Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. november 28.
543542 Összes oltás
A COVID–19 eredetéről, a fertőzés miatt bekövetkezett halálesetek okairól és az orvosegyetemek járványkezelési stratégiáiról is értekeztek egészségügyi szakemberek és víruskutatók a XXVII. Primer Prevenciós Fórumon, a Nemzeti Népegészségügyi Központban (NNK). A rendezvényen dr. Merkely Béla rektor, dr. Schaff Zsuzsa, a Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet professor emeritája és dr. Tompa Anna, a Népegészségtani Intézet professor emeritája is előadást tartott.

Rusvai Miklós virológus „ A COVID-19 vírus eredete” című prezentációjában felvázolta a 2019 végén megjelenő új koronavírus, a SARS-CoV-2 eredete körüli származáselméletek, azaz a laboratóriumi és az állati eredeztetés között kikristályosodott vitákat. Az előbbi teóriát erősíti, hogy a Kínai Tudományos Akadémia Vuhani Virológiai Intézetében olyan kísérleteket végeztek denevér eredetű vírusokkal, amelyek ezeket a kórokozókat alkalmassá tették arra, hogy emberi sejteket fertőzzenek meg, és így potenciális génterápiás eszközként használhatók legyenek. A víruskutató szerint jelenleg azonban az a domináns nézet – és ebben a szakemberek mintegy nyolcvan százaléka egyetért –, hogy a SARS-CoV-2 nem laboratóriumi, hanem természetes eredetű, és – a korábbi kilenc ismert koronavírushoz hasonlóan – egy közvetítő faj révén, a denevérekről terjedt át az emberre. A denevérről a humán populációra közvetítő állatfajt ugyanakkor eddig nem sikerült azonosítani. Egyes nézetek szerint azonban nem volt közvetítő faj, tehát közvetlen, mesterséges beavatkozás nélküli átterjedés történt, amelyre már a korábbi koronavírusoknál is volt példa – ismertette.


Dr. Schaff Zsuzsa, a Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet professor emeritája „A COVID-19 patológiája, a halálok a fertőzésben, a vírus kimutatása” című előadásában bemutatta az első két hullám során elvégzett száz, majd a későbbi százötven elhunyt koronavírusos betegen elvégzett boncolás eredményeit.

 

Ez alapján a halál okait három kategóriába sorolták: az első a közvetlenül a fertőzés okozta halálozás, a második a fertőzés és idült társbetegségek együttes hatása, a harmadik pedig amikor a fertőzés és a halál között nincs közvetlen oki összefüggés. Hozzátette, ez utóbbi jelentősen torzíthatja az egyes országok közötti epidemiológiai elemzéseket. Megfigyeléseik szerint a pandémia első hullámában a második  kategória, míg a további hullámokban az első haláloki kategória fordult elő nagyobb arányban. Dr. Schaff Zsuzsa arra is felhívta a figyelmet, hogy míg az első és második hullámban boncolt elhunytak átlagéletkora 75 év volt, később már jóval fiatalabbak is a járvány áldozatai lettek.


Beszélt arról is, hogy a vizsgálat során kilenc, koronavírusban elhunyt oltatlan kismamát is boncoltak, akiknek kivétel nélkül a súlyos vírusfertőzés okozta a halálukat. A fertőzés ugyanakkor a magzati erekbe nem került át, így bebizonyosodott, hogy a placentának jó a védőmechanizmusa – ismertette. Beszélt még arról is, hogy a COVID-19 a tüdő mellett változó mértékben egyéb szerveket is érintett, közte  a vesét, a májat, vagy magát az idegrendszert, ezek késői következményeivel számolni kell – hangsúlyozta, kiemelve, hogy a betegség lefolyását a különböző társbetegségek is jelentősen súlyosbíthatják.

Dr. Merkely Béla rektor „COVID-19 járványkezelés a Semmelweis Egyetemen” című előadásában rövid áttekintést adott az egyetem járványkezelési stratégiájáról, kiemelve, hogy nemzetközi szinten is vezető szerepet játszott a járványügy kezelésében. Felidézte, hogy az első magyarországi eset diagnosztizálása a Semmelweis Egyetemhez köthető, így egyetemünk már a legelején bekapcsolódott a COVID-19 elleni harcba – fogalmazott. 2020. március 11-én már PCR-teszteket végeztünk, március 21-én pedig létrejött a négy magyar orvosképző egyetem részvételével, a Semmelweis Egyetem vezetésével egy klinikai járványelemző munkacsoport, majd 2020 májusában vezetésünkkel lezajlott az országos szintű koronavírus-szűrővizsgálat, a H-UNCOVER – sorolta.

A korai intézkedések során a legfontosabb szempont az volt, hogy biztosítsuk az egyetem megszokott színvonalú működését, és magas szintű betegellátás mellett aktív, proaktív módon vegyünk részt a koronavírus elleni harcban az oktatás, a betegellátás és a kutatás-fejlesztés-innováció területein – hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy a Semmelweis Egyetemen történt a legtöbb ECMO-kezelés, itt végezték el az itthoni több mint 5 millió PCR-teszt 10 százalékát, és közel 18 ezer ambuláns és bentfekvő koronavírus-fertőzöttet kezeltek. A pandémia alatt több mint 2000 hallgató dolgozott önkéntesként betegágy mellett, 300 hallgató a pretriázsban – ismertette az adatokat.

Dr. Merkely Béla kiemelte, az egyetemen az országban az elsők között 2020. december 26-án kezdődött meg a koronavírus elleni védőoltások beadása, több mint 500 000 vakcinát adtunk be, és itt indult el először 2021. március 27-én a várandósok és szoptatós édesanyák, valamint 2021. január 11-én a 12-15 évesek vakcinációja is. Mindemellett az egyetem 14 nemzetközi sportesemény járványügyi biztosításáért felelt az általa megalkotott buborékmodell segítségével.

Kitért arra is, hogy a Semmelweis Egyetem a pandémia ideje alatt 30-40 százalékkal növelni tudta tudományos teljesítményét, a nemzetközi publikációk száma is dinamikusan emelkedett 2020 és 2021 között, ennek köszönhető az is, hogy jelentősen javított nemzetközi pozícióján, 2022-ben felkerült a világ 300 legjobb egyetemének listájára.

A fórum további részében dr. Tompa Anna, a Népegészségtani Intézet a professor emeritája a COVID-19 fertőzés központi idegrendszerre gyakorolt hatásáról, dr. Falus András, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet professor emeritusa a járvány immunológiai és evolúciós tanulságairól, dr. Tibold Antal pedig a Pécsi Tudományegyetem járványkezeléséről tartott előadást. Dr. Galgóczi Ágnes, az NNK járványügyi osztályvezetője a 2021/2022-es őszi-téli légúti betegségek szezonjáról beszélt a COVID-19 árnyékában, dr. Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetének munkatársa a betegség lefolyását meghatározó humán genetikai faktorok azonosítását mutatta be. Dr. Bíró Éva, a Debreceni Egyetem Népegészség- és Járványtani Intézetének munkatársa a magyar lakosság koronavírus-specifikus egészségműveltségéről tartott prezentációt, dr. Orsós Zsuzsa a Pécsi Tudományegyetemről az oltakozási hajlandóságról beszélt a roma és nem roma lakosság körében, dr. Füri Péter, az Energiatudományi Kutatóközponttól az új koronavírus terjedése során szerepet játszó aeroszolrécsecskék légúti kiülepedés eloszlását modellezte.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.