A túlsúly és kóros kövérség mai korjelenség: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 21. század egyik endémiájának, járványának nevezte. Magyarországon komoly népbetegségnek számít, az adatok szerint a felnőtt magyar lakosság mintegy 30 százaléka elhízott. Ezzel Magyarország ott van a világ legelhízottabb nemzeteinek listáján – ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg az első alkalommal megrendezett Bariátriai Sebészeti Konferenciát dr. Bánhidy Ferenc egyetemi tanár. A Semmelweis Egyetem általános rektorhelyettese elmondta, a becslések szerint a koronavírus-járvány idején hazánk lakossága átlagosan 3,5 kilogrammal lett súlyosabb – ennek ismeretében is nagyon fontos, hogy létrejöhetett a Semmelweis Egyetemen az a bariátriai munkacsoport, amely gyógyító munka mellett célul tűzte ki, hogy összefogja a terület szakembereit.
A konferencia célja egy hiánypótló tevékenység ismertetése – kezdte szakmai bevezetőjét dr. Szijártó Attila egyetemi tanár, tanszékvezető, a konferencia elnöke. A Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika igazgatója kifejtette, jelen pillanatban nincs elérhető adat arról, hogy Magyarországon eddig összesen hány bariátriai műtétre került sor. Valószínűleg több ezerre tehető a beavatkozások száma – nem számítva azokat a kezeléseket, amelyeket az egészségturizmus keretében valaki külföldön végeztetett el. A klinika igazgatója szerint hosszabb távon szükséges a kezelések nemzeti szintű összehangolása, továbbá a minőségbiztosítás. Véleménye szerint fontos megismerni a sebészeti technikákat, tapasztalatokat, azért is, mert az ellátottak megjelenhetnek a sürgősségi betegellátó osztályokon, ha például szövődményeket kell ellátni.
A szakma információ igényét jól mutatja, hogy mintegy 250-en regisztráltak az eseményre, hogy megismerkedhessenek a bariátria jelenlegi állásával, a rendelkezésre álló műtéti eljárásokkal, valamint a kórkép és a beavatkozások szövődményeivel. A résztvevők kitekintenek határterületekre is, beleértve, hogy a betegeknek milyen pszichológiai terheket jelentenek ezek a beavatkozások, műtét előtt és után. Ha a kezelőorvos előtt ismert, hogy a pácienseknek milyen fajta testképzavarokkal kell megküzdeniük, akkor hatékonyabban végezheti a munkáját – mondta el a konferencia elnöke.
Galéria
A tanácskozáson elhangzott, a bariátria történetét a kora középkorra vezethetjük vissza: egy héber tudós Córdoba városában kezdetleges sebészeti módszerrel bírta fogyásra León uralkodóját. A mai értelemben vett korszerű bariátria az 1950-60-as években született meg az Egyesült Államokban – ismertette dr. Merkel Keresztély sebész főorvos, aki egyben a konferencia társelnöke és több éve vezeti a Semmelweis Egyetem saját bariátriai munkacsoportját. Szakmai felügyelete mellett eddig több mint 300 ilyen műtétet végeztek az egyetemen, amely éves szinten több mint száz műtéti beavatkozást jelent.
A sebész orvos elmondta, többlépcsős módszerrel léphetnek fel a kóros elhízás ellen: a diéták és a testmozgás a kiindulási alap, a következő lépcsőben gyógyszeres kezeléssel segíthetik elő a fogyást. Ezt követik az endoszkópos beavatkozások, a leghatásosabb eredményeket pedig kóros elhízás esetén bariátriai műtétekkel tudják elérni.
A sebészeti műtétet metabolikus betegségeknél, 2-es típusú cukorbetegnél már 30-as testtömegindextől (BMI), kóros kövérségnél, 35-40 BMI között szövődményekkel – cukorbetegség, magas vérnyomás, ízületi panaszok –, illetve 40-es BMI felett önállóan is ajánlják. A felmérések szerint 40-es BMI felett a páciensek 90-95 százaléka önerőből – ide értjük a testmozgást, diétát, gyógyszeres kezelést – tartósan nem képesek lefogyni, sőt egy „jojó-effektussal” akár rosszabb állapotba is kerülhetnek.
A konferencián megismertették ezt a speciális szakterületet magával a szakmával, a sebészekkel, de az endokrinológusokkal, a családorvosokkal, ortopédus kollégákkal, illetve a sürgősségi osztályon dolgozókkal is. Hiszen, mint elhangzott, egyre több az ilyen beteg Magyarországon; több ezerre tehető azoknak a száma, akikkel nap mint nap foglalkozni kell.
A tanácskozás másik célja volt, hogy a bariátriát, mint sebészeten belüli tevékenységet szervezett keretek közé tereljék, egy akadémiai, tudományos ernyő alá vonják be. Ennek részeként meg kell határozni, hogy milyen centrumokban, kik, milyen indikáció alapján végezhetnek ilyen műtéteket, továbbá megfogalmazzák az alkalmazás területeit, hiszen ez a nemzetközi térben is így zajlik – tette hozzá dr. Merkel Keresztély kiemelve, hogy Magyarország 10-15 éves lemaradásban van a modern, nyugat-európai bariátriai ellátással kapcsolatban.
A konferencia keretében megfogalmaztak egy memorandumot, amelyet a résztvevők aláírtak.
„Célunk, hogy a magyarországi sebészet legmagasabb grémiuma, a Sebészeti Társaságon belül a bariátriát mint saját, önálló szekciót elfogadtassuk, és az oktatás, képzés, betegkontroll, indikáció területén kidolgozzuk ennek a szakmai szabályozását. A magyar bariátriai szekció létrejöttével végre szabályozott körülmények közé kerüljön ez az igen igényes, de igen nehéz beteganyagot felölelő munka. A Semmelweis Egyetem a zászlóvivő kíván lenni ebben. Mi az egyetemen a nemzetközi szakmai szervezet, az IFSO irányelveit használjuk, és azt szeretnénk elfogadtatni, hogy minden magyarországi centrumban ezek az irányelvek kötelezőek legyenek”
– fejtette ki a szakember.
A sebész főorvos úgy összegezte, aki kóros kövérségben szenved és nem fogy le, annak nagy eséllyel lesz cukorbetegsége, magas vérnyomása, keringési és ízületi problémái. Aki viszont 30-40 éves korban átesik egy bariátriai beavatkozáson15-20 értékes életévvel lehet gazdagabb.
A konferencián a szakemberek egyetértettek abban, hogy a fiatalkorban kialakult 2-es típusú cukorbetegség esetén szükség lenne a beavatkozás állami, társadalombiztosítás általi finanszírozására.
Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint / Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
