Magyarországon átlagosan évente 5 ezer ember kerül kórházba akut hasnyálmirigy-gyulladással, és becslések szerint mintegy 100 ezren élnek ezzel a vissza-visszatérő betegséggel. A kórházi kezelésre szoruló betegek mintegy 80 százaléka először kap emiatt ellátást, 15-20 százalékuknál pedig már visszatérőnek mondható a betegség. Ez pedig komoly kockázatokat hordoz, nemcsak az ellátórendszert terhelve, de a kórházi elbocsátást követően az egyes betegek életkilátására nézve is. A Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézete részvételével végzett friss kutatás ugyanis megállapította, hogy a gyógyultan távozó betegek nagyjából ugyanolyan arányban halnak meg az elbocsátást követő első negyedévben (3 százalék, míg az első évben már 5,4 százalék), mint amekkora a kórházi halálozás aránya (3,5 százalék). „Épp ezért, remélhetőleg az új eredmények hatására világszerte változhat majd a kezelési gyakorlat, és a kórházi elbocsátást követően rendszeres időközönként visszahívják kontrollra ezeket a pácienseket legalább 3, de bizonyos kockázatok esetén inkább 12 hónapig, mivel így elkerülhető lenne az állapotuk romlása, vagy újabb betegségek kialakulása” – mondta honlapunknak dr. Hegyi Péter, az intézet igazgatója, a Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport alapító tagja. A kutatás eredményeit az egyik legrangosabb nemzetközi folyóirat, a Gastroenterology címlapon közölte.
Eddig a terápiás lehetőségeket és a prevenciót célzó kutatások mellett kevés szó esett arról, hogy az akut pancreatitisen átesett pácienseket hogyan tartsuk később is egészségesen, a jövőben pedig arra koncentrálnánk, hogy minél előbb kiderüljön, melyik beteg veszélyeztetett, és megelőzzük az állapotromlást – jegyezte meg dr. Hegyi Péter. Hozzátette, hogy a Semmelweis Egyetem a kutatás utolsó két évébe kapcsolódott be, elsősorban az adatanalízisekhez, de a szerepe így is jelentős volt. Részben amiatt, hogy a Pancreász Betegségek Intézete alapítása óta a Közép-magyarországi régió vezető ellátási centruma lett a hasnyálmirigy-betegségek terén, és mintegy 917 akut pancreatitishez kapcsolódó esetet ellátva növelte a kutatáshoz felhasználható betegszámot és adatokat. Részben pedig amiatt, hogy a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika szaktekintélyei, dr. Merkely Béla klinikaigazgató, és dr. Becker Dávid igazgatóhelyettes, egyben kardiológiai profilvezető a tanulmány bírálatához betegellátási adatokkal igazolták, hogy nem az ellátás színvonala, vagy általában a magyarok életmódja vezetett a gyulladást követő szívelégtelenség miatti halálozások magas számához. A Pankreász Betegségek Intézetében nyújtott komplex ellátásnak köszönhetően egyébként az enyhe akut pancreatitisszel kórházi ellátásra szorulókat 4-5 nap alatt gyógyultan hazabocsátják, az átlagos 3,5 százalékhoz képest pedig 2,7 százalékra sikerült lefaragni a kórházi halálozási arányt. És már korábban is a gyakorlat része volt, hogy elbocsátást követően egy hónapra visszahívták kontrollra a pácienseket. Ez, és a most megjelent közlemény is igazolja, hogy van létjogosultsága a szervspecifikus ellátási centrumoknak – jegyezte meg dr. Hegyi Péter.
A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által 2011-2021 között gyűjtött, az akut hasnyálmirigy-gyulladáson átesett, mintegy 2613 beteg kezelési és – ahol rendelkezésre állt, a halálozást követő boncolási jegyzőkönyvek – adatait elemezve ugyanis kiderült, hogy koránt sincs túl az életveszélyen az, akit elbocsátottak a kórházból, főleg akkor, ha 65 év feletti, és egyéb krónikus betegségekkel küzd, mivel ezek a tényezők exponenciálisan növelik a halálozási kockázatot. Az akut hasnyálmirigy-gyulladásból való felépülést követő első 3 hónapban a leggyakoribb halálok 40 százalékos aránnyal a rákos megbetegedések végstádiumba jutása (cahexia), több, mint 20 százalékban szívelégtelenséghez köthető probléma, valamint hasonló arányban a gyulladáshoz kapcsolható szepszis, további 15 százalékban pedig a hasnyálmirigy megbetegedéshez nem kapcsolható, hanem inkább légúti-, tüdő-, vagy epefertőzés után kialakuló vérmérgezés. Egyéves időtávon továbbra is a rák a leggyakoribb halálok, ezt követi az akut pancreatitishez kötődő szepszis, továbbá a betegek 15 százalékánál regisztráltak szívelégtelenséget. A felépülést követő nyolcéves időtávon már a gyulladáshoz nem köthető vérmérgezés az elsődleges halálok, amit a végstádiumú hasnyálmirigy-rák és a szívelégtelenség követ.
Ráadásul a magas a halálozási kockázat mellett egyéb szerveket is károsíthat a gyulladás, illetve más kórképek kialakulását is elősegítheti – többek között kardiovaszkuláris megbetegedéseket, diabéteszt, illetve akár hasnyálmirigy-rákot okozhat. Az egyéb tumoros betegséggel élőknél pedig megjelenik a kahekszia, az akaratlan, kóros lesoványodás is a halálokok között. Egyelőre a pontos okok, illetve állapotváltozást jelző markerek nem ismertek a hasnyálmirigy-gyulladás, illetve a fent említett kórképek kialakulása, illetve magasabb halálozási kockázata között, a következő években induló és a már jelenleg is zajló kutatások célja feltárni ezeket. Az már kiderült, hogy a kardiológiai alapbetegségben szenvedők körében magasabb volt a kardiológiai halálesetek száma a gyulladás után, ahogyan a cukorbetegséggel élőknél is nagyobb volt a halálozási kockázat a betegséget követően.
Jelenleg 10 klinikai kutatás zajlik az intézetben, jelentős részük a hasnyálmirigy-gyulladás utáni időszakot vizsgálja, és előkészítés alatt van további kettő, ami a városmajori klinikával közösen a kardiovaszkuláris kockázatok előrejelzésének lehetőségét járná körbe – mondta dr. Hegyi Péter, hozzátéve, hogy bízik benne, hogy fél éven belül mindkettő megkezdődhet.
A már zajló vizsgálatok között akad, ami a gyulladást követő cukoranyag-csere változásokat, illetve a bekövetkezésük okait igyekszik feltárni, akad, ami a hasnyálmirigy exokrin állományának elsorvadásával kapcsolatos kérdéseket tisztázná, és olyan is, ami a hasnyálmirigy-rákkal való kapcsolatot tárná fel, természetesen a korai diagnosztikát célozva, ami a későbbiekben a terápiás lehetőséghez jutást is segítheti. Emellett zajlik többek között egy életmódvizsgálat, a felépült betegek ideális életmódját próbálják felderíteni, betegoktatást tartanak az alkohol- és a dohányzás miatti panceratitisszel küzdők számára, valamint egy dietetikusok által végzett étrendi vizsgálat és a betegkövetést elősegítő genetikai vizsgálat is folyamatban van. Főként az előrejelzést célzó kutatásoknál mesterséges intelligencia modelleket is fejlesztenek, annak érdekében, hogy minél korábbi szakaszban be tudjanak avatkozni. A cél az lenne, hogy a kórházi kezelést követően prognosztizálható legyen, melyik betegnek milyen betegség esetén mekkora a halálozási rizikója, és ennek tudatában ajánljon a kezelőorvos preventív intézkedéseket, életmódváltást – tette hozzá dr. Hegyi Péter.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
