Egészségüggyel, felsőoktatással, sporttal és kultúrával kapcsolatos előadásokkal, filmvetítéssel és kerekasztal-beszélgetésekkel immár negyedik alkalommal várta az érdeklődőket Nyári Egyetem a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjában szeptember 1-2. között. A sokszínű programokkal teli nagyszabású esemény egyben az egyetem nemzetközi orvosképzésének 40. évfordulója alkalmából megrendezett International 40 programsorozat nyitórendezvénye is, ezért idén először idegennyelvű előadásokra is sor került. A hallgatók a részvételért kreditpontokat is kaphattak.

A Nemzetközi Nyári Egyetem magyar nyelvű programjának kezdetén dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes köszöntötte a hallgatókat, és bemutatta nekik az egyetem vezetését. Emlékeztetett arra, hogy a 2019 óta minden évben megtartott Nyári Egyetem hagyományosan nemcsak orvos- és egészségtudományi témákat vonultat fel, hanem helyet kap a művészet, a sport és a társadalomtudomány is.

Nagy öröm számunkra, hogy 1600 hallgatónk regisztrált a kétnapos programra – mondta megnyitó beszédében dr. Merkely Béla rektor, aki hangsúlyozta: a több mint 250 éves Semmelweis Egyetemen nagyon fontos a hagyományok gondozása, ezek megosztása a hallgatókkal, de ugyanilyen lényeges az új hagyományok teremtése is. Ilyen új kezdeményezés a Nyári Egyetem, amely immár tradícióvá vált, még a pandémia idején is megszervezte az intézmény, megfelelő biztonsági intézkedések mellett. A rektor emlékeztetett arra, hogy a COVID-19 elleni küzdelemben jelentős szerepet vállaltak az egyetemi polgárok: nemcsak a munkatársak, de mintegy 5000 hallgató is részt vett a védekezésben.

A most induló tanév különösen fontos számunkra, mert 40 éve indult el a német nyelvű képzés, és ezzel az egyetem nemzetköziesítése, amelynek eredményeként ma már a hallgatók harmada a világ 97 országából érkezik, és az angol vagy a német programban vesz részt

– fogalmazott a rektor. Kitért rá, hogy a Semmelweis Egyetem megítélése mára nemzetközi szinten is kimagasló: a világrangsorok legjobb egy százalékába tartozik, régiós szinten pedig a legkiemelkedőbb szereplő szakterületén.

A Semmelweis International 40 programsorozat mellett a rektor egy másik jubileumra is felhívta a figyelmet. Az egyetem fontos partnere, a Richter Gedeon Nyrt. alapítója, Richter Gedeon születésének 150 éves évfordulójára emlékezik idén, és ehhez is csatlakozik majd az intézmény „Bízom benne, hogy Önök mindannyian kellő tudásvággyal rendelkeznek, amely természetesen az orvos-egészségtudományra fókuszál, ugyanakkor a sport és művészet művelésére is számos lehetőség van az egyetemen” – hívta fel a figyelmet a rektor, példaként említve az egyetemi sportklubot, amelyhez húsz sportágban lehet csatlakozni, és a Medikus Zenekart.

A Nyári Egyetem ezt követően immár hagyományosan a „Kávézz az egyetem vezetésével!” programmal folytatódott, amelyet dr. Hermann Péter moderált. Ennek keretében szó volt a tavaly augusztus 1-jével megtörtént fenntartói modellváltásról is. Orbán Gábor, a Richter Nyrt. vezérigazgatója, az egyetem fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány elnöke azt emelte ki, hogy az új rendszer lehetővé teszi a távlatos gondolkodást, támogatja a hosszú távú vízió kialakítását, a tervezhetőséget, és ezáltal azt, hogy a világ legjobbjai közé kerüljön az egyetem. Dr. Merkely Béla emlékeztetett arra, hogy a legtöbb világhírű egyetem hasonló non-profit formában működik.

A Semmelweis Egyetem struktúrája dinamizmusra van ítélve, hiszen szakegyetemként egy olyan diszciplínát oktatunk, ami folyamatos fejlődik, ahol évente-kétévente megduplázódik a tudás. Ezt a hivatást élethosszig tartóan kell művelni és közben folyamatosan tanulni, ez pedig önmagában biztosítja a fejlődést

– vélte.

A fejlődés motorjának nevezte a rektor, hogy az egyetem egyszerre három dologgal foglalkozik: gyógyít, oktat és kutat. Dr. Pavlik Lívia kancellár az egyetem gazdasági hátterébe, az éves szinten mintegy 200 milliárd forintos költségvetés eloszlásába engedett betekintést a hallgatóknak. Hangsúlyozta, hogy kancellárként azoknak a céloknak a segítését tartja feladatának, amelyeket az egyetem akadémiai vezetése a zászlajára tűz. Feketéné dr. Szabó Éva stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes gratulált a most felvett hallgatóknak, és hangsúlyozta: mostantól osztoznak abban a felelősségében, hogy az egyetem fenntartsa és fejlessze kiválóságát. A stratégiai fejlesztésekben fontos partnerként tekint a hallgatókra a vezetés – mondta. „Az, hogy hallgatóink közel száz országból érkeznek, óriási lehetőséget jelent, anélkül szerezhetnek tapasztalatokat multikulturális közegben, hogy külföldre mennének” – hívta fel a magyar hallgatók figyelmét dr. Alpár Alán nemzetközi képzésekért felelős rektorhelyettes. Hozzátette: nagyon érdemes kapcsolatokat teremteni, hogy találkozzanak a különböző gondolkodásmódok. Dr. Kellermayer Miklós, az Általános Orvostudományi Kar dékánja kiemelte, hogy az egyetemen a tanár és a diák ugyanazt szeretné: példaképpé válni. „Szárnyaljanak, adjanak nekünk kihívásokat, merjenek kérdezni! A mi feladatunk pedig, hogy lelkesítsük, stimuláljuk Önöket és bevezessük a tudomány műhelyeibe” – fogalmazott, hozzátéve, hogy már az elméleti alapozó tárgyak során is kitekintést adnak a klinikumba.

A program a nemzetközi szekció megnyitójával folytatódott, mely során dr. Merkely Béla köszöntötte az intézmény külföldi hallgatóit. Ezt követően került sor a rektor angol nyelvű keynote előadására. A Semmelweis Egyetemnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy a világ 100 legjobb egyeteme közé kerüljön – versenyképes tudás, a névadójához méltó innovatív szemlélet, elkötelezett és magasan képzett szakemberek, kiemelkedő színvonalú oktatás, tudományos és klinikai eredmények – hangsúlyozta dr. Merkely Béla rektor A Semmelweis Egyetem sikerének titka című prezentációjában. Mint mondta, az oktatás, a kutatás és a gyógyítás központjaként az intézmény nem csak regionálisan elismert, de a világ 28 ezer egyeteme közül a legjobb 300 között szerepel a Times Higher Education rangsorában. A rektor a siker kritériumaként említette a többi között a hagyományokon alapuló jövőképet, a dinamikus alkalmazkodást a környezethez, az aktív részvételt a tudományban és a szakmapolitikai döntéshozatalban, a kutatás támogatását, a tudatos márkaépítést, a nemzetközi kapcsolatok folyamatos fejlesztését és a személyes példamutatást.

Az oktatásról szólva emlékeztetett arra, hogy 2019-ben jelentős tantervi reformot vezettek be, kiegyensúlyozva az elméleti és a gyakorlati képzés arányát. „A cél az, hogy Európa legjobb orvosait, fogorvosait, gyógyszerészeit, konduktorait és egészségügyi menedzsereit képezzük” – tette hozzá. Dr. Merkely Béla felidézte, hogy az egyetem az utóbbi 40 évben Európa egyik legjelentősebb angol és német nyelvű képzési intézményévé vált és azok közé az európai felsőoktatási intézmények közé tartozik, amelyek elsőként hoztak létre nemzetközi programokat külföldön (Hamburgban, Luganóban és Pozsonyban).

A kutatással kapcsolatban a rektor emlékeztetett arra, hogy több mint 300 kutatócsoportjával az egyetem számos nemzetközi hálózat tagja. Fontosnak nevezte az aktív részvételt a tudományos élet olyan területein, ahol új eljárásokat és szabadalmakat dolgoznak ki, Magyarországon és külföldön egyaránt. „A Semmelweis Egyetem kutatási teljesítményét jelentősen növelni fogjuk a transzlációs kutatás területén a betegközpontú ipari együttműködések révén a hazai és nemzetközi partnerekkel” – ígérte, hozzátéve, hogy az Innovációs Ökoszisztéma támogatja azokat a kis létszámú vállalkozásokat, amelyek az egyetemi tudáson és know-how-n alapulnak. Az innovációk folyamatosan beépülnek a gyógyításba, az egyetem élen jár a legmodernebb technológiák bevezetésében, jó példa erre a Da Vinci Xi robotsebészeti eszköz – mutatott rá.

A Semmelweis Egyetemen 2,5 millió orvosi esetet látnak el évente. Magyarország legnagyobb egészségügyi intézményeként oroszlánrészt vállalt az egyetem a COVID-járvány elleni küzdelemben is: az egyetem munkatársai több mint 550 ezer koronavírus elleni vakcinát adtak be, és 800 ezer PCR-tesztet végeztek. Dr. Merkely Béla úgy fogalmazott: az egyetem polgárai áldozatkészen és hősiesen kivették részüket a pandémia visszaszorításában.

Dr. Alpár Alán nemzetközi képzésért felelős rektorhelyettes Az idegennyelvű oktatás eddigi négy évtizedének kiválósága címmel tartott angol nyelven előadást. „A Semmelweis Egyetem egy több mint 250 éve működő intézmény, ami 250 év tapasztalatot is jelent egyben” – hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy nem önálló egyetemként, hanem a Nagyszombati Egyetem orvoskaraként indult el a képzés 1769-ben. Felidézte személyes benyomásait is, amelyek akkor érték, amikor ellátogatott a Bolognában található több száz éves anatómiai teátrumba, amelynek, mint fogalmazott, semmihez nem hasonlítható atmoszférája lenyűgözte, és amelyet minden Semmelweis-hallgatónak látnia kell egyszer az életben.

Alappillérekként említette a tradíció, a hitelesség és a fejlődés hármasát. Mint mondta, a titok egyrészt a régi, jól bevált hagyományok és az új, a high-tech technológiák ötvözésében rejlik, másrészt az is fontos, hogy csak a kutatást végző szakember tud jó tanár lenni. Előadásában dr. Alpár Alán hangsúlyozta az egyetemen zajló gyakorlatorientált oktatás jelentőségét és egyediségét. Mint fogalmazott, az, hogy a hallgatók nem pusztán előadásokat hallgatnak, hanem folyamatosan megmérettetnek, tudásukat, képességeiket már az egyetemi évek alatt tesztelik, a kórházi gyakorlat során is aktív részesei a történéseknek, unikálissá teszik az egyetemi képzést. Azt is említette, hogy 2006-tól napjainkig gyakorlatilag megkétszereződött a külföldi hallgatók száma.

Kiemelte a külföldi hallgatók érdekeit tömörítő szervezetek, az International Semmelweis Student Association (ISSA) és a Deutschsprachige Studentenvertretung Semmelweis (DSVS) munkáját, valamint beszélt az idegennyelvű képzés eddigi négy évtizedét ünneplő, jubileumi szakmai programsorozatról is, hangsúlyozva, hogy az azokon való részvétel nem csupán kreditpontok szerzése szempontjából hasznos, hanem azért is, mert még jobban megérthetik a diákok a Semmelweis Egyetem működését és még tisztábban láthatják, pontosan milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre tanulmányi éveik alatt.

Keresd az utad, ha vannak kitűzött célok, azokat meg kell valósítani, és amit kemény munkával saját magunk elérünk, abból tovább is lehet fejlődni – foglalta össze háromnegyed órás élménybeszámolóját Rakonczay Gábor. A kétszeres Guinness világrekorder extrém sportoló hatszor kelt át az óceánon saját tervezésű hajóival, rendszeresen teljesít több száz kilométeres ultrafutásokat, elnyerte az amerikai Év Kalandja Díjat és a Magyar Formatervezési Díjat is, tapasztalatairól pedig eddig három könyvben számolt be. Az érdeklődőknek beszámolt arról is, hogyan kelt át 29 nap alatt Grönlandon, valamint kitért a Déli-sarkot megcélzó 44 napos expedíciójára is. Az esemény résztvevőinek elmondta: főként rajtuk múlik, mit érnek el az életben, amelyhez – a hajózáshoz hasonlóan – kellenek a pontosan kijelölt célok is. Hozzátette, változásokat kicsiben is lehet kezdeni, napi rutinokkal, és hosszú távon ezzel is komoly eredményeket érhetünk el. Saját motivációiról úgy vallott, ha találkozhatna gyerekkori önmagával, nem szeretne magyarázkodni hogy valamit, amit valóban fontosnak tartott, miért nem valósított meg.

A magyar nyelvű esemény szakmai programokkal folytatódott. Dr. Basa Bálint rezidens, a Gyógyszerészeti Intézet PhD-hallgatója a digitális informatika új lehetőségeiről tartott előadást a betegközpontú gyógyszeres terápiában. Dr. Barabás J. Imre, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika rezidense SE3D című prezentációjában beszámolt a 3D technológiáról, mint a betegellátás, oktatás és kutatás szinergiájáról.

A délutáni program egy beszélgetéssel kezdődött Orbán Balázs politikai igazgatóval, melynek témája a magyarországi politikai körkép volt. Ezt követően Pap Bianka paralimpiai-, világ- és hatszoros Európa-bajnok magyar úszó volt a Nyári Egyetem vendége. A szigetvári születésű, 22 éves sportoló egy gyerekkori síbalesetet követően, az orvosok utasítására kezdett úszni rehabilitációs céllal. Maradandó lábsérülései ellenére nyolc éves korában már az első versenyén aranyérmet nyert. Néhány év múlva Budapesten folytatta sportkarrierjét a Vasas Sc-ben – amely az ország egyetlen paraúszó szakosztályát működteti. A beszélgetésben a sikerei között szóba került a riói olimpia, ahol ezüstérmes lett 100 méteres hátúszásban, és a legutóbbi, tokiói olimpia is, ahol két ezüst mellett már egy olimpiai aranyéremmel tért haza ugyanebben a számban. Elmondta, hogy a célok kitűzése fontos számára, de szerinte lényeges, hogy ezek ne legyenek irreálisak, mert tapasztalatai szerint azok görcsössé tehetik az embert. Jelenlegi vágya, hogy a tokióinál jobb időeredményeket érjen el. Pap Bianka élsportolói tevékenységét kikapcsolódásképpen más mozgásformákkal, például futással is kiegészíti. Sportolóként odafigyel a táplálkozásra, egyik kedvenc hobbija a főzés. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának elsőéves hallgatója – mint mondta, azt várja, és másoktól is azt hallotta, hogy az egyetemi tanulmányok jó hatással lesznek sportteljesítményére is. Arra a kérdésre, hogy hogyan tudja összeegyeztetni ez a sokfajta tevékenységet, azt felelte, hogy ha valaki valamit meg akar csinálni, arra jut ideje és energiája is.

Az egészségben eltöltött évek számának növelését, a lakóhely közeli ellátások megerősítését és az előttünk álló, a járványos időszak, valamint a szomszédban zajló háború miatti extrém kihívásoknak való megfelelést tűzte ki legfontosabb célnak a kormány erre a kormányzati ciklusra az egészségügyben. Minden eszköz e három cél elérésnek lesz alárendelve – hangzott el dr. Takács Péter, egészségügyért felelős államtitkár az egészségügy előtt álló feladatokról, a tervezett fejlesztési irányokról tartott előadásában. Az államtitkár kitért az otthonhoz közeli ellátás megerősítésére, a prevencióra és utógondozásra, valamint a szűrővizsgálatokra, melyeket szeretnének könnyebben elérhetővé tenni. Az otthonközeli ellátás megerősítéséről szólva dr. Takács Péter hangsúlyozta, a városi kórházakkal szemben a legalapvetőbb betegségek ambuláns ellátása, valamint az egynapos sebészeti ellátás biztosítása az elvárás. A drága felszerelést igénylő, kockázatosabb beavatkozásokat azonban hiba a városi kórházakban hagyni. Lakóhely közelében kell biztosítani viszont a tartós elhelyezést igénylő, krónikus betegek ellátását. Kiemelte: az alapellátás megerősítésének kulcsa továbbá a háziorvosi praxisok szerepének felértékelése. Az államtitkár elmondta, vizsgálják a szakrendelők állami átvételének lehetőségét. Kiemelte: 2015-höz képest mára megnégyszereződött az orvosok átlagbére, a szakdolgozóké viszont arányaiban csökkent, pedig a hosszú távú kormányzati cél, hogy a korábbi arány ne változzon. Jövőre elérjük a német orvosi bérek 60 százalékát – mondta az államtitkár. Az egyetemekkel jó szövetség kialakítására törekszünk, mind a graduális, mind a posztgraduális képzést illetően – fogalmazott, kiemelve a szakdolgozók képzésének, kompetenciájuk növelésének fontosságát. Dr. Takács Péter szerint van mire építenünk, a sikeres járványkezelés megmutatta a magyar egészségügyi rendszer erejét.

A program sport témájú beszélgetéssel folytatódott Cseh László olimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok, 112-szeres magyar bajnok úszóval és Sós Csaba Európa-bajnoki bronzérmes, világbajnoki ötödik helyezett úszó, edző, egyetemi tanárral, a Magyar Úszó Szövetség alelnökével, aki 2017-től a magyar úszó válogatott szövetségi kapitánya. Az oldott hangulatú fórumon elhangzott, hogy Cseh Lászó öt olimpián is versenyezhetett húsz éves pályafutása során, és nagy motivációt jelentett számára, hogy az amerikai Michael Phelps, korának legeredményesebb vegyes és pillangó úszója volt a legfőbb versenytársa. Egy évvel azután, hogy hivatásos versenyúszói pályafutását befejezte, önmagával kapcsolatban megjegyezte: hálás azért, hogy „a legjobb nem-olimpiai-bajnok úszó” lehet. A beszélgetésben a sikerek mellett számos sportegészségtani kérdés is szóba került, mint a sportolók fáradása és az izmokban és kötőszövetekben összegyűlő tejsav. A beszélgetést vezető dr. Merkely Béla rektor felidézte, hogy meghatározó szakmai-emberi tapasztalat volt számára, amikor a riói olimpián az úszó válogatott sportorvosa lehetett. Sós Csaba szövetségi kapitány, aki annak idején a Semmelweis Egyetemen szerzett orvosi diplomát, a magyar sportsikerek titkáról elmondta, hogy szerinte az a hasonlóság az úszás mint versenysport és az orvosképzés sikeressége között, hogy jó szakmai műhelyek vannak mindkettőben Magyarországon. Cseh László és más élsportolók meghívásával is szeretnék előmozdítani a sportorvosi képzést – tette hozzá a rektor, mert mint mondta, „a legjobb sportolókhoz a legjobb sportorvosok kellenek”.

A Nyári Egyetem első napjának zárásaként levetítették a Richter Gedeon életéről szóló filmet. A vetítés után Rudolf Péter rendező, aki egyúttal az idős Richter Gedeon szerepét is játszotta, elmondta, az Egészségváros szűrésekben való részvétele során már a film készítése előtt kapcsolatba került a  Richter Nyrt-vel  és Bogsch Erikkel.

Nagy hatással volt rá az épületből áradó szellemiség, ami Richter Gedeon moráljához köthető, s megrendítőnek találta, hogy ma, egy 21. századi cégvezetőnek is milyen fontos az összetartozás érzés táplálása.

Orbán Gábor vezérigazgató úgy fogalmazott: „ Az az erkölcsi tartás, ami a filmből és Richter Gedeon személyiségéből árad, kötelez minket a Richterben, ezért szervezünk nagyszabású ünnepi ceremóniát születése 150. évfordulója alkalmából.” Felidézte,  7 évvel ezelőtt ez a film, Richter Gedeon személyes példája segítette eldönteni, hogy a pénzügyi szektorból a Richterhez csatlakozzon.

Dr. Merkely Béla rektor elmondta, most látta először a filmet, amely megérintette és amely szavai szerint egy igazi magyar történet.  Döbbenetes volt látni, hogyan fejlődött a semmiből a termékeit mára minden földrészre eljuttató gyógyszergyár, amely ma olyan világcégekkel versenyez, mint a Novartis, vagy az AstraZeneca – fogalmazott. A Richter jó tőzsdei szereplésére kitérve rámutatott, ez azért fontos, mert az egyetem több mint 5 százaléknyi részvény tulajdonosa. Dr. Merkely Béla kiemelte, a Richter Gedeon jövője részben összeforr a Semmelweis Egyetemével, emellett hangsúlyozta a két komoly reputációval rendelkező szereplő, a nagyvállalat és az egyetem közti szinergizmus jelentőségét.

A Nemzetközi Nyári Egyetem második napjának magyar nyelvű programját dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes és dr. Merkely Béla rektor nyitották meg, akik dr. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkárral a magyar felsőoktatás jövőjéről beszélgettek. Szó esett arról, hogy a magyar felsőoktatási intézmények a jövőben nagyobb autonómiát kaphatnak, hiszen hozzájuk kerül az önköltséges képzésre való átsorolás lehetősége, vagy a felvételi során többek között 100 pontról az intézmények dönthetnek majd – utóbbiról az államtitkár elmondta, így lehetőség van, hogy a felvételiben is megjelenjen az intézményi arcél és specifikáció. Hozzátette: a rugalmasabb felvételi rendszer mellett egy gyakorlati fókuszú képzési szerkezet kialakítása a cél, ahhoz hasonlóan, mint ami a Semmelweis Egyetemen működik.

Ezzel kapcsolatban dr. Merkely Béla beszámolt az intézményben bevezetett kurrikulumreformról, valamint kitértek a tavaly megvalósult fenntartói modellváltásra is, melynek köszönhetően az intézmény bevételeinek egy részét ösztönző bónuszrendszer szabályozza. A beszélgetés résztvevői a felsőoktatás egyik legnagyobb problémájának a hallgatók lemorzsolódását nevezték – ezzel kapcsolatban a rektor hangsúlyozta a folyamatos tanulás fontosságát. „Minden olyan változás, amit az elmúlt időszakban tettünk, az új struktúrával, az új felvételivel, az új képzési rendszerrel, pénzügyi ösztönzőkkel, mind-mind azért van, hogy ti olyan végzett diplomás szakemberek legyetek, akik a tehetségükkel segítik az országunk előrejutását” – foglalta össze dr. Hankó Balázs.

Az esemény ezt követően szakmai programokkal folytatódott. Dr. Gadó Klára főiskolai tanár, az Egészségtudományi Kar dékánhelyettese Gyógyszeres terápia időskorban címmel tartott előadást. Dr. Mikulás Krisztina, a Fogpótlástani Klinika egyetemi adjunktusa az implantációs protetikáról beszélt, míg dr. Kellermayer Miklós egyetemi tanár, az Általános Orvostudományi Kar dékánja prezentációjának a címe Utazás a nanovilágtól a betegágyig volt. Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár, a Szemészeti Klinika igazgatója a lézer szemészetről adott elő, a Konduktív Pedagógiai Intézet részéről dr. Földesi Renáta adjunktus és dr. Balogh Brigitta főiskolai docens pedig Pető András Filozófia kötetének tudományos vonatkozásairól beszéltek. Dr. Demeter Tamás, a Propedeutikai Tanszék egyetemi tanársegéd, TDK és tanulmányi felelős a fenntartható fogászatról, dr. Borka Péter, a Fizioterápiai Tanszék tanársegédje a légzőszervi betegek laboratóriumi és laboratóriumon kívüli terhelési tesztjeiről, míg dr. Túri Péter sebész, a TrustAir Aviation ügyvezető igazgatója a magyar egyetemtől a földrészeken átívelő gyógyításig tartó munkájáról adott elő.

A délutáni program kerekasztalbeszélgetéssel kezdődött, mely a magánegészségügy szerepéről szólt a járóbeteg ellátórendszerről, melyen Semmelweis Alumnisok vettek részt: dr. Túri Péter mellett dr. Kóka János, a Doktor24 elnöke és dr. Gógl Álmos, a Dr Gogl Sportegészségügyi Központ vezető orvosa. Ezt követően Zene egy életen át címmel következett egy beszélgetés Nagy Feró Kossuth-díjas előadóművésszel, majd dr. Pándics Tamás, a Közegészségtudományi Tanszék tanszékvezetője, főiskolai docense adott elő Fenntarthatóság és egészség – környezeti betegségteher csökkentése címmel. A program beszélgetéssel folytatódott Nacsa Olivér előadóművésszel, Karinthy-gyűrűs humoristával.

A Nyári Egyetem második napja Polgár Judit sakknagymester és dr. Hermann Péter, oktatási rektorhelyettes beszélgetésével zárult. A számos trófea, köztük az évszázad női sakkozója Oscar-díj tulajdonosa elmesélte, egy sakkozó családba születve teljesen természetes volt számára, hogy már kicsiként is a sakk volt az élete, 8-9 évesen napi 6 órát, 10-11 évesen napi 8 órát is sakkozott. A sakkban a nők és a férfiak egyenlő esélyeiért kiálló nagymester véleménye szerint a társadalom, az edzők, a szülők mást várnak el a lányoktól, mint a fiúktól, ezért nem jutnak el a nők a világ élvonalába, pedig „amit kinézünk egy emberből, ő ahhoz igazítja a mindsetjét” – fogalmazott Polgár Judit. Arra a kérdésre, hogy az intenzív sakkozást hogy tudta összeegyeztetni a tanulással Polgár Judit elmondta: „13 évesen ott voltam a világ tetején a sakkban, abban akartam előrelépni, nem pedig egyetemre menni, amit Apuék nem is erőltettek – idézte fel a sakknagymester, aki 8 éve hagyott fel a versenyzéssel.

Polgár Juditot jelenleg lefoglalja az oktatást, képességfejlesztő sakkot kiemelten támogató alapítványa, programja negyvenezer gyereket érint Magyarországon. Nagyobb versenyeken szakkomentátorkodik, és világsakkfeszitvált is szervez.  A tehetség mérésével, a tehetségek kiválasztásával, kibontakoztatásával kapcsolatban álláspontja szerint egy gyereknél elsősorban azt lehet megállapítani, hogy mennyire nyitott, érdeklődő, kíváncsi, vagy kitartó valaki, a legfontosabbnak pedig azt tartja, hogy szárnyakat adjunk a fiataloknak, ne blokkoljuk őket. A tanítás során kiemelte a mentorálás szerepét, a megtett erőfeszítések értékelésének fontosságát.

A sakkszakosztály megalakulása kapcsán a nagymester úgy fogalmazott, a sakk egy jó játék, amit mindenkinek csak ajánlani tud. A sakk egy olyan közös, nemzetközi nyelv, amit bárhol is legyen valaki a világban, mindenhol használni tud – hangsúlyozta. Ha pedig az ember eljut vele egy bizonyos szintig, akkor a hétköznapi életében is remek eszköze a döntéshozatalnak ez a fajta stratégiai gondolkodás.

A Nemzetközi Nyári Egyetem idegennyelvű programjairól ezen a linken olvashat. 

Dobozi Pálma, Kiss Gábor, Kónya Rita, Tasnádi Róbert, Szabó Ádám, Szepesi Anita
Fotó: Barta Bálint, Kovács Attila Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.