A Szenior Akadémia hetedik szemeszterének második előadásán dr. Szekeres György, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense „A szorongásos zavarokról” című előadásában rövid áttekintést adott arról, hogy a társadalom mekkora részét érinthetik ezek a zavarok. Az osztályvezető kiemelte, hogy míg a pánikbetegség a népesség 2-4 százalékánál fordul elő, a pánikroham majdnem minden harmadik ember életében megjelenik legalább egyszer. Hozzátette, hogy a nyugati társadalmakban becslések szerint a népesség 16 százalékát érinti valamilyen szorongásos zavar, ráadásul a nagy többség nem diagnosztizált, így az adekvát terápia sem érhető el számukra.
Beszélt arról is, hogy a szorongásos zavarok sok esetben más testi és mentális betegségekkel is összefüggnek, például a magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy a depresszióval és egyéb mentális zavarokkal. Kiemelte, hogy a COVID-járvány alatt a pszichiátriai ellátási lehetőségek is szűkültek, és a szorongáshoz vezető stresszfaktorok is felerősödtek.
Dr. Szekeres György ismertette, miként érinti a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer (BNO) legújabb, 11. revíziója a szorongásos zavarok területét. Mint elmondta, a BNO 11 hierarchikus, részletes rendszere a korábbiakhoz képest precízebben írja le az alapvető és járulékos tüneteket, határeseteket, lefolyási, fejlődési jellemzőket, kulturális variánsokat és nemi sajátságokat. Emellett kitért többek között a különféle gyógyszeres terápiákra, azok hatásmechanizmusára is, kiemelve, hogy a kognitív viselkedésterápia és bizonyos természetes módszerek is hatékonyak lehetnek a szorongásos zavarok kezelésében
Pogrányi Péter
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
