért mindenképpen köszönet illeti mindhárom évfolyamot”

– fogalmazott dr. Hermann Péter.

A rektorhelyettes kiemelte, a Semmelweis Egyetem mindig törekedett a legjobb minőség elérésére, ez megmutatkozik a világrangsorokban is: a ShanghaiRanking szakterületi rangsorába 2021-ben egyedüli magyar fogorvosképzőként került be a FOK, tavaly és idén is a legjobb 250 fogorvosképző egyetem között szerepelt a kar.

Dr. Gerber Gábor dékán köszönetet mondott a kar és a fiatalabb orvosgenerációk nevében a jubilánsok több évtizedes munkájáért és mindazért, amit a magyarországi lakosság fogászati ellátásának javításáért tettek és tesznek ma is. Hozzátette, mindezzel a Semmelweis Fogorvostudományi Karának hírnevét is öregbítik. Kiemelte, az egyetem mai hazai és nemzetközi elismertsége a generációk egymásra épülő munkájának az eredménye.

Az oktatási eredmények közt említette, hogy ma már két alapszakon is tanulhatnak a kar hallgatói, a fogorvos mellett a digitális fogászati tervező szakon is, mely egyedülálló az országban, de a kontinensen is kuriózumnak számít. A kar nemzetközi kapcsolatai folyamatosan bővülnek, nem csak graduális képzésben oktatnak több mint 400 külföldi hallgatót, de nagy az érdeklődés a szakorvosi képzés iránt is. Ma már Japántól az Egyesült Államokig 37 országból tanulnak a karon, és a tudományos utánpótlás is biztosított, több mint 50 doktorandusz hallgató tanul náluk.

 

Ezt követően dr. Hermann Péter rektorhelyettes és dr. Gerber Gábor dékán átadta a vasokleveleket, majd a gyémántoklevelek átadása következett.

A gyémántdiplomások nevében dr. Ottó Gábor fogorvos levélben köszöntötte a jubilánsokat és az ünnepség résztvevőit, megköszönte egykori nagy tudású, karizmatikus tanáraiknak a fáradhatatlan munkát, melynek során nemcsak a fogorvosképzést, de a hazai fogorvoslás ügyét is szívükön viselték, és példát mutattak toleranciában, a jobb megismerést szolgáló empátiában, és szolidaritásban, a bajba jutott beteg embernek nyújtott mindenkori segítségadásban.

Az aranydiplomák átadása után a jubilánsok nevében dr. Forrai Judit professzor, a Fogorvostudományi Kar hallgatóinak oktatója, és számos egyetemi tisztség betöltője mondott köszönetet az alma maternek, felidézve egykori tanulmányaik jellegzetes helyszíneit, nagy tudású, szigorú tanáregyéniségeit, professzorait, azokat a helyeket, amelyeken a fogorvostan-hallgatók kikapcsolódtak. A doktoravatás pillanataira egy korabeli fénykép alapján emlékeztette az ünneplőket, majd a pályakezdés nehézségeit és örömeit villantotta fel, és az elmúlt évtizedek nagy változásait említette, köztük a rendszerváltozást és az azt követő időszakot, valamint azt a technikai fejlődést, amelyet folyamatos, állandó tanulással igyekeztek követni és elsajátítani gyógyító, oktató és kutató munkájuk során.

Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.