Dr. Merkely Béla rektor a szimpózium fővédnökeként, videoüzenetben köszöntötte a hallgatóságot. Mint rámutatott, a Semmelweis Egyetem egyik legfontosabb küldetése és egyben fő erőssége, hogy részt vesz a nemzetközi tudományos és akadémiai vérkeringésben, együttműködik az ipari szereplőkkel, valamint erősíti a határokon átnyúló partnerségeit, mindezekben pedig a mostanihoz hasonló, magas színvonalú konferenciák játszanak kiemelkedő szerepet.
A tudomány fejlődésével a piacon lévő új termékek egyre összetettebbé váltak, ami egyre nehezebbé teszi a követő termékek fejlesztését. Kiterjedt kutatás folyik a generikus ipar számára megbízható vizsgálati módszerek kidolgozására
– vázolta fel a rektor a rendezvény egyik fő témáját, amely kiegészült az innovatív gyógyszerbevitel és a betegegyüttműködés kérdéseivel is.
Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság elnöke üdvözölte a Budapestre látogatókat, ahol az európai városok közül az egyik legmagasabb a biotechnológiai és gyógyszeriparból származó bruttó hazai termék aránya. Köszönhető ez egyrészt a hazai iparág XX. század elejéig visszanyúló múltjának, amelynek folyományaként hazánk később a keleti blokk országainak is egyik legfőbb gyógyszerellátója maradt – biztosítva a hazai gyógyszeripar töretlen működését –, másrészt a kutatás-fejlesztés jelenét és jövőjét támogató szabályozási környezetnek.
Dr. Klebovich Imre, a Gyógyszerészeti Intézet professor emeritusa, egyben a szimpózium társelnöke és a Szervezőbizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a tudományos alapokon nyugvó gyógyszer-regisztráció lehetővé teszi a szabályozási terhek csökkentését, az eredeti márkanevű és generikus gyógyszerek iparának erősödése pedig a globális gyógyszerpiacra is kihatással van. A konferencia nem kevesebbet tűzött ki céljául, mint hogy különféle szempontok mentén járja körbe a mostani trendeket.
„A Lánchíd mint a szimpózium logója nemcsak a farmakokinetikát, hanem a multidiszciplináris tudományok összekapcsolódását is jelképezi” – fűzte hozzá.
„A gyógyszeripar rohamléptekkel fejlődik, a nagyobb gyártók globális cégekké alakulnak, így globálisan gyártanak és próbálnak engedélyeztetni termékeket, mindez pedig csak a szabályozások összehangolásával válik lehetségessé” – mutatott rá dr. Vinod P. Shah gyógyszerészeti tanácsadó, a konferencia társelnöke. „Több kontinens gyógyszerengedélyező hatósága egyeztet rendszeresen annak érdekében, hogy egységesítsék az előírásokat. Ezzel egyidejűleg azonban egyre összetettebb készítmények születnek, amelyeket tudományos kutatások segítenek a gyógyszeripar nagyobb és kisebb szereplőinek bevonásával.”
A köszöntőket a Medikus Zenekar előadása zárta, ezután hazai és nemzetközi szakmai előadások hangzottak el a tudományon alapuló gyógyszertörzskönyvezésről, az indiai generikus gyógyszergyártás térhódításáról, a hatóanyag oldódásának kutatásáról, az originális gyógyszerek legújabb trendjeiről, illetve a gyógyszer-regisztráció kihívásairól és lehetőségeiről. Dr. Antal István, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja a betegközpontúságot és terápiás együttműködést segítő gyógyszerbeviteli utakról értekezett. Dr. Lendvai Balázs, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási főosztályvezetője és a Semmelweis Egyetem új Richter Tanszékének igazgatója az originális és generikus kutatás új trendjeiről és lehetőségeiről beszélt. Dr. Szolyák Tamás, a Richter Gedeon Nyrt. nemzetközi törzskönyvezési igazgatója számos új lehetőséget vázolt fel a „regulatory science” nemzetközi alkalmazhatóságában, amely gyorsítja a gyógyszerek törzskönyvezési eljárását.
A konferencián dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára személyesen köszöntötte a résztvevőket. Mint elmondta:
Magyarországon a felsőoktatási intézmények által kezdeményezett szabadalmi bejelentések száma mintegy négyszeresére növekedett az elmúlt három évben, valamint hazánk büszkélkedhet az Európai Unión belüli második legnagyobb növekedési, több mint 50 százalékos aránnyal a kutatás-fejlesztés területén, és ezt a trendet folytatni szeretnék.
A magyar kormány nemrég indította el új innovációs stratégiáját, a Neumann János Programot, amellyel kapcsolatban kiemelte: a kormány tudomány- és innovációpolitikája innovatív technológiai és társadalompolitikai megoldásokkal szeretné megkönnyíteni a magyar emberek életét, és magas hozzáadott értékű munkahelyeket kíván teremteni. A kormány célja, hogy Magyarország 2040-re a világ 10 legjobb, 2030-ra pedig a legjobb 25 innovátora közé kerüljön.
Továbbá azt is hangsúlyozta, hogy a gyógyszeripar stratégiai jelentőségű Magyarországon. Az ágazat adja a GDP hozzávetőleg 6 százalékát, és az állami kfi-kiadások több mint 20 százaléka a gyógyszeriparba áramlik. „Ennek az ágazatnak erős, nemzetközileg versenyképes magyar vállalkozásai vannak” – mondta, majd hozzátette, hogy szeretnék növelni a szóban forgó vállalatok nemzetközi versenyképességét.
A konferenciát záró panelbeszélgetésen többek között dr. Vinod P. Shah gyógyszerészeti konzultáns és az amerikai FDA korábbi alelnöke, dr. Ajit Singh, az ACG-Mumbai elnöke, szintén Mumbaiból dr. Lakshmanan Ramaswamy, a SOTAX igazgatója, dr. Zelkó Romána, az Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet igazgatója és dr. Antal István, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja és a Gyógyszerészeti Intézet igazgatója arról vitáztak, hogy vajon a nanotechnológia milyen szerepet tölt majd be a gyógyszerkutatásban: dr. Antal István szerint egyre nagyobbat, ám tisztában kell lenni az eljárás előnyei mellett a korlátaival is, amellyel a vita résztvevői egyetértettek. Az indiai, amerikai és magyar résztvevők szerint manapság a gyógyszertudományi PhD- és klinikai kutatások túlnyomó többsége a nanotechnológiáról szól, ám a tömeggyártás mindig olcsóbb, mint az egyénre szabott terápiák, valamint a nanotechnológiás készítmények esetében is a szabályozási környezetnek új kihívásokkal kell szembenéznie. Abban a beszélgető partnerek egyetértettek, hogy lényegében a hagyományos gyógyszerekkel is nanorészecskéket viszünk be a szervezetbe, így a nanotechnológia nem feltétlenül hatóanyag-, hanem gyógyszerbeviteli technológiaváltást jelent majd, ha sikerül kiküszöbölni a jelenleg fennálló alkalmazási akadályokat, legyenek azok technikai, biológiai, kémiai vagy szabályozási eredetűek.
Galéria
Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, valamint a Semmelweis Egyetemet működtető Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány elnöke videoüzenetben hívta fel a figyelmet a gyógyszerészeti szektor kihívásaira, például az elöregedő társadalmak problémájára, az egészségügyi kiadások csökkentését célzó intézkedésekre, a generikus gyógyszereket előállító cégek közötti árversenyre, az egyre szigorodó szabályozási környezetre és a kutatási költségek emelkedésére. „Ezeknek a kérdéseknek a jelentősége meghaladja a gyógyszerszektort, hiszen a társadalom egyik alapvető értékét, az emberi egészséget érintik” – hangsúlyozta beszédében.
A vezérigazgató szerint ez a konferencia kiváló alkalmat biztosított arra, hogy szorosabb együttműködés jöhessen létre a gyógyszeripar és a kutatói szektor között, ami „pozitív hatással lehet azokra a betegekre is, akik ránk támaszkodnak gyógyulásuk felgyorsítása vagy egészségük megőrzése érdekében” – mondta.
A rendezvényt dr. Klebovich Imre és dr. Vinod P. Shah professzorok, a PICS 2023 szimpózium társelnökei zárták – előbbi elmondta, hogy az egynapos konferenciára három kontinensről és 12 országból érkeztek kutatók, gyógyszeripari képviselők, a különböző országok egészségügyi hatóságainak reprezentánsai és egyetemi hallgatók, így például az Egyesült Államokból, Indiából, valamint számos más helyről Európából, a Közel-Keletről és Ázsiából, jelentősen felértékelve a Semmelweis Egyetem és a Gyógyszerészeti Intézet szervezésében létrejövő PICS 2023 szimpózium jelentőségét.
Sánta Mária, Szabados-Dőtsch Judit
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
