Nyitottság, ez az immár ötödször megrendezett, az egyetem alapításának 250 éves évfordulója alkalmából életre hívott Nyári Egyetem lényege – emelte ki megnyitó beszédében dr. Merkely Béla rektor. Mint fogalmazott, azért vagyunk ma itt, hogy szélesre tárjuk az érdeklődésünket és a gondolatainkat, hiszen Semmelweis Polgárokként nemcsak az orvos- és egészségtudományban akarunk a legkiválóbbakká válni, de nyitottak szeretnénk lenni az egész világra és egymásra is. 
„Fontos a folyamatos fejlődés, ennek pedig az egyik alapköve, hogy együtt legyünk, megismerjük egymás gondolatait. Így erősödik a Semmelweis Család” – mutatott rá a rektor. Mint mondta, fontosnak tartja, hogy a Nyári Egyetem két napja alatt a hallgatók kötetlen keretek között, még a félév megkezdése előtt találkozhatnak oktatóikkal és az egyetem vezetőivel. Ezáltal betekintést nyerhetnek az egyetem víziójába, és képet kaphatnak arról is, hogy hallgatóként miként tudnak bekapcsolódni a célok megvalósulásába, miként formálhatják, gazdagíthatják tovább a Semmelweis közösségét.
„Jó ma magyar egyetemistának lenni, a felsőoktatási modellváltással pedig még nagyobb lehetőséget teremtettünk, hogy ki tudjon bontakozni a magyar kreativitás, az a tudás, ami bennünk van” – fogalmazott dr. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár, aki a köszöntők után a nap első előadását tartotta. Mint emlékeztetett, a modellváltás négy kulcsszava az autonómia, versenyképesség, rugalmasság és kiszámíthatóság, azt pedig, hogy az irány jó, bizonyítják a világrangsorokban elért javuló eredmények, a kiváló tudományos publikációk, a szabadalmak számának növekedése. A változás a hallgatóknak is előnyös, hiszen olyan területekre kerül nagyobb hangsúly, mint a mentorálás fokozása, a lemorzsolódás csökkentése, az egyetemi tehetséggondozás, sportélet és a nemzetköziesítés. „Ennek az új struktúrának, a modellváltásnak a kiemelkedő megvalósítója a Semmelweis Egyetem, amely nemzetközi erőtérben is vezeti a hazai felsőoktatást” – jelentette ki. Az államtitkárral ezt követően a rektor és a rektorhelyettes beszélgetett. Ennek során kitértek egyebek között arra az uniós határozatra, amely kizárja a modellváltó egyetemeket az EU által finanszírozott Erasmus+ és a Horizont kutatási programokból. Az államtitkár hangsúlyozta: 2024. június 30-ig minden Erasmus + mobilitás biztosított, az egyeztetések még folynak, az ezt követő időszakról 2023. november 23-ig hozhat az Európai Bizottság döntést. Negatív döntés esetén a kormány olyan nemzetközi mobilitási programot indít, amely a magyar egyetemek meglévő, mintegy 19 ezer nemzetközi együttműködési megállapodásain alapul. Dr. Merkely Béla rektor is részletezte, miért nehezményezi a döntést, és milyen hátrányba kerülhetnek a hallgatók és a kutatók. Emlékeztetett arra, hogy az uniós határozat kapcsán a Semmelweis Egyetem az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy képviselje oktatóinak, kutatóinak és hallgatóinak érdekeit, és felszólalt az Európai Parlamentben is. Ez elsősorban a reputációt, az egyetemek együttműködését és nemzetköziesítését érintő kérdés – mutatott rá.
A beszélgetésen szóba került még a változó felvételi rendszer is, amelynek értelmében a következő évtől még nagyobb szabadsága lesz az egyetemeknek a felvételi alakítása terén, például azzal kapcsolatban is, hogy miért adnak intézményi többletpontot, és tartanak-e szóbeli meghallgatást, vagy végeztetnek-e alkalmassági feladatokat.
Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter „Uniós érdekegyeztetési és tárgyalási technikák” címmel tartott előadásában úgy fogalmazott, az EU mint tárgyalófél jóval bonyolultabb, mint az ember elképzeli, hiszen legalább három, karakterében eltérő intézménnyel rendelkezik, amellyel tárgyalni kell érdekérvényesítés esetén. Mindegyikkel különböző stratégiák mentén érdemes tárgyalni, és jó tudni azt is, hogy milyen nemzet képviselőjével készül valaki megbeszélésre, hiszen jelentős kulturális különbségek is vannak az érvelési technikákban, szokásokban. A miniszter kitért arra is, hogy jelenleg a tárgyalásokban két olyan téma van, ami az uniós forrásokhoz való hozzáférésben alapvető jelentőségű: a jogállamiság kérdésköre és az egyetemek kapcsán a közérdekű alapítványokkal kapcsolatos kérdések. Az előadás után a rektor és a hallgatóság is kérdéseket tett fel a miniszternek, amelyekben ismét szó volt az egyetemeket érintő uniós határozat kérdéséről. Dr. Navracsics Tibor azt mondta, bízik abban, hogy hamarosan tisztázzák a vitás kérdéseket.
A következő blokkban az egyetem vezetői mutatkoztak be a hallgatóknak a Kávézz a Semmelweis Egyetem vezetésével program keretében. Felvezetésként dr. Merkely Béla bemutatta az egyetemet, kiemelve, hogy a 16 ezer hallgató 35 százaléka a nemzetközi képzésben vesz részt, a világ 110 országából érkezve. A hallgatók és oktatók aránya 10:1. Az egyetem hat karral rendelkezik, az oktatás három nyelven, hat nemzetközi campuson folyik, a Doktori Iskola 13 tagozattal működik. Több mint 11 ezer dolgozója közül 4500-nál is többen vannak az orvos- és egészségügyi szakdolgozók, akik öt klinikai tömbben, 40 klinikai egységben végzik feladataikat – évente közel két és félmillió esetszámot ellátva. Több mint 1400 kutató-oktató dolgozik az intézményben, mely 300-nál is több kutatócsoporttal rendelkezik; PhD-hallgatóinak száma 1006, az MD-PhDI hallgatóké 51. Az elérhető kutatói ösztöndíjak száma meghaladja a 150-et, az egyetemen pedig évente több mint 1500 publikáció készül. Kitért az intézmény széleskörű Alumni-hálózatára is, amely 79 országra terjed ki. „A cél, hogy aki itt végez, az mindig is Semmelweis polgárnak érezze magát” – fogalmazott.
Dr. Pavlik Lívia kancellár azt emelte ki, hogy oktató-kutató-gyógyító tevékenysége mellett a Semmelweis Egyetem egy komoly gazdálkodó szervezet is, amelynek éves költségvetése nagyjából 200 milliárd forint. Milliárdos nagyságrendben futnak infrastrukturális fejlesztések, beruházások – tette hozzá. Dr. Hermann Péter az oktatási rektorhelyettes feladatairól beszélt, ezek közé tartozik az is, hogy az adminisztratív keretrendszer minél motiválóbb legyen a hallgatók számára, hogy minél többet tanuljanak, minél felkészültebbek legyenek. Feketéné dr. Szabó Éva stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes kiemelte: a stratégia fontos eleme a reputáció növelése, amelyhez már az új elsőéves hallgatók is hozzájárultak a magas pontszámaikkal. Hangsúlyozta a Semmelweis Egyetem humánerőforrásának szerepét, amely erős hátteret biztosít a stratégiai célok megvalósításához.
Galéria
Dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes arra tért ki, hogy a klinikák az oktatás és kutatás helyszínei is a betegellátás mellett, és itt, a betegágy mellett tanulják majd meg a hallgatók leginkább azt, hogy mit jelent a csapatmunka. Dr. Alpár Alán nemzetközi képzésekért felelős rektorhelyettes hangsúlyozta, milyen óriási lehetőséget jelent, hogy a nemzetközi hallgatók magas aránya révén a magyar diákok más kultúrákkal ismerkedhetnek meg. Fontos feladat, hogy minél közelebb tudjanak kerülni egymáshoz a magyar és a külföldi hallgatók, ezt szolgálják többek között a hazai hallgatók számára is nyitott angol nyelvű kurzusok. Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes úgy fogalmazott, az egészségtudomány nemzetközi fellegvárába nyertek felvételt a hallgatók, akiknek lehetőségük lesz, hogy maguk is formálják a tudományt, az új eredményeket. Ehhez vezető első lépés a tudományos diákkör, ötödévtől pedig a PhD is megkezdhető.
A programban a továbbiakban terítékre került a fenntartható fejlődés és a zöld megoldások témaköre, erről Deli Daniella, klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár tartott előadást, valamint aktuálpolitikai kérdésekről is tájékozódhattak az érdeklődők Schiffer András, volt országgyűlési képviselő, dr. Merkely Béla rektor, és dr. Hermann Péter, oktatási rektorhelyettes beszélgetéséből.
A délelőtti blokkot az egészségügy további fejlesztését felvázoló beszélgetés zárta, amelyen a rektor vendége dr. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára volt. Az államtitkár szavai szerint olyan folyamat kezdődött el tavaly a magyar egészségügyben, amire majdnem 30 éve várunk, az ágazatban ugyanis nem történt meg a rendszerváltás, a magunkkal hozott, szocialista típusú ellátórendszerben pedig sem a források, sem döntési pontok nem kerültek a megfelelő helyre. A kormány célja ezért, hogy a döntési pontokat és az ellátásszervezés különböző szintjeit a megfelelő közigazgatási szintekre helyezze. Az alapellátást járási szinten kell megszervezni, az erőforrásokat pedig úgy allokálni, hogy a legjobb és legegyenlőbb hozzáférést biztosítsa – tette hozzá az államtitkár, megjegyezve, hogy a hadügy után az egészségügyi ágazatba érkezett a legtöbb forrás az előző négy évben. A tervekről szólva kiemelte a jövő márciusban folytatódó, a kompetenciákat is figyelembe vevő szakdolgozói béremelést, valamint a lakosság egészségtudatosságának javítását.
„A megkezdett folyamatokat folytatjuk” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy a következő féléves jogalkotási ciklusban fontos lépéseket terveznek az alapellátási kompetenciák kiszélesítése érdekében. Bővítik a háziorvosok gyógyszer, gyógyászati segédeszköz felírási jogosultságát, illetve a diagnosztikai beutalók kiírására is a korábbinál több jogosultságot kapnak. A kompetenciák szélesítése a szakdolgozókat is érinteni fogja – részletezte az államtitkár. Komoly ráncfelvarrásra szorul a szűrési rendszer, a szervezett szűrések és hozzáférés bővítése is a tervek között szerepel – folytatta dr. Takács Péter. Az egészséges életéveket illetően jelentős nyereséget vár az államtitkár attól a tervtől, mely szerint 25 éves kortól olyan mélységű egészségfelmérést végeznének, mint a jelenlegi menedzserszűrések, a kiszűrteket pedig az állami ellátórendszer megfelelő pontjaira utalnák. A szűrések szélesítésében a foglalkozásegészségügyi orvosoknak is az eddigieknél nagyobb szerepet szánnak. Az államtitkár megemlítette, hogy egy egységes laborhálózat kialakításán is dolgoznak.
A finanszírozásról szólva az államtitkár elmondta, az átalakítás célja a betegbiztonság növelése, ezért a betegbiztonság terén jobban teljesítő kórházak előnyben részesülnek. A bonyolult, műszerigényes beavatkozásokat centralizálják, ennek a lépésnek az ellátásban megkerülhetetlen szerepet játszó orvosegyetemek a nyertesei lesznek – jegyezte meg. Megkezdődött a túl- és alulfinanszírozott szakmák finanszírozása közötti kiegyenlítés is. A fekvőbetegellátásban olyan finanszírozási környezetet kell teremteni, amiben mindenki jól érzi magát – fogalmazott dr. Takács Péter. A finanszírozás átalakítását mintakórházakban tesztelik majd, az új modell nincs kőbe vésve, folyamatos lesz a visszaellenőrzés, illetve szükség esetén a korrekció – magyarázta az államtitkár.
Dr. Takács Péter kitért arra is, hogy az esetszámok az ellátórendszerben már elérték a COVID előtti, 2019-es év 95 százalékát, és nagyon jól halad az elmaradt beavatkozások ledolgozása is – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az esetszámok 10 százalékos csökkenésére számít, ha a teljes lemaradást behozza az egészségügy. A paraszolvencia kivezetése után ugyanis vélhetően ennyi felesleges beavatkozásra nem kerül sor.
Délután először az egészségügy bűnügyi kockázatairól hallhattak előadást a résztvevők, majd az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal folytatott beszélgetést követhették. Farkas Bertalan honlapunknak villáminterjút is adott a Nyári Egyetemen.
Mikor került kapcsolatba a Semmelweis Egyetemmel?
Először 2015-ben, amikor a Magyar Honvédség és az egyetem között létrejött egy katasztrófavédelmi célú együttműködés, amely eredményeképp elindult a Honvéd-, Katasztrófa- és Rendvédelem Orvostan Tanszék, és dr. Gál János, az akkori klinikai rektorhelyettes, és az Általános Orvostudományi Kar dékánja, dr. Hunyady László felkértek tudományos főtanácsadónak. Elhoztam több nemzetközi űrhajóstársamat is az egyetemre, ők is nagyon élvezték, hogy egy ilyen intézmény vendégei lehettek. Én mérnök vagyok, de mindig is nagyon jó kapcsolatom volt az orvosokkal, mivel nagyon sokat voltam repülőorvosok között Magyarországon és a Szovjetunióban, Csillagvárosban is. Mostanra kezd megjelenni önálló diszciplínaként az űrorvostan, amelynek egyre jelentősebb szerepe lesz. A jövő űrhajósainak kiválasztásánál egyébként nehezebb dolga lesz az orvosoknak, mint akár annak idején a mi kiválogatásunkkor és a felkészítésünkkor volt. Ha például a több hetes, hónapos, akár a Hold felszínén tervezett küldetésekre gondolunk, még fontosabb lesz például a pszichológusok szerepe az űrhajósok kiválasztásánál és felkészítésénél.
Volt olyan orvosi vizsgálat, amitől különösen tartott az űrrepülése előtt?
Az indulás előtt közvetlenül nem, mert addigra már teljesen egyértelmű volt, hogy engem választottak a küldetésre, és szerencsére nem is adódott olyan körülmény, ami miatt felmerült volna, hogy változás legyen az űrhajós személyzet tagjai között.
A HUNOR program keretében milyen lesz az együttműködés Ön és az Egyetem között?
Előreláthatóan szoros lesz, mivel az egyetem a Magyar Űrhajós Program egészségügyi és kutatási háttérintézményeként végigkíséri azt. Az én feladatom még csak most kezdődik az űrhajósokkal. Felkértek arra a nagyon szép feladatra, hogy segítsek a felkészítésükben, osszam meg a tapasztalataimat például arról, milyen stresszhelyzetben nagy jelentőségű kísérleteket végezni, hogyan lehet a súlytalansághoz alkalmazkodni. Én pedig örömmel veszek részt ebben a folyamatban. Most formálódik a tudományos program, amit majd teljesítenie kell az űrhajósunknak. Én ebből ugyanúgy fel fogok készülni, hogy szükség esetén a Földről támogatni tudjam.
Mit üzen a jövő orvosainak?
Tiszta szívből azt kívánom, hogy becsülettel végezzék el a tanulmányaikat, és a sikeres képzést követően legyenek hűek az orvosi esküjükhöz, váljanak hasznos tagjaivá az országnak. Gazdagítsák az orvostudományt, bővítsék azon magyar orvosok körét, akik formálták azt. És ha netán valakinek megtetszene az űrkutatás, és űrorvostant akar tanulni, tartson ki, mert ugyan idő kell az elsajátításához, de megéri, mert egyre nagyobb jelentősége lesz a jövőben.
A délutáni program Gergely Gábor, Jónyer István és Klampár Tibor világbajnok asztaliteniszezőkkel szervezett beszélgetéssel folytatódott, valamint Rácz Enikő Fanni előadását is meghallgathatták az érdeklődők a mozgás fontosságáról.
A Nyári Egyetem pénteki programjáról következő cikkünkben számolunk be.
Dobozi Pálma, Kiss Melinda, Szabó Ádám, Szepesi Anita
Fotó: Barta Bálint, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
