Dr. Székács Béla: Hipertónia, a csendes és hosszútávú gyilkos: féken tartása különbözhet-e időskorban? című előadásában elmondta, hogy a magasvérnyomás-betegség általában több évtized alatt fejti ki hatását súlyos szív- és érrendszeri károsodást okozva. Az agyi erek károsodásának gyakori szövődménye a stroke, a demenciához vezető mentális hanyatlás, a szemfenéken lévő erek károsodása vaksághoz vagy súlyos látászavarhoz vezet, a szívben a bal kamra megterhelésével és a koszorúerek károsodásával a szív pangásos elégtelensége, illetve infarktus is kialakulhat, a vese pedig mint az egyik, erekkel legsűrűbben behálózott szervünk, súlyos veseelégtelenségnek lehet kitéve – sorolta a riasztó szövődményeket, hozzátéve mindehhez, hogy a férfiaknál ezeken túl merevedési zavar is jelentkezhet.
Dr. Székács Béla előadásában több olyan alapvető kutatási eredményt ismertetett, amelyek bebizonyították az összefüggést a hipertónia és a szív- és érrendszeri szövődmények között. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magas vérnyomás évtizedek alatt kétszer-háromszor nagyobb kockázatot jelent ezen szövődmények kialakulására. Kiemelte, hogy a hipertónia az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban alakul ki – ezt a folyamatot részletesen is ismertette, kitérve a vérnyomás-emelkedés eltérő okaira-mechanizmusára a fiatalabb, illetve az idős korosztálynál.
Sokat változott az elmúlt évtizedekben, hogy mit tekintünk kórosan magas vérnyomásnak – fogalmazott dr. Székács Béla, aki ismertette a vérnyomás normál és kórosnak számító értékeit is. Szót ejtett a szisztolés és a diasztolés vérnyomás fogalmáról és az izolált szisztolés hipertóniáról is, hangsúlyozva, hogy az esetek mintegy 10 százalékában beszélhetünk ismert konkrét kórokú magas vérnyomásról, a fennmaradó 90 százalék viszont ismeretlen elsődleges kórokú, esszenciális primer hipertónia. Bemutatta az ebben szerepet játszó fontosabb tényezőket is, amelyek rendkívül változatosak, közéjük tartoznak a környezeti hatások, az életmód és a genetikai hajlam is. Hangsúlyozta a fokozott beteg-orvos együttműködés fontosságát időskori hipertónia esetében.
Kitért arra is, hogy milyen életmódbeli változtatásokkal lehet a magasvérnyomást és szív- érrendszeri következményeit megelőzni, vagy mérsékelni: hangsúlyozta a rendszeres fizikai aktvitás, stresszhelyzetek csökkentésének, megfelelő testtömeg-indexnek (BMI 18.5 és 25 között), dohányzás mellőzésének, az alkoholfogyasztás visszafogásának és az egészséges diétának a fontosságát.
Dr. Székács Béla 1967-től négy évtizeden át a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozott, majd 2004-től a klinikának az OPNI-ba kihelyezett Geriátriai Tanszéki Csoport oktatási feladatait vezette, illetve egy nagyobb geriátriai és belgyógyászati háttér osztály betegellátását felügyelte. Az OPNI bezárása után oktatóként, betegellátó mb. főorvosként, majd nyugdíjas szaktanácsadóként dolgozott. Több, jórészt a belgyógyászathoz kapcsolódó klinikai profilban (vese, hipertónia, menopauza, geriátria) az adott szakma minőségét biztosító orvosszakmai társaságokban töltött be vezetőségi-elnökségi/elnöki tisztséget. Ezeken a területeken nemzetközileg is jelentős tudományos, oktatói és szakmafejlesztő tevékenységet fejt ki. Az idősgyógyászat területén mind az európai, mind a nemzetközi szakmai társaság vezetőségében szerepet vállalt. 2003 óta az MTA doktora.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
