A konduktív pedagógia megalapítójára, dr. Pető Andrásra emlékeztek az életét bemutató emlékfal felavatásával a Semmelweis Egyetemen a róla elnevezett Pető András Karon (PAK). A sokoldalú orvos, alkotó gazdag életműve máig kutatások és publikációk tárgya. Az ő általa leírt konduktív pedagógia módszer, amit Magyarországon az első szellemi hungarikumként ismertek el 2006-ban, ma már világszerte ismert. A Semmelweis Egyetem részeként az intézmény számára biztosított a magas színvonalú szakmai munka és a fejlődés lehetősége – hangzott el a rendezvényen.

Pető András életútját áttekintve szembetűnő, hogy sok hasonló sorsesemény és körülmény fedezhető fel az ő és Semmelweis Ignác életében. Mindkettőjük esetében igaz, hogy a korukat megelőző felfedezésüket a szakmai közösség kezdetben nem ismerte el, évek, évtizedek kellettek, míg a világ ráeszmélt a módszerük nagyszerűségére – hívta fel a figyelmet köszöntőjében dr. Hermann Péter. A Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese hozzátette, Pető Andrásnak még életében juthatott valamennyi elismerés, láthatta a konduktív pedagógia megvalósulását. Ma pedig mindannyiunk feladata az általa létrehozott örökség gondozása – hívta fel a figyelmet.

A rektorhelyettes kiemelte, a róla elnevezett Pető András Kar immár hatodik éve a Semmelweis Család egyik meghatározó tagja – ahogy a Semmelweis Egyetem is biztos alapokat jelent a konduktív pedagógia és a konduktorképzés jelene és jövője számára:

„Azzal, hogy a Pető András Kar a Semmelweis Egyetem elválaszthatatlan részévé vált, elmondható, hogy minden korábbinál biztosabb háttér, kiszámíthatóbb működés és több lehetőség áll rendelkezésre az itt dolgozók számára a munkájuk kibontakoztatásához. Közösen, folyamatosan fejlesztjük az oktatóhelyeket, közösségi tereket, sportlétesítményeket. A most folyó kampuszfejlesztési programból pedig minden Petős oktató és hallgató részesülni fog.”

A most felavatott Pető-emlékfal egyszerre ad betekintést Pető András életútjába és a nevét viselő egyetemi kar történetébe. Ez a kettő a módszer megszületése óta összeforrott. Pető a Villányi úti és az azt megelőző intézményi helyszíneken töltötte minden idejét, egészen az 56 éve bekövetkezett haláláig – mondta el dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea, a PAK dékánja. Pető András, ha itt lenne velünk, örülne, hogy a konduktív nevelés rendszerét minden évben újabb 85-90 fiatal szeretné megtanulni, a módszert elsajátítani és a rászoruló embertársainknak ezzel jövőképet adni – tette hozzá, kiemelve, hogy módszertana sokkal több, mint mechanikus mozgásgyakorlás, különlegessége, hogy a humánumra, az emberre, koncentrál:

„Pető zseniális munkájának lényege, hogy másként látta az idegrendszer sérüléséből eredő problémát, és ezért létrehozta a pedagógus (konduktor) és a sérült személy közötti együttműködés egy új megoldását a tanítás-tanulás folyamatában. Forradalmisága abban állt, hogy egyesítette azokat a szakterületeket, amelyeket akkoriban – és túlnyomó részben még napjainkban is – szétválasztottak.”

A konduktív pedagógiai rendszer eredményességét a gyakorlatban jól mutatják a mérések, kimutatások, élettörténetek – tette hozzá a dékán. További feladat, hogy ezeket a több mint 70 éve rendelkezésre álló és évről évre gyarapodó gyakorlati eredményeket, és a Pető által elkezdett majd le is írt nevelési rendszer elméletét tudományos módszerekkel vizsgálják, igazolják a Pető módszer fenntarthatóságát, tartósságát és eredményességét a mai kor kihívásai között is. Mint mondta, a most induló tanévben olyan orvosi, filozófiai, és pedagógiai kutatások kezdődhetnek el, illetve folytatódhatnak, amelyek a gyakorlatban segítik embertársaink mindennapi életét és a szakemberek munkáját.

A most megalkotott új emlékfal bemutatja, tükrözi azt a gondolatmenetet, amely a mai kor igényei szerint tekint rá a kar névadójának életművére – hangsúlyozta dr. Földesi Renáta, aki kutatóként több éve foglalkozik Pető András életével és munkásságával. A Konduktív Pedagógiai Intézet intézetigazgatója hozzátette, ami az emlékfalon látható, olvasható, az befogadható, élvezhető és érthető, de a fal tartalmazza ugyanúgy az eredeti üzenetet is: az örökséget, és a feladatot, melyet az elődök ránk hagytak.

„Ez a tér nyíltan állít emléket dr. Pető Andrásnak, a konduktív pedagógia alapítójának. Annak az életútnak, azoknak a sorsfordító életeseményeknek és szakmai mérföldköveknek, amelyeknek meg kellett történniük ahhoz, hogy ez az életmű épüljön fel belőlük” – emelte ki.

Dr. Földesi Renáta intézetigazgató 2015-16 óta kutatja aktívan Pető András életét és életművét, amit PhD-disszertációja témájául is választott. Mint elmondta, ez alapján készült a Pető-emlékfal szakmai anyaga is. Pető élettörténete önmagában is nagyon érdekes, számos olyan fordulatot, sorseseményt fedezhetünk fel benne, amelytől egy történetet külső szemlélőként, olvasóként is érdekesnek tartunk – mondta el. 

 

Pető András (Szombathely, 1893.09.11 – Budapest, 1967. 09.11.) a Bécsi Egyetemen végzett orvosként 1921-ben. Tanulmányai alatt és azt követően több klinika életébe, az orvoslás több ágába betekintett, ugyanúgy foglalkozott pszichés betegségekkel, mint ortopédiával és tüdőgyógyászattal is. Ezt a tudást leginkább a korabeli szanatóriumok világában, rangos intézmények terapeutájaként kamatoztatta. 1938-ban az Anschluss következtében menekülni kényszerült Ausztriából. Hazajött, majd sok alkotóhoz, művészhez hasonlóan eljutott Párizsba, ahol szakmájával ugyan nem, de könyvnyomtatással és folyóirat-kiadással tudott foglalkozni. Ezt követően visszatért Budapestre, ahol magánpraxist kezdett, több ismert közéleti, irodalmi személyiség tartozott páciensi körébe. 1944-ben barátja, a pszichiáter Kun Miklós segítségével talált menedéket az üldöztetés elől. A háború után a Farkas Vízgyógyintézet igazgatóhelyetteseként dolgozott, amely posztja az államosítással megszűnt. Ezzel szinte egy időben kapott lehetőséget, hogy a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola keretei közt kidolgozza koncepcióját és lerakja a konduktív pedagógia alapjait. Sikerei és egyre növekvő ismertsége nyomán 1950-ben önálló telephelyet létesíthetett, a máig is működő Villányi úti intézetet. 

 

Pető András már az intézményesülés időszakának kezdetén felismerte, hogy az általa „kezelőként” foglalkoztatott szakember tevékenysége a különböző diszciplínák határterületén helyezkedik el, megkíván egészségtudományi, illetve pedagógiai tudástartalmakat is. Ehhez egy sajátos képzést, speciális kurrikulumot kellett életre hívjon; ennek a víziónak a nyomán tervezte meg munkatársaival és indította el az 1960-as évek közepétől a konduktorképzést – mondta el dr. Földesi Renáta.

Az eseményen részt vett az egyetem több vezetője és a kiállítás létrehozói mellett a Pető élettörténetéhez személyesen kapcsolódó Schumicky család leszármazottja, Schumicky András is. Az csak a legutóbbi hetekben derült ki az újabb kutatási anyagokból, hogy 1944-ben az ő felmenői birtokában állt az az Orsó utcai villaépület, amelyet a Vöröskereszt rendelkezésére bocsátottak, és menedéket nyújtott több tucat gyermeknek, felnőttnek, köztük Pető Andrásnak is, aki így menekülhetett meg az elhurcolástól. A család leszármazottja most a Tégy a Pető Intézet Gyermekeiért Alapítvány elnökeként az anyagi hátteret nyújtotta az emlékfal megvalósításához.

További események Pető András születésének 130. , halálának 56. évfordulóján 
A megemlékezés a Farkasréti temetőben, dr. Pető András sírhelyénél kezdődött, ahol Feketéné dr. Szabó Éva, a Semmelweis Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese, a Konduktív Pedagógiai Központ igazgatója, valamint a kar munkatársai és hallgatói helyeztek el koszorút. Mint elhangzott, Pető életének első felében sokoldalú műveltséget és tapasztalatot szerzett, melyekhez később, a nevelési rendszer alapjainak lefektetésekor is nyúlt.
Az intézmény névadójának egykori lakhelyénél, a Stollár Béla utcában található emléktáblánál Mátyásiné Kiss Ágnes, a PAK Pedagógiai Intézetének igazgatója, a kar munkatársai és Pető Andrást néhányan még személyesen is ismerő senior konduktor munkatársak helyeztek el koszorút. Képviseletükben Heim Sarolta hangsúlyozta, Pető András értékteremtő, alkotó szelleme, az általa létrehozott és elindított konduktív nevelés szellemisége és gyakorlata szoros kapcsot és generációkat átívelő hidat képez a konduktorok és a konduktor hallgatók között. Az ünnepi eseményen Őrfalvy Aladárné személyes visszaemlékezésében elevenítette fel az 5. emeleti lakásban akkoriban folyó szakmai munkát.
A budapesti ünnepségekkel egy időben Szombathelyen, Pető András szülőházánál a Micimackó Konduktív Óvoda munkatársai tisztelegtek koszorúkkal a névadó emléke előtt.

Tasnádi Róbert
További események: Vona Zsófia
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem

 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.