A résztvevőket dr. Takács István klinikaigazgató és dr. Dank Magdolna részlegvezető klinikaigazgató-helyettes köszöntötte. Az első előadáson Szegesdi Katalin (gyógyszerbiztonsági szakember, farmakovigilancia vezető, MSD Pharma Hungary Kft) a WHO gyógyszerelési hibák csökkentésére irányuló kampányát mutatta be. A második és negyedik eladást dr. Balázs Máté Ádám (orvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Onkológiai Részleg) tartotta. Első előadásában általános áttekintést adott a gyógyszerelési hibák típusairól, leggyakoribb okairól – mind beteg, mind az egészségügyi személyzet oldaláról –, a gyógyszerelési hibák következményeiről, lehetséges megelőzési módjairól. A második előadásban tanulságos példák következtek az onkológiai gyakorlatban előfordult gyógyszerelési hibákról, és azok okairól. Hangsúlyozta, hogy a megelőzésben kiemelt jelentőségű a folyamatos önellenőrzés és adategyeztetés, minőségbiztosítás, beépített kontrollmechanizmusok és a betegoktatás. Továbbá a modern technológia is nagyban segítséget nyújthat az ilyen jellegű hibák és potenciális egészségügyi ártalom elkerülésében (pl. Computer Aided Therapy for Oncology – CATO, döntéstámogató elektronikus rendszerek, gyógyszerfelíró rendszerek).
A hatóság részéről dr. Kolozs Magdolna (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, Ellenőrzési Főigazgatóság, Egyedi Gyógyszerhatósági Ügyek Főosztály, Módszertani és Egyedi Igénylések Osztály) tartott előadást az off-label gyógyszerhasználat engedélyeztetéséről, és az engedélykérelmekben leggyakrabban előforduló hibákról. Az utolsó előadást Szabó-Bagladi Zsófia (gyógyszerbiztonsági szakember, farmakovigilancia vezető, Amgen Kft.) tartotta a gyógyszerelési hibák elkerülésének farmakovigilancia-eszközeiről. Bemutatta, hogy a gyógyszerelési hibák ellen a szakemberek sokat tehetnek egyrészt rutin farmakovigilancia-eszközökkel. Ilyenek például a hasonló hangzású gyógyszernevek kerülése, az egyedi, más készítményektől megkülönböztethető csomagolás, különböző hatáserősségek megkülönböztető színe (gyógyszercsere megelőzése) vagy a világos instrukció a gyógyszer alkalmazására vonatkozóan (ideértve a beadás módját is). Kiegészítő kockázatcsökkentő intézkedések is alkalmazhatóak, mint például dóziskalkulátor vagy betegeknek szóló compliance kártya, illetve akár okoseszközök alkalmazásai – mondta el.
Dr. Dank Magdolna a tudományos ülés végén úgy fogalmazott: örömmel látja, hogy az eseményt kiemelt figyelem kísérte. A rendezvény nem titkolt szándéka volt a hagyományteremtés is, mivel további események megrendezésével kiemelt figyelmet szeretnének fordítani mind a beteg-, mind a gyógyszerbiztonság mindenkit érintő problémakörére, és folyamatos lehetőséget biztosítani az egészségügyi szakembereknek a téma legfrissebb aktualitásainak megismerésére és azokkal kapcsolatos ismereteik bővítésére.
Fotó és szöveg: dr. Balázs Máté Ádám
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
