Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2023. január 29.
545342 Összes oltás
Tudományos Híradó című cikksorozatunkban az egyetemhez köthető D1 minősítésű tudományos közleményekről olvasható rövid összefoglaló. A cikkeket az elmúlt időszak megjelenései alapján a Központi Könyvtár, illetve dr. Szigeti Gyula innovációs igazgató válogatta.
Az extracelluláris vezikulák biomolekuláris koronájának vizsgálati lehetőségei és nehézségei

Az extracelluláris vezikulák a sejtek által kibocsátott miniatűr, membránnal körülvett, minden sejt által kibocsátott „csomagok”. Napjainkban az extracelluláris vezikula kutatás területén paradigmaváltásnak lehetünk tanúi. Mára egyértelmű kísérletes adatok igazolják, hogy az extracelluláris vezikulák külső felületéhez biomolekuláris korona kapcsolódik. Az erre vonatkozó első közvetlen kísérletes bizonyítékokat kutatócsoportunk szolgáltatta. A biomolekuláris koronának a legismertebb alkotói a fehérjék, de DNS-t, RNS-t és lipideket is találunk az extracelluláris vezikula koronában. A természetes korona egyrészt a sejten kívüli térből kerülhet a kibocsátott vezikulák felületére, másrészt már a sejten belül rákerülhet a vezikulákra. Számos megfigyelés igazolja a korona komponensek alapvető biológiai jelentőségét. A korona összetétele laboratóriumi körülmények között módosítható, és ez lehetőséget nyújt a vezikulák sejtek általi felvételének és szervezeten belüli eloszlásának a befolyásolására az extracelluláris vezikulák terápiás alkalmazása során – írta összefoglalójában dr. Buzás Edit.

Opportunities and challenges in studying the extracellular vesicle corona
Edit I. Buzas (Department of Genetics, Cell and Immunobiology, Semmelweis University; HCEMM-SU Extracellular Vesicles Research Group; ELKH-SE Translational Extracellular Vesicles Research Group)
Nat Cell Biol 24, 1322–1325 (2022).
https://doi.org/10.1038/s41556-022-00983-z

Kapcsolódás – a siker záloga. Roma egyetemisták kapcsolathálózati mintázatai

Tanulmányunkban roma származású hallgatók egyéni kapcsolathálózati mintázatait vizsgáltuk. A valamely etnikumhoz tartozó, hátrányos helyzetű, többségében elsőgenerációs egyetemisták gyakran kényszerülnek egyensúlyozni a kibocsátó (alacsony státuszú családi) és befogadó (magas státuszú egyetemi) közeg között. Összesen 124 roma egyetemista egyéni kapcsolathálózatát tártuk fel kapcsolati napló és EgoNet program segítségével. Az elemzés során 3 fő kapcsolathálózati típus rajzolódott ki az „origin” (roma, érettségivel nem rendelkező), „fellow” (roma, érettségizett), és „host” (nem roma, érettségizett) ismeretségek alapján (Lsd. ábra). A „Fellow-based” klasztert a „fellow”, a „Host-based” klasztert a „host” kapcsolatok dominálták, a „Balancing” klaszterben pedig az „origin” csoport tagjai voltak felülreprezentáltak. Kapcsolati erőforrások, jól-lét, és bizalom szempontjából a „Host-based” klaszter bizonyult a leginkább, a „Balancing” klaszter pedig a legkevésbé előnyösnek. A hallgatók párkapcsolatainak etnikuma és iskolai végzettsége jelentős összefüggést mutatott a kapcsolathálózati típussal – foglalták össze Dávid Beáta és Lukács J. Ágnes.

Connecting for success: Egocentric network types among underrepresented minority students at college
Ágnes Lukács J. (Department of Social Sciences, Faculty of Health Sciences, Semmelweis University), Beáta Dávid (Institute of Mental Health, Faculty of Health and Public Services, Semmelweis University; Centre for Social Sciences, Institute for Sociology Hungarian Academy of Sciences Centre of Excellence)
Social Networks, Volume 72, January 2023, Pages 35-43.
https://doi.org/10.1016/j.socnet.2022.09.002

Hálózatelmélet alkalmazása szignáldetekciós módszerfejlesztéshez

Az ismeretlen gyógyszer-mellékhatás összefüggések feltárását célzó folyamatot szignáldetekciónak hívjuk, melynek alapja a feltételezett mellékhatás bejelentések statisztikai elemzése. A jelenleg széleskörben alkalmazott diszproporciós módszernek számos hiányossága van, ezért ezt kiegészítheti a hálózatelméleti megközelítés. Közleményünkben a kutatócsoportunk által fejlesztett Vigilace szoftver (www.vigilace.com) segítségével bemutattuk a feltételezett mellékhatás-bejelentések hálózatos elemzésének lehetőségeit. A kutatásunk során öt kardiovaszkuláris mellékhatás hálózatos ábrázolását (Pld. ábra) végeztük el, mely nagyban segítheti a mellékhatások összefüggéseinek megértését. Továbbá megvizsgáltuk az általunk kidolgozott hálózatalapú szignáldetekciós módszer hatékonyságát, ami jobban teljesített a jelenleg ipari standardként alkalmazott diszproporciós elemzésénél, a vizsgált adatokon – foglalta össze dr. Pétervári Mátyás.

Network Analysis for Signal Detection in Spontaneous Adverse Event Reporting Database: Application of Network Weighting Normalization to Characterize Cardiovascular Drug Safety
Mátyás Pétervári (Cardiometabolic and MTA-SE System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University), Bettina Benczik (Cardiometabolic and MTA-SE System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University), Olivér M. Balogh (Cardiometabolic and MTA-SE System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University), Balázs Petrovich (Cardiometabolic and MTA-SE System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University), Bence Ágg (Cardiometabolic and MTA-SE System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University), Péter Ferdinandy (Cardiometabolic and MTA-SE System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Semmelweis University)
Drug Safety volume 45, pages1423–1438 (2022)
https://doi.org/10.1007/s40264-022-01225-9

A kis- és nagyérbetegségek kockázata cukorterhelés alapján diagnosztizált (később HbA1c alapján megerősített vagy meg nem erősített) cukorbetegek között – a Whitehall II vizsgálat

A cukorbetegség diagnosztikus módszerei (cukorterhelés és HbA1c) közti átfedés mérsékelt. Nem ismert, hogy az évek során e két módszer közti átfedés növekszik-e. A cukorterhelés során emelkedett vércukor, valamint a magasabb HbA1c egyaránt növeli a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a szem- és vesekárosodás kialakulásának kockázatát. Eddig nem volt ismert, hogy a cukorterhelés diagnosztikából történő kivezetése kapcsán nem diagnosztizált cukorbetegek érbetegségekkel összefüggő kockázata emelkedett-e.

Jelen vizsgálatban 5773 résztvevő 4 éves követése során a cukorterheléssel diagnosztizált cukorbetegek 59,3%-ában sikerült megerősíteni a cukorbetegség tényét HbA1c meghatározással.
A HbA1c-vel megerősített cukorbetegek és a vizsgálat elején ismert cukorbetegek szív- érrendszeri, valamint vesebetegséggel kapcsolatos kockázata szignifikánsan magasabb, míg a meg nem erősített eseteké hasonló volt a vizsgálat során mindvégig cukorbetegségtől mentes személyekéhez. Mindezek alapján a klinikai gyakorlatban a cukorterhelés elhagyhatónak tűnik a 2-es típusú cukorbetegség diagnózisából – írta összefoglalójában dr. Tabák Gy. Ádám.

Risk of Macrovascular and Microvascular Disease in Diabetes Diagnosed Using Oral Glucose Tolerance Test With and Without Confirmation by Hemoglobin A1c: The Whitehall II Cohort Study
Adam G. Tabák (Department of Internal Medicine and Oncology and Department of Public Health, Semmelweis University Faculty of Medicine; Department of Epidemiology and Public Health, University College London), Eric J. Brunner (Department of Epidemiology and Public Health, University College London), Joni V. Lindbohm (Clinicum, Faculty of Medicine, University of Helsinki; Department of Epidemiology and Public Health, University College London), Archana Singh-Manoux (Université de Paris, Inserm U1153, Epidemiology of Ageing & Neurodegenerative Diseases; Department of Epidemiology and Public Health, University College London), Martin J. Shipley (Department of Epidemiology and Public Health, University College London), Naveed Sattar (BHF Glasgow Cardiovascular Research Centre, University of Glasgow), Mika Kivimäki (Clinicum, Faculty of Medicine, University of Helsinki; Department of Epidemiology and Public Health, University College London)
Circulation, September 27, 2022, Vol 146, Issue 13
https://doi.org/10.1161/CIRCULATIONAHA.122.059430

Virtuális valóság alapú mentalizációs tréning szkizofrén páciensek számára: hatékonyságra vonatkozó előzetes eredmények

A Virtuális Valóság (VR) technológia pszichoterápiás alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata az utóbbi években számos érdekes módszer fejlesztéséhez vezetett. Kutatócsoportunkkal egy ebbe a vonulatba illeszkedő VR alapú módszert fejlesztettünk, mely a mentalizációs készség befolyásolásán keresztül, a szkizofrén betegek társas készségeinek javítását célozza. A módszer alkalmazása során a betegek a terápiás környezet biztonságában maradva gyakorolhatnak különböző nehézségű társas helyzeteket avatarok segítségével, egy virtuális személy bőrébe bújva, szimulált környezetben. A módszer biztonságos alkalmazhatóságát és hatásait randomizált, kontrollált kutatás formájában vizsgáltuk.

Eredményeink nemcsak azt támasztják alá, hogy a mentalizációs készség számos vonatkozását képes a módszer előnyösen befolyásolni, hanem azt is, hogy ez a hatás a betegek életminőségében is érzékelhető, illetve hosszú távon fenntartható. A módszer klinikai alkalmazásától az általunk felmért hatásokon túl, a betegek együttműködésének hatékonyabb fenntartását reméljük, melynek változékonysága gyakran komoly akadályát képezi a felépülésnek – foglalta össze Vass Edit.

Virtual reality-based theory of mind intervention in schizophrenia: Preliminary efficacy results
Edit Vass (Semmelweis University, Faculty of Medicine, Department of Psychiatry and Psychotherapy), Viktória Simon (Semmelweis University, Faculty of Medicine, Department of Psychiatry and Psychotherapy), Gábor Csukly (Semmelweis University, Faculty of Medicine, Department of Psychiatry and Psychotherapy), Zita Fekete (University of Debrecen, Institute of Behavioral Sciences), Balázs Kis (Szabolcs-Szatmar-Bereg County Hospital and University Teaching Hospital, Department of Psychiatry), Lajos Simon (Semmelweis University, Faculty of Medicine, Department of Psychiatry and Psychotherapy)
Comprehensive Psychiatry, Volume 119, 2022, 152350.
https://doi.org/10.1016/j.comppsych.2022.152350.

Koronária plakk kvantifikáció CT angiográfia segítéségével

A coronaria CT angiográfia vizsgálat első vizsgálati módszerként alkalmazható krónikus koronária szindrómában szenvedő betegek körében. A modern CT berendezések a koszorúér plakkok térfogatának és összetételének megbízható, non-invazív meghatározását teszik lehetővé. A hagyományos klinikai ellátásban a szűkületek súlyosságát, a plakkok összetételét, elhelyezkedését, kiterjedtségét szemi-kvantitatív pontrendszerekkel jellemezhetjük, míg a lipidcsökkentő terápiák (pl.: statin, PCSK9-gátló) plakkokra gyakorolt hatását kvantitatív módszerekkel vizsgálhatjuk. A kvantitatív plakk-analízis a CT denzitás értékek alapján képes az atheroscleroticus lézió összetételét és esetleges progresszióját meghatározni, mely információ prognosztikai jelentőséggel bír. Korábbi tanulmányok alapján a nem-kalcifikált plakktérfogat a kardiovaszkuláris események független prediktora.

Jelen összefoglaló célja az volt, hogy a koszorúér-betegség súlyosságát, lokalizációját és kiterjedését leíró különböző módszereket ismertesse, összehasonlítsa, valamint ezek limitáció is részletezésre kerültek. A közlemény segít a plakk kvantifikáció lépéseinek elsajátításában, annak klinikai relevanciájának ismertetése mellett – írta dr. Szilveszter Bálint.

How to quantify coronary atherosclerotic plaque using computed tomography
Bálint Szilveszter (Cardiovascular Imaging Research Group, Heart and Vascular Center, Semmelweis University), Márton Kolossváry
Cardiovascular Imaging Research Group, Heart and Vascular Center, Semmelweis University), Gianluca Pontone (Department of Perioperative Cardiology and Cardiovascular Imaging, Centro Cardiologico Monzino IRCCS), Michelle C Williams (British Heart Foundation Centre for Cardiovascular Science, University of Edinburgh), Marc R Dweck (British Heart Foundation Centre for Cardiovascular Science, University of Edinburgh), Pál Maurovich-Horvat (Cardiovascular Imaging Research Group, Heart and Vascular Center, Semmelweis University; Medical Imaging Center, Semmelweis University)
European Heart Journal – Cardiovascular Imaging, Volume 23, Issue 12, December 2022, Pages 1573–1575.
https://doi.org/10.1093/ehjci/jeac192

A rövid összefoglalókat a tudományos publikációk szerzői készítették.
Szerkesztette: Szabó Ádám
Fotó: a publikációkból származó képek; Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (illusztráció)

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.