Bemutatták a Magyar lelkiállapot 2021: Család – Egészség – Közösség című tanulmánykötetet a 2022-ben zajló Kopp Mária emlékév záróakkordjaként szervezett konferencián, ahol a Magatartástudományi Intézet szakértői számos, a lelki egészséget szakpolitikai szinten is elősegítő intézkedési javaslatot tettek.

Számos, a tudomány és a szakpolitika által is hasznosítható információval gazdagította a közvéleményt a hatodik alkalommal elvégzett Hungarostudy felmérés, és az eredményeképp a Kopp Mária születésének 80., halálának 10. évfordulójára időzített emlékév záróeseményeként rendezett konferencián bemutatott, Magyar lelkiállapot 2021: Család – Egészség – Közösség című tanulmánykötet. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért által szervezett rendezvényen a mintegy 7 ezer ember megkérdezésével elvégzett felmérés eredményei kapcsán a kötet szerzői, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai is több, a lelki egészség javítását támogató javaslatot tettek.

Még mindig sok minden beteg és beteges, mégis az adatok alapján azt látjuk, hogy a családhoz, a támogató közösségekhez és a nemzethez való viszonyulásunk összességében egészségesebb most, mint a korábbi években, annak ellenére, hogy a pandémia nehézségeivel is meg kellett küzdeniük a válaszadóknak – mondta Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke. Hangsúlyozta, hogy az eredmények szerint a magyarok önbecsülése nőtt, képesek vagyunk arra, hogy megbirkózzunk a nehézségekkel és az előttünk álló kihívásokkal

A család is olyan valami az életben, ami becses, olaj az élet lámpásában – idézte Gárdonyi Géza szavait a konferencián dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, hangsúlyozva, hogy szerinte még ennél is több, mert a család az élet legbecsesebb dolga. A család jelenti életünk gyökerét, és szerető, biztos közeget nyújt akkor is, amikor a legsebezhetőbbek vagyunk, és a legnagyobb szükségünk van erre.

Ezen túlmenően a család a közösség legkisebb összetartó kapcsa is, és így társadalmunk legkisebb egysége, melyet a nemzet gyarapodásához védenünk, támogatnunk kell”

– hangsúlyozta a rektor. Hozzátéve, hogy ezt képviselte Kopp Mária is, aki nagytiszteletű tudós, népszerű tanár, Hugonnai Vilma mellett hazánk egyik legjelentősebb orvosnője és szerető édesanya is volt. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének egykori vezetőjének hatása évekkel a halálát követően is érezhető az egész mai magyar család- és társadalompolitikában, a legfőbb üzenete pedig az, hogy Magyarországon minden kívánt és tervezett gyermek jöjjön világra – mondta Merkely Béla. Ez az üzenet inspirálta az egyetem jubileumi 250. évében útnak indított családbarát programot is, amellyel 2022 végén csatlakozott a Három királyfi, három királylány mozgalom családbarát egyetemek kezdeményezéséhez is – emelte ki a rektor.

Az egyetem és a KINCS együttműködésével végezték el az új Hungarostudy vizsgálatot is, amely a magyar lakosság testi-lelki egészségéről, valamint az azt befolyásoló pszichológiai és szociális tényezőkről ad képet. „Tegyünk azért, hogy Kopp Mária szellemisége, munkássága sokáig fennmaradjon, mivel egy szerető, összetartó családokban bővelkedő, boldog gyermekekkel teli társadalom mindannyiunk érdeke” – tette hozzá Merkely Béla.

A kötet a kormányzati munkához is nélkülözhetetlen adatokat tartalmaz – hangsúlyozta dr. Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára. Szavai szerint a kormány célja a családok és a fiatalok támogatása, a boldogulásuk útjában álló akadályok lebontása. 

Felhívta a figyelmet a 2023-tól hatályos kedvezményekre, a 30 év alatti, gyermeket vállaló nők a személyi jövedelemadó mentességére, illetve a tanulmányaik befejezése után két évvel gyermeket vállaló nők diákhitel tartozásának elengedésére, amivel azt szeretnék elérni, hogy a munka és a tanulás ne zárják ki egymást.

 

Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének intézetigazgatója, a tanulmánykötet egyik szerkesztője azt hangsúlyozta, hogy egyéni és társadalmi szinten is sokszorosan megtérül, ha beavatkozunk és a családokat kívülről segítjük. Ez lehet egyéni pszichológiai tanácsadás, de családpolitikai intézkedés is, ami javíthatja a testi-lelki egészséget. A felmérés adatai szerint ugyanis Magyarországon az EU-s átlagnál öt évvel rövidebb a várható átlagos élettartam, ami 50 százalékban az életmóddal összefüggő okok miatt alakul így.

A magyarok lelki egészségével kapcsolatos friss adatok közül biztatónak nevezte, hogy 2000-2019 között felére csökkent az öngyilkossági gondolatokról beszámolók aránya, aggasztónak tartja azonban, hogy a depresszióval küzdőké ugyanakkora maradt. Ahogyan szerinte

az is további vizsgálatot igényelne, milyen kielégítetlen mentális egészséggel kapcsolatos igény miatt szed a magát egészségesnek tartó magyarok 9 százaléka mégis rendszeresen pszichiátriai szereket, jellemzően nyugtatókat.

Székely András, a KINCS tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a  párkapcsolatban, házasságban, családban élők, és a közösségek aktív tagjai sokkal elégedettebbek, boldogabbak és egészségesebbek, mint azok, akik egyedül élnek.

A kerekasztal beszélgetésen ehhez, és a depresszió visszaszorításához kapcsolódóan konkrét intézkedési javaslatként elhangzott, hogy erősíteni kellene a családvédelmi szolgálatokat; Gyebnár Brigitta, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Családügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságának Nőpolitikai Osztályának osztályvezetője szerint javítani kellene a családi életre neveléssel, a szülővé válás támogatásával kapcsolatos tanácsadást, edukációt, illetve könnyebben hozzáférhetővé tenni, kiterjeszteni a közösségi, államilag támogatott ellátást. Dr. Bódizs Róbert Zoltán, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese a rendszeresség és a megfelelő alvásmennyiség depressziómegelőző hatását hangsúlyozva hozzátette, az újabb gyermek vállalását is elősegítené, ha a kisgyermekes családok specifikus segítséget kapnának a kimerültség, kialvatlanság enyhítéséhez.

Dr. Balog Piroska, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének egyetemi docense arra hívta fel a figyelmet, hogy a párkapcsolatok és a házasság melletti tudatos elköteleződés, valamint a gyermekvállalás hozzájárul a lelki egészséghez. Szerinte ezért a biztonságos kötődés kialakításának elsajátításában is segíteni kellene a fiatalokat.

Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy idén a civil szervezeteknek szánt kormánytámogatások fókuszában a mentális egészséget támogató programok állnak majd, mivel riasztó adatok jöttek a pandémia utóhatásaként is a tizen- és huszonévesek lelki egészségével kapcsolatban. Kutatási eredményeink szerint a magyar fiatalok, de a felnőttek családalapítással kapcsolatos legnagyobb félelme is az, hogy nem találnak párt, ezt követi a szülői szerep felelőssége miatti aggodalom, és csak a harmadikként említik az anyagi problémákat – mondta Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom elnöke a kerekasztal beszélgetésen, hozzátéve, hogy civil szervezetként e problémákra a közönséget megszólító programokkal próbálnak reagálni.

dr. Merkely Béla rektor a KINCS-csel való együttműködésről:

 

dr. Purebl György a Hungarostudy 2021 kutatás eredményeiről: 

Kiss Melinda Katalin
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Videók: KINCS

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.