Az új központ lényege, hogy összefogjuk és harmonizáljuk a farmakológiával, gyógyszerfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket a karok és az intézetek között, a kutatás és az oktatás terén egyaránt – hangsúlyozta dr. Ferdinandy Péter, a nyáron létrejött Farmakológiai és Gyógyszerkutatás-fejlesztési Központ elnöke, tudományos és innovációs rektorhelyettes. Mint elmondta: jelenleg még tart az egyetemen folyó farmakológia képzések átvilágítása. A cél, hogy minden karon és intézetben, ahol van farmakológia tárgy, ugyanazt a legkorszerűbb, a betegágy mellett leginkább alkalmazható tudást adják át a hallgatóknak. Mivel ezen a szakterületen különösen dinamikusan bővül a tudás, rendszeres fórum szükséges a karok és egyes intézetek és klinikák között az egyeztetéshez, hogy mindig a legújabb ismereteket oktassuk – tette hozzá. A farmakológia oktatása három karon történik: a Gyógyszerésztudományi, az Általános Orvostudományi és az Egészségtudományi Karon.
A tárgy harmonizálása során mindenhonnan átvesszük és átvisszük a jó gyakorlatokat, például az ETK-n oktatott, farmakológiával összefüggő dietetikai alapismeretek az orvosok és gyógyszerészek számára is fontosak
– mutatott rá. A rektorhelyettes kiemelte annak jelentőségét, hogy a központon keresztül a kutatási ipari partnereket is hatékonyabban tudják összekapcsolni az illetékes egyetemi szereplőkkel, jobban átláthatóvá válik, milyen projektben tud szaktudásával részt venni az egyetem. Ebben segítségünkre lesz a nemrégiben megalakult Richter tanszék, mely szintén tagja a központnak – tette hozzá.
Dr. Antal István, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja, az új központ társelnöke kitért arra is, hogy az oktatás már folyamatban lévő átvilágítása mellett az idei évben a kutatás-fejlesztésre is nagy hangsúlyt helyeznek. Már több olyan projekt is indult a központ létrehozása óta, amelyekben azzal lehet eredmény elérni, hogy a GYTK és az ÁOK kutatói „összeadják” a tudásukat. Hatalmas erőforrást jelent, ha együttműködünk, megismerjük egymás portfólióját és ötleteit, majd közösen dolgozunk tovább. Ennek pedig fórumot ad az új központ – fogalmazott.
Példaként említették, hogy dr. Mándity István, a Szerves Vegytani Intézet vezetője az ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetével dolgozik közösen egy új gyógyszermolekula sejtbe juttatásával kapcsolatos szabadalmon, valamint egy onkológiai kismolekula-fejlesztésbe is belekezdtek. Ezen kívül bőrön keresztüli hatóanyagbevitel terén is elindult egy projekt a GYTK és az intézet együttműködésében a közelmúltban.
A dékán kiemelte, az ilyen együttműködésekkel a kar szűkebb, preklinikai gyógyszerkutatás-fejlesztési területe jelentős mértékben megerősödik, az új szemlélet megjelenésével akár egy gyógyszerkészítmény prototípusáig el tudják vinni a fejlesztést: ha van egy hatóanyag, megfelelő adagolási, beviteli formát tudnak fejleszteni hozzá, a korábbi sikerekre alapozott tudásbázis számára új lendületet biztosítva.
Hatalmas előny az ÁOK farmakológus kutatói számára, hogy a GYTK-n közvetlen kapcsolatba kerülhetnek olyan kutatókkal, akik új molekulákat tudnak tervezni és szintetizálni egy adott betegségcsoportra, és az innovatív molekuláknál kiemelten fontos formulációs tudás is rendelkezésre áll – tette hozzá a rektorhelyettes.
Dr. Ferdinandy Péter szerint mindezzel teljessé válhat az egyetem gyógyszerfejlesztési portfóliója a vezető szakterületeken (kardiovaszkuláris gyógyszerek, onkológiai kutatások, gasztroenterológia, endokrinológia), és növelni tudják az egyetem szabadalmi portfólióját.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
