„Szinte hihetetlen, de utoljára a Covid-járvány előtt tartottunk Kerpel-napot” – emelte ki dr. Fekete György, a Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Tanács elnöke, hozzátéve, hogy ez az egyik legkellemesebb és legcsaládiasabb része a tehetséggondozó programnak, mivel ilyenkor a mentorok és a hallgatók kötetlenebb formában cserélhetnek eszmét amellett, hogy egymás tudományos és művészeti eredményeiről is beszámolhatnak. A május közepi találkozón Szent-Györgyi Albert életútját, szerteágazó orvos-, gyógyszerész-, fogorvostudományi munkássága mellett művészeti és sport-tehetségét, érdeklődését ajánlotta a program résztvevői figyelmébe, tekintettel a Nobel-díjas tudós születésének 130. évfordulójára, amely szeptember 30-án lesz. „Ne hagyják abba a szép iránti szeretetüket” – tette hozzá a professor emeritus.
„Lassan kinövi a gyermekkort a Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program” – fogalmazott dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese, a program titkára, felidézve, hogy 16 éve működik ebben a formában a tehetséggondozás az egyetemen, és akadnak résztvevők, akik 2007 óta segítik töretlenül a megvalósítását, fejlesztését. Utóbbit célozza a középiskolák bevonása a programba – jelenleg összesen 36 intézménnyel állnak kapcsolatban, amelyek közül 2 határon túli, 15 fővárosi, a többi vidéki –, valamint a 2022. decemberében indult, középiskolás diákokat megszólító Junior Akadémia, amely a rektorhelyettes szerint egyelőre főleg az egyetem és az egyes karok bemutatkozásáról szól, a későbbiekben azonban szeretnék, ha a tehetséges diákok és a mentorok is előadásokat tartanának. Köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a Kerpel-program kiterjesztéséhez.
Idén a Kerpel Tehetséggondozó Tanács döntése szerint a programért kiemelkedően sokat dolgozók elismerésére létrehozott Kerpel-emlékéremmel dr. Alpár Alán nemzetközi képzésekért felelős rektorhelyettes, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatója mentori tevékenységét díjazzuk – jelentette be dr. Szabó Attila. A programhoz hallgatói ajánlást követően mentorként csatlakozó rektorhelyettes a díj átvételekor úgy fogalmazott: „Ez az egyik legszebb dolog, amivel nekem örömet lehetett okozni”. Szavai szerint amikor csatlakozott a programhoz, még semmit sem tudott a célokról, később azonban gyorsan nyilvánvalóvá vált számára, hogy a legtöbb részvevő szinte mindenben tehetségesebb, mint ő, épp ezért jelentett örömet számára, hogy ennek kibontakoztatásában segíthetett.
Átadták a legkiválóbb hallgatók Kerpel-díjait is, amelyhez a támogatást a Semmelweis Egyetem Baráti Köre biztosítja. Az idén kiváló tudományos és közéleti tevékenységéért
- dr. Kovács Orsolya Tünde PhD-hallgatót,
- dr. Bátai Bence PhD-hallgatót,
- dr. Kotmayer Lili PhD-hallgatót,
- továbbá Kollár Kristófot, az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) hallgatóját díjazták.
Galéria
A díjátadókat követően a programban résztvevő hallgatók kutatási beszámolói hangzottak el. Dr. Hegedüs Panna PhD-hallgató az Alzheimer-kórból adódó kognitív deficitért felelős bazális előagyi parvalbumin-pozitív sejtekkel kapcsolatos egérkísérletes kutatásáról adott elő, melynek eredményeképp kiderült, hogy ezek a kolinerg sejtek elsősorban a negatív megerősítésre válaszolnak az asszociatív tanulási folyamat során. Kísérlettel sikerült igazolni, hogy amikor gátolják a parvalbumin sejtek működését, akkor nem rögzül a negatív élményhez kötődő tapasztalat az egerekben.
Dr. Máté Vanda PhD-hallgató a medulloblastoma – egy gyermekkorban ellőforduló rosszindulatú központi idegrendszeri daganat – esetén alkalmazott hagyományos és precíziós gyermekonkológiai kezelések eredményességét vizsgálta amellett, hogy szenior gyermekgyógyász rezidens az újonnan összevont Gyermekgyógyászati Klinikán. Ez a tumortípus 70 százalékban a hagyományos kezelésekkel is gyógyítható, vannak azonban páciensek, akiknél ezek nem vezetnek eredményre: ismertetett egy esetleírást, ahol a beteg a hagyományos protokollban szereplő kezelések után is további terápiára szorult, emiatt pedig génszűréssel vizsgálták a tumor szövetmintáit a Patológiai Intézet molekuláris biológiai laborjában. Ennek eredményeképp javasolt célzott terápiát a kezelőorvos, amely keretében HER2-gátlót kapott a beteg a kemoterápiája mellé, ennek köszönhetően javult az állapota. Emiatt fordult az érdeklődése annak vizsgálata felé, hogy központi idegrendszeri tumor esetén milyen terápia mellett a legjobbak a páciensek túlélési esélyei. Megállapította, hogy bár nagyon kevés a komparatív vizsgálat a gyermekek központi idegrendszeri rákos megbetegedéseivel kapcsolatban, a megismert esetekben a legjobb eredményt a kemoterápia mellett elrendelt célzott terápia hozta. A Kerpel-program támogatásával részt vehetett a tavalyi világkongresszuson Koppenhágában, az eredményeiről beszámoló absztraktot elfogadta a világkongresszus bíráló bizottsága, így az idén már angol nyelven számolhat majd be a kutatásairól.
Dr. Tóth Gábor PhD-hallgató, a Szemészeti Klinika tanársegéde a cukorbetegség és cukorbetegség okozta szemészeti szövődmények magyarországi epidemiológiai vonatkozásaival kapcsolatos kutatását ismertette. Ez lényegében egy, az ország 105 lakókörzetében 3523 ötven évesnél idősebb ember terepi szűrővizsgálatára épülő modellszámítás azzal kapcsolatban, hogy mekkora megtakarítást lehetne elérni a társadalombiztosítás számára, ha a cukorbetegeket éves szemészeti szűrővizsgálatra küldenék. Az eredmények szerint az időben kiszűrt diabéteszes retinopáthiás megbetegedésekkel a kezelési költségek 84 százaléka megspórolható lenne amellett, hogy a betegek életminősége is javulna, és megelőzhető lenne a cukorbetegség miatt kialakuló látásromlás, vagy vakság. A kutatás során kiderült az is, hogy sok esetben nemcsak a betegek motiváltságával van probléma, hanem komoly gondot okoz az ellátáshoz való hozzáférés is, amit főként a hátrányos helyzetű térségekben szűrőbuszos vizsgálatokkal orvosolni lehetne.
Tóth Rebeka, a Gyógyszerésztudományi Kar hallgatója a chlorotoxin molekula felhasználhatóságát vizsgálta a glioblasztóma multifore, az egyik legagresszívabb agytumor terápiájában. Az eddigi eredmények szerint a CTX molekula potenciálisan felhasználható a tumorterápiában, a cél pedig hosszabb távon egy új, erre a molekulára alapozott diagnosztikai módszer kidolgozása.
Bernáth Dominika, az Általános Orvostudományi Kar hallgatója egyrészt 10 hónapos, Jellinek Harry-ösztöndíjas freiburgi kutatási évéről beszélt, másrészt pedig az ott elkezdett kutatása eddigi eredményeit ismertette. Azt vizsgálta, hogy az exoszomális troponinnak milyen szerepe van a kardiális megbetegedésekben és homeosztázisban, illetve, hogy használható-e a szérumból izolált exoszomális troponinT diagnosztikai eszközként a megbetegedések minél korábbi fázisú kiszűrése érdekében. Egyelőre még kérdéses, hogy alkalmas-e a fenti célra a troponinT, viszont az államvizsgáját követően szeretne újra pályázni Heidelbergbe, hogy PhD-hallgatóként folytassa a kutatásait részben az esetszámok növelésével, részben más kardiovaszkuláris patológiákra való kiterjesztésével.
A délután a Kerpel-Fronius Tehetséggondozó Program hallgatóinak művészeti műsorával folytatódott, a résztvevők dr. Tóth-Vajna Gergely és dr. Tóth-Vajna Zsombor Mozart zongoraelőadása mellett meghallgathatták Bognár Judit, az egyetem végzős hallgatójának interpretációjában Ady Endre A tűz márciusa című versét, amellyel első helyezett lett az idei Tavaszi Fesztiválon. Lejátszották Verbőczi Noémi balett-táncos videóüzenetét is, aki jelenleg végzős gyógytornász hallgatóként az Ausztrál Balettnél folytat kutatásokat. Szintén felvételről mutatta meg tehetségét Tory Anna néptáncos is.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
