Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. május 24.
531138 Összes oltás
A „Szövetkárosító folyamatok molekuláris mechanizmusának felderítése” című VEKOP-2.3.2-16-2016-00002 projekt fő célja a szövetkárosító folyamatokban kiemelt szerepet betöltő kulcsmolekulák és jelátviteli mechanizmusok azonosítása. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium ötéves kutatási programjában a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának (ÁOK) több munkacsoportja is részt vesz dr. Ligeti Erzsébet, az Élettani Intézet professor emeritája, a stratégiai műhely szakmai vezetőjének irányításában.

Az ötéves kutatási program a Nemzetgazdasági Minisztérium, majd a Pénzügyminisztérium támogatásával, az ÁOK több munkacsoportjának önálló részvételével valósul meg 2017. 07.01. és 2022.06.30. között 800 millió forint támogatási összegből. A Szövetkárosító folyamatok molekuláris mechanizmusának felderítése című, VEKOP-2.3.2-16-2016-00002 projekt fő célja, hogy komplex megközelítéssel, izolált rendszerekben, genetikailag módosított állatmodelleken és betegekből származó biológiai mintákból nyert eredmények felhasználásával azonosítsák a szövetkárosító folyamatokban kiemelt szerepet betöltő kulcsmolekulákat és jelátviteli mechanizmusokat. A vizsgálatok eredményeként kimutatott molekulák és molekuláris mechanizmusok a jövőben betegségek új terápiás alapját képezhetik, megalapozva a feltárt mechanizmusok gyakorlati hasznosítását. A program eddigi eredményeit március 28-án projektzáró konferenciát ismertették a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjának Hevesy termében és aulájában.

A projekt során a résztvevő kutatócsoportok jelentős eredményeket értek el a mikrobiális-gyulladásos szövetkárosodás mechanizmusainak vizsgálatában, a mieloid sejtek szerepének és jelátvitelének gyulladásos modellekben történő karakterizálásában, a sejtfelszíni receptorok jelátviteli mechanizmusának feltárásában, a reaktív oxigén-származékok szerepének vizsgálatában, az extracelluláris vezikulák és citokinek kombinatorikus hatásának a karakterizálásában, a szövetkárosodás mechanizmusának feltárásában az iszkémia/reperfúzióban és a nyirokerek és a nyirokérnövekedési jelpályák szervspecifikus szerepének vizsgálatában a szövetkárosodással járó kórfolyamatokban

– foglalta össze dr. Ligeti Erzsébet, a stratégiai műhely szakmai vezetője, az Élettani Intézet professor emeritája.

A konferencia során a résztvevők röviden beszámoltak eddigi elért eredményeikről is. Dr. Ligeti Erzsébet kutatócsoportja jelentős előrelépést tett a neutrofil eredetű extracelluláris vezikulák keletkezésében és hatásaiban szerepet játszó molekuláris mechanizmusok megértésében. Dr. Mócsai Attila egyetemi tanár, az Élettani Intézet igazgatójának kutatócsoportja fontos eredményeket ért el a neutrofilek jelátvitelében szerepet játszó molekulák azonosításában, amelyek kritikusak a jelentős szövetkárosodással járó gyulladásos bőrbetegségek és az autoimmun arthritis pathogenezisében. A dr. Hunyady László, az intézet egyetemi tanára vezette kutatócsoport a sejtfelszíni receptorok jelátviteli mechanizmusait vizsgálta a szövetkárosodásban, különös tekintettel a G-fehérjéhez kapcsolt receptorok jelátvitelére. Az Élettani Intézet egyetemi tanára, dr. Geiszt Miklós csoportjának kutatásai segítenek megérteni a szövetkárosító folyamatokban kiemelt jelentőségű reaktív oxigénszármazékok keletkezésében szerepet játszó molekuláris komplexek működését, és ezen folyamatok szabályozását. Dr. Buzás Edit egyetemi tanár, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatója csoportjával a különböző sejttípusokból felszabaduló extracelluláris vezikulák és citokinek kombinatorikus hatását vizsgálta. Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója és egyetemi tanára kutatócsoportjával jelentős eredményeket ért el a szövetkárosodás mechanizmusának vizsgálatában a szívet érintő iszkémia/reperfúzióban. Dr. Jakus Zoltán, az Élettani Intézet egyetemi docensének munkacsoportja a nyirokrendszer szerepét karakterizálta szövetkárosodással járó folyamatokban, így nyiroködémában, a központi idegrendszert érintő betegségekhez kapcsolódóan, allergiás kontakt dermatitisben és autoimmun arthritisben.

A projekt különböző eredményei számos nívós tudományos folyóiratban megjelentek, a kutatócsoportok pedig további publikációkat terveznek. A vizsgálatokról magyar és külföldi konferenciákon is beszámoltak, és további előadásokra is sor kerülhet. A kutatások keretében több PhD-dolgozat is készült, melyeket a hallgatók a következő időszakban védhetnek meg.

Ezek mellett számos hazai és nemzetközi tudományos együttműködés jött létre, melyekről a konferencia előadásaiban is beszámoltak. „A projekt jelentősen segíti a szövetkárosodással járó folyamatok molekuláris mechanizmusainak megértését” – foglalta össze dr. Ligeti Erzsébet.

Az eredményekről beszámoló előadások után a konferencia posztersétával, majd kötetlen beszélgetéssel zárult. 

Szabó Ádám
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.