Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. június 27.
532639 Összes oltás
Ünnepi tudományos ülést rendeztek az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán május 18-án, id. Bókai János születésének 200. évfordulóján. Az eseményen a klinika második igazgatójának, a hazai gyermekgyógyászat alapító alakjának emléke előtt tisztelegtek, akinek a klinika vezetőjeként elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai gyermekgyógyászat nemzetközi szintre emelésében is.

A tudományos ülést nyitó köszöntőjében dr. Kellermayer Miklós, az Általános Orvosi Kar dékánja felidézte, hogy a modern pediátria csak mintegy két évszázados múltra tekint vissza, azelőtt a gyerekeket kis felnőtteknek tartotta az orvostudomány, és a társadalom is könnyen pótolhatónak gondolta őket. A 19. században indult el az a folyamat, amely ebből az állapotból kiindulva a modern gyermekorvoslás kialakulásáig vezetett: Magyarországon pedig id. Bókai János volt a korszerű gyermekorvoslás megteremtője – emelte ki. Felidézte, hogy Bókai 1847-ben szerezte meg orvosi diplomáját, és kezdetben ortopédiával foglalkozott, sebész szeretett volna lenni. Dr. Kellermayer Miklós hangsúlyozta: Bókai szabad ember volt, szuverén döntései és cselekvései – az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban is tevékenyen rész vett – erre mutatnak. Szakmáját megszállottként művelte – tette hozzá –, kórháza sokszor súlyos anyagi nehézségekkel küzdött, de ő még a legreménytelenebbnek tűnő helyzetben sem adta fel. A dékán arra is rávilágított, hogy a visszaemlékezések alapján Bókai a klinikán szigorú rendet tartott, de a betegekkel szeretetreméltó, barátságos volt. Emellett nagyban gondolkodott, korát megelőzve törekedett szakmája integrálására, ezáltal irányt szabva a gyermekgyógyászat fejlődésének – mondta el.

Dr. Tulassay Tivadar rector emeritus előadásában Bókai Jánosról mint a széleskörű magyar gyermekorvoslás megteremtőjéről beszélt. Szakmai pályafutását bemutatva kiemelte, hogy a szepességi cipszer erkölcs és hit alapozta meg határozott jellemét. Felidézte, hogy Semmelweis Ignáccal korán barátságot kötött, két évig Balassa János mellett dolgozott tiszteletbeli segédorvosként. Egy barátja visszaemlékezése szerint mindig sebész szeretett volna lenni, de – részben azért, mert evangélikus volt – csak az Ősz utcai kórházban kapott állást – mondta el. A kényszerűnek tűnő pályaválasztás aztán meghatározónak bizonyult, a magánkórházként működő intézményt a megszűnéstől megmentve újraszervezte, és később a gazdasági nehézségeket legyőzve virágzó intézménnyé tette, amelynek választmányában az 1860-as években Deák Ferenc is szerepelt. 1877-ben fogadta el a közgyűlés a szükségessé vált új épület építésének tervét – Bókai a világ szinte összes gyerekkórházát bejárta, végül a moszkvai Szent Vlagyimir Kórház mintájára kezdték el tervezni az épületegyüttest. 1883-ban nyílt meg a legkorszerűbb színvonalú gyerekkórház 148 ággyal: ezzel Bókai álma valóra vált. A világ minden tájáról érkeztek szakemberek a gyerekkórházba, és ezzel a magyar gyermekorvoslás teljes értékűen bekapcsolódott az európai tudományos életbe – idézte fel dr. Tulassay Tivadar.

Dr. Seri István az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi tanára Gyermekkórház-tervezés a 21. században: Idősebb Bókai János nyomában című előadásában felvázolta a pesti gyerekkórházak történetét, ami a Schöpf-Merei Ágost által vezetett intézetekkel indult. Az id. Bókai János szakmai irányításával megtervezett és felépített intézmény épületét, annak praktikus és átgondolt szerkezetét, elrendezését is részletesen bemutatta, kiemelve, hogy a fertőző betegeket már a bejáratnál elkülönítették, és külön kijárat is volt számukra. Ezután Bókai korának elképzeléseivel a tervezett Dél-Budai Centrumkórház elrendezését, beosztását állította párhuzamba, bizonyítva, hogy az egykor meghatározó elgondolások a betegek elhelyezéséről vagy a terek kialakításáról alapvetően nem változtak azóta sem.

Dr. Bucsky Péter egyetemi tanár a „lübecki oltási katasztrófa” néven elhíresült tragikus esetet és annak tanulságait foglalta össze előadásában. Mint elmondta, 1930-ban a lübecki TBC-ellenes oltási kampány során 244 csecsemőt oltottak be 2 hónap alatt BCG-oltással. Az első oltás beadása után 2 hónappal hunyt el az első beteg, és összesen 77 csecsemő halt meg a félresikerült oltások következményeképp – idézte fel. Mint elmondta, a legnagyobb hibát valószínűleg az oltóanyagok tárolásánál vétették, de a képzett személyzet hiánya, az orvosok közötti kommunikációs problémák és az első halálesetek utáni elégtelen intézkedések is súlyosbították a helyzetet. Végül a tragédiáért felelős két orvost letöltendő börtönbüntetésre ítélték egy nagy érdeklődést kiváltó perben, és mivel az oltóanyagokat közben megsemmisítették, a tragédia pontos okát már lehetetlen feltárni – emelte ki. A lübecki köztudatban, a tudományos életben a mai napig élénken jelen van ez a történet, az utóbbi időben ráadásul két disszertáció is született a témáról – zárta előadását dr. Bucsky Péter.

Dr. Molnár László, a Semmelweis Egyetem Központi Levéltárának vezetője előadásában az egyetemi képzési rendszer változásait és a legfontosabb személyeket mutatta be id. Bókai János működése idején, azaz 1848 és 1884 között. Mint előadásából kiderült, Bókai nemcsak maga volt meghatározó jelentőségű egy egész tudományágat definiáló orvos, hanem azok az orvosok is, akikkel együtt dolgozott. Mások mellett Balassa János, Szauer Ignác, Lenhossék József, Fodor József, Lumnitzer Sándor, Balogh Kálmán is kiemelkedő egyéniségek voltak.

A tudományos ülést dr. Szabó Attila klinikaigazgató, klinikai rektorhelyettes a gyermekklinika jelenét a múlttal összevetve című előadása zárta. Utalt a Vasárnapi Újságban 1887-ben megjelent cikkre, amelyben a kórházat mint egy kiemelkedően jól működő, modern, példaszerű intézményként ábrázolják. Mint fogalmazott, id. Bókai János „mindent megtervezett”, és bár a technikai fejlődésnek köszönhetően alig lehet összehasonlítani a 19. század végi és a jelenlegi kórházi működést, de az alapelvek mégsem változtak. Kiemelte, hogy a fertőző betegek akkor is el voltak különítve, a kórház bejáratánál pedig anyák vártak gyerekükkel az oltásra – most, a COVID-járványra visszatekintve hasonló képek juthatnak eszünkbe. Dr. Szabó Attila hangsúlyozta, hogy az orvosok és ápolók mellett nélkülözhetetlenek azok a csapatok is, amelyeknek tagjai kevesebb figyelmet kapnak, pedig takarítók, gazdaságisok, adminisztrációs vagy műszaki területen dolgozók nélkül sem képzelhető el az intézmény. Mint hangsúlyozta, id. Bókai János lefektette a modern gyermekgyógyászat alapjait, a jelen szakembereinek pedig az a feladatuk, hogy visszatérjenek a gyökerekhez, ezekhez az alapokhoz. Kiemelte, hogy a legújabb fejlesztések is sokszor a száz vagy akár százötven évvel ezelőtti eredményekhez kapcsolódnak: a klinika tudományos gyökerei például Schöpf-Merei Ágostig nyúlnak vissza, aki az anyatejes táplálás fontosságáról készített egy kutatást, miközben most egy új területként jelenik meg a klinikán a Laktációs Ambulancia. A klinikaigazgató végül megemlítette legújabb „kollégáit”, a terápiás kutyákat, akik a kis betegek gyógyulását segítik mostantól hetente egyszer a klinikán. Emellett a Tour de Bókay-n való részvételre buzdított mindenkit, amit június 12-én tartanak majd meg, a szokásos útvonalon, a klinikától a Bókay-kertig.

A tudományos ülésen részt vett dr. Bókay János, id. Bókai János ükunokája, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika osztályvezető főorvosa is. Az eseményt koszorúzás zárta az épület Schöpf-Merei-kertjében.

Pogrányi Péter
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.