Dr. Klebovich Imre előadásában részletesen ismertette a gyógyszerinterakciók főbb típusait, azaz hogy a gyógyszerek hatását milyen tényezők befolyásolhatják. A különféle gyógyszerek közötti interakciót bioanalitikai módszerekkel lehet vizsgálni, és ha egy beteg többféle gyógyszert szed rendszeresen, ezekre nagyon fontos odafigyelni – emelte ki. Több fontos interakciótípust említett az előadó – köztük a kábítószer-, a transzporterinterakciókat, a gyomorsav szekrécióját serkentő vagy gátló szerekkel való interakciót és a farmakogenetika által meghatározott tényezőket –, a mindennapi interakciók között a gyógyszert, az ételt, a koffeint, a dohányzást, az alkoholfogyasztást emelte ki.
Dr. Klebovich Imre felhívta a figyelmet arra, hogy az étel- és italfogyasztás befolyásolja a hatóanyag felszívódását, eloszlását, metabolizmusát és kiürülését is, hatását pedig receptoriális szinten változtathatja meg. Áttekintette a legfontosabb, ételinterakciókat befolyásoló mechanizmusokat, kiemelve egyebek mellett, hogy a gyógyszerben található segédanyagok is befolyásolhatják a biológiai hasznosíthatóságot, ahogy a formuláció is. A fizikokémiai aspektusok között említette azt a konkrét tanácsot, hogy tejjel, tejtermékekkel nem szabad gyógyszert bevenni, mert a tejben lévő vas- és kalciumionokkal komplexképződés indulhat be, ezért a hatóanyag felszívódása nem lesz megfelelő. De például a nagyobb folyadékbevitel is befolyásolhatja a biológiai hasznosíthatóságot – húzta alá.
Kitért azokra a tényezőkre is, amelyek a gyógyszermetabolizmust befolyásolják: mint elmondta, az alkohol, a dohányzás, a zsírban gazdag étkezés, a faszénen sült húsok, a káposztafélék és a zöldségek fogyasztása mellett a CYP enzimek indukciója következik be, aminek hatására a szervezet gyorsabban szabadul meg a terápiás hatású gyógyszermolekulától, így a hatás is gyengébb lesz. Ennek fordítottja történik grapefruitlé, vashiányos-, szénhidrátdús étkezés vagy éhezés esetén, amikor az enzimgátlásnak köszönhetően megnő a plazmakoncentráció, ami adott esetben súlyos mellékhatásokhoz is vezethet – ismertette.
A táplálék összetevőinek gyógyszer metabolizmusra gyakorolt hatásáról dr. Klebovich Imre elmondta, hogy a vitaminok, nyomelemek is befolyásolják a gyógyszerek hatékonyságát. A cink, a magnézium, a réz, a kalcium és a szelén például fokozza a gyógyszerek lebomlását, így hatásukat csökkenti. A konkrét példák között megemlítette, hogy a fűszerek közül a fekete bors kapszaicin- és piperintartalma miatt bizonyos gyógyszerek biológiai hasznosíthatóságát akár 100 százalékkal emelheti; a fokhagymának a benne található szerves kénvegyületek miatt antibiotikumokkal együtt nem ajánlott a fogyasztása, antikoagulánsokkal pedig vérzést okozhat; a faszénen sült húsok fogyasztása például a fenacetin hatékonyságát 80 százalékkal csökkenti. (Hozzátette ugyanakkor, hogy ez a hatás a faszénnek tulajdonítható, elektromos grill használatával kiküszöbölhető.)
Összefoglalásként kiemelte, hogy a gyógyszerfejlesztés során minden egyes gyógyszermolekulának külön vizsgálni szükséges az esetleges különböző típusú interakcióit. Felhívta a figyelmet, hogy a gyógyszerek dobozában található betegtájékoztatót gondosan el kell olvasni, így a gyógyszerek adagolásával kapcsolatos betartandó utasításokkal a helyes terápiás hatás érhető el.
Dr. Klebovich Imre kandidátusi fokozatát 1989-ben szerezte, 1999 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Évtizedekig a gyógyszeriparban dolgozott vezető kutatóként, 2004 és 2014 között a Gyógyszerészeti Intézet igazgatója volt. Éveken át a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magyar Elválasztástudományi Társaság elnöki tisztségét is betöltötte. A Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola emeritus törzstagja. Számos kitüntetéssel ismerték el munkáját, egyebek mellett Schulek Elemér-díjjal, Issekutz Béla díjjal, Bruckner Győző-díjjal és Jedlik Ányos-díjjal, Orbán István emlékéremmel, 2020-ban az SPDS India- Tudományos Életmű Díjában („Lifetime Achievement Award”), továbbá 2020-ban a Magyar Érdemrend tisztikereszt (polgári tagozat) kitüntetésben részesült. Kutatási területe a biofarmácia, farmakokinetika, metabolizmus, bioanalitika, retard gyógyszerfejlesztés, valamint a gyógyszerinterakció.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
