A szenátorok beszámolót hallgathattak az elmúlt év rektori tevékenységéről és megszavazták a 2023. évi vezetői költségvetés irányelveit is. Repülő- és Űrorvostani Tanszék névvel új tanszék jön létre, valamint a Pető András Karon elindulhat a Neurorehabilitációs Szakértő MSc képzés. Módosult a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat a lemorzsolódás és a bukási arány csökkentése érdekében.

Napirend előtti felszólalásában dr. Bánhidy Ferenc általános rektorhelyettes tájékoztatta a testületet: dr. Merkely Béla rektor megbízása 2023. június 30-án lejár, az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) szerint pedig ez előtt hat hónappal, 2022. december 31-ig a Szenátus előterjesztésére a fenntartónak pályázatot kell kiírnia a rektori megbízás elnyeréséért. Az egyetem alapító okirata szerint a Szenátus javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára és megválasztja a rektorjelöltet. Orbán Gábor, az egyetemet 2021. augusztus 1-je óta fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (NEOA) kuratóriumának elnöke, a Richter vezérigazgatója beszámolt a kuratórium rektorválasztást érintő határozatáról. Ebben a kuratórium áttekintette a kapcsolódó szabályozásokat, felkészült a rektorválasztás időszakára, az eljárásrendet pedig kiegészítették a többi hazai orvosegyetem gyakorlatát és a Semmelweis Egyetem hagyományait szem előtt tartva. A határozat tartalma szerint a támadhatatlan, transzparens eljárás érdekében a tisztújítás során szavazatszámláló bizottságot és papíralapú, titkos szavazást kér a szabályzatban rögzíteni a kuratórium, a Szenátus pedig az Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvénynek (Nftv.)  megfelelően a Szenátus tagjainak egyszerű többségével választ rektorjelöltet. Több pályázó esetén, ha a szükséges szavazatszámot egyikük sem kapja meg, új szavazást tartanak, melyen a legkevesebb szavazatot kapó pályázó nem vesz részt. A méltányos vetélkedés feltételeinek biztosítása és a jelöltek megfelelő védelmének érdekében a komolynak tekinthető jelöltek esetében a munkáltatói joggyakorlás a későbbiekben kuratóriumi jóváhagyáshoz kötött lesz. A határozat lehetőséget teremt, hogy a pályázók nemcsak a Szenátusnak, hanem valamennyi egyetemi polgárnak bemutatkozzanak és előadják programjukat.

A testület rendkívüli novemberi ülésén döntött a rektori pályázati felhívás szövegtervezetének jóváhagyásáról, valamint megszavazták az SZMSZ módosítását a rektorjelölt-választásra vonatkozó eljárásrend tekintetében. Ennek értelmében a Szenátus jogkörei nem változnak. Egyértelműsítették, hogy a testület rektorjelöltet választ, a választással kapcsolatos eljárási szabályok pedig az Nftv. és az SZMSZ vonatkozó rendelkezéseinek, valamint a fenntartó által tett javaslatoknak megfelelően bekerültek az eljárásrendbe.

Megszavazták a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat egyes rendelkezéseinek módosítását, melynek értelmében a teljesítményértékelésre vonatkozóan új szabályt vezetnek be. Eszerint ha az írásbeli tesztvizsga és beugró kérdéssor esetén a hallgató eléri az 50%-ot, akkor továbbléphet és vizsgázhat. A döntés a lemorzsolódás és a bukási arány csökkentését, valamint a javítási lehetőségek kibővítését célozza.

A szenátorok beszámolót hallhattak dr. Merkely Bélától rektori tevékenységének előző évéről. Az egyetemnek hat kara működik, amelyen 13 906 hallgató tanul, közülük 4659-en idegen nyelven. Az intézmény 151 Ukrajnából menekült ösztöndíjas hallgatót fogadott be az elmúlt időszakban. A Klinikai Központ 2354 betegágyon lát el fekvőbetegeket és 12 100 szakorvosi órát töltünk a járóbetegeinkkel – ismertette a számokat. A rektor kiemelte: 2021 óta az intézmény alapítványi egyetemként működik, ami komoly lehetőségeket jelent. A Times Higher Education (THE) legfrissebb világrangsora a 236. helyre sorolja a Semmelweis Egyetemet, amely így az ország és a Közép-Kelet-Európa legmagasabban jegyzett felsőoktatási intézménye. Emellett az intézmény valamennyi felsőoktatási rangsorban előrelépett – hívta fel a figyelmet dr. Merkely Béla, aki beszámolt a további stratégiai célokról, az intézményben zajló és tervezett fejlesztésekről és beruházásokról, valamint az elmúlt egy évben elért eredményekről is. Kitért arra, milyen intézkedésekkel emelték a Semmelweis Polgárok életminőségének színvonalát, miként növelték az egyetem hazai és nemzetközi láthatóságát, valamint az intézmény tudományos aktivitását is. Beszámolójában a rektor a következő időszak legnagyobb kihívásának az energiaválságot nevezte meg.

Elfogadta a testület a kancellár által előterjesztett 2023. évi vezetői költségvetési irányelveket, melyek tartalmazzák a költségvetés által támogatott stratégiai célkitűzéseket, valamint feltárják a főbb kockázatokat, és azok kezelési lehetőségeit is. A koncepció fő célja, hogy megteremtse az intézmény belső allokációs mechanizmusait és irányítható gazdálkodást biztosítson az egyetem számára a jövő évre. A tervezés fókuszában a stratégiai célok és az elérésükhöz szükséges eszközök támogatása áll annak érdekében, hogy a Semmelweis Egyetem nemzetközi elismertsége tovább növekedjen és a világ vezető egyetemei közé tartozzon. A kiemelt stratégiai célok közé tartozik:

  • a magas színvonalú oktatási, kutatási és betegellátási tevékenység fenntartása és további fejlesztése;
  • a külföldi, elsősorban német képzések fejlesztése;
  • a nemzetközi rangsorokban való pozíciók javítása és a társadalmi innovációkhoz való szélesebb körű hozzájárulás;
  • az egyetem tudományos outputjával és a humánerőforrás-utánpótlással összefüggésben a PhD-képzésben résztvevők és annak keretében fokozatot szerzők számának fokozása;
  • az egyetem infrastrukturális hátterének megújítása;
  • az innovatív műszaki-technikai fejlődés folytatása;
  • az intézmény forrásbevonási képességének fokozása;
  • az informatikai alapinfrastruktúra standardizálása és fejlesztése;
  • stratégiai tartalék képzése az egyetem hosszútávú terveinek megvalósítása érdekében.

A 2022-es évhez hasonlóan 2023-ban is a következő pénzügyi alapok biztosítják az intézményi költségvetést: Egyetemi Stratégiai Alap; Kutatás Fejlesztési Innovációs Alap; Kari Tudományos Alap; Klinikai és Kari Beruházási Alap; Egyetemi Beruházási és Fejlesztési Alap; Szolidaritási Alap; Kockázati Tartalék Alap. A legfőbb kockázat a közüzemi költségek drasztikus emelkedése és ennek finanszírozása.

A Szenátus döntése értelmében Repülő- és Űrorvostani Tanszék jön létre a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikához rendelten. Az egyetem a HUNOR – Hungarian to Orbit Magyar Űrhajós Program űrhajós jelöltjeinek orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatainak elvégzéséért és értékeléséért, valamint a kiválasztott űrhajós jelöltek egészségügyi és mentális felkészítéséért, majd a repülést követő rehabilitációjukért felel. Az új tanszék oktatási tevékenységének fő célja a repülőorvoslás és űrorvoslás alapjainak megismertetése az általános orvostudományi képzésben résztvevőkkel a Sportorvostan tantárgy keretein belül. Emellett a tanszék kutatási tevékenységet is végez majd, melynek fókuszában a szervezet extrém körülményekhez történő alkalmazkodási mechanizmusainak azonosítása, monitorozása és értékelése áll.

Módosították a 2019/2020-as tanévtől bevezetett kurrikulumreformot. A döntés célja a Farmakológia II. tárgyhoz tartozó előfeltételi tárgy teljesítési feltételeinek pontosítása. A szenátorok elfogadták a 2022/2023-as tanév tantárgyi követelményrendszerét az Általános Orvostudományi Karon (ÁOK). A testület elfogadta az ÁOK-n működő állandó bizottságok ügyrendjeit is.

A Szenátus döntött a Neurorehabilitációs Szakértő MSc szak indításáról a Pető András Karon (PAK). Miniszteri jóváhagyást követően, amennyiben a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elfogadja a szak indításához szükséges akkreditációs anyagot, 2024 őszén levelező tagozattal, magyar és angol nyelven meghirdetve indulhat el a képzés. Módosult a PAK Pedagógus szakvizsgás képzés bemeneti képzési követelménye. Az eddigi bemeneti feltételek között kizárólag gyógypedagógusi vagy konduktori végzettség szerepelt, ez most kibővült óvodapedagógusi, tanítói, tanári, szociálpedagógusi, szakoktatói, csecsemő és kisgyermeknevelői szakképzettséggel.

A testület tájékoztatást hallhatott a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) megalakulási utáni évének eredményeiről és transzplantációs helyzetéről. Az intézmény a Szenátus 2021. szeptemberi döntését követően, a Transzplantációs és Sebészeti Klinika I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinikába való beolvadásával jött létre. A döntés célja a transzplantáció fejlődésének ösztönzése volt, emellett az, hogy az új, komplex klinika megtartsa elődeinek működését az onkológiát és a területi ellátást tekintve; hatékony üzemgazdasági gyakorlat jöhessen létre, az erőforrásokat optimalizálni lehessen, a szinergiák pedig kihasználhatóvá váljanak. További fontos cél volt az oktatás minőségének javítása, és hogy a Semmelweis Egyetem a transzplantáció területén Magyarországon és Európában is vezetővé válhasson. A STéG négy lábát a sebészet, a gasztroenterológia, a transzplantáció és transzplantációs belgyógyászat, valamint az aneszteziológia és intenzív terápia alkotja. A klinikán 480 munkavállaló, köztük 147 orvos dolgozik, akik évi 5000 műtétet és közel 6000 eszközös vizsgálatot végeznek és napi csaknem 450 járóbeteget látnak el. Dr. Szijártó Attila igazgató beszámolt az elmúlt egy évben megvalósult intézményi fejlesztésekről, beruházásokról és változásokról, köztük a DaVinci robotsebészti programról és az egynapos sebészet bevezetéséről a Rókus Klinikai Tömbben. A transzplantációs helyzetről elmondta: Magyarországon a veseátültetések 62 százalékát, míg az élődonoros transzplantációk 75 százalékát  a Semmelweis Egyetem végzi, idén azonban utóbbi hamarosan eléri a 90 százalékot. Az elmúlt egy évben a klinikán 62 májtranszplantáció, 43 élődonoros vesetranszplantáció történt, melyek mind meghaladják az előző évek átlagait. A cadaver donor átültetések és a hasnyálmirigy-átültetések száma szintén növekedett.

A testület véleményezett négy aktuális vezetői és egy oktatói pályázatot.

Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (illusztráció)

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.