Tudományos híradó 9.

Az ivóvíz lítiumszintje és a szuicid mortalitás közti lehetséges összefüggés vizsgálata hazánkban

A lítium (Li) évtizedek óta a pszichiátria terápiás eszköztárának része, melyet elsősorban a súlyos hangulatzavarok, azaz a bipoláris zavar és a major depresszió kezelésében használunk. Erős bizonyítékok szólnak amellett, hogy a lítium, azon túl, hogy a hangulatbetegségek tüneteit csökkenti, erős védelmet biztosít az öngyilkos magatartással szemben ezen betegeknél. A Li nyomelemként az ivóvízben is jelen van, azonban típusosan olyan alacsony koncentrációban, hogy naponta több tízezer liternyi csapvizet kellene elfogyasztanunk ahhoz, hogy az orvosi alkalmazás során megállapított dózist vigyük be. Ennek ellenére számos, különböző országokban kivitelezett, vizsgálat szerint, az ivóvízben lévő minimális Li mennyiség is mérsékelni képes az átlag populáció öngyilkossági kockázatát.

Vizsgálatunkban elsőként sikerült igazolnunk, hogy ez a hatás hazánkban is kimutatható (a vizsgálatot járási szintre aggregált adatokon végeztük el). Az eredmények szerint, a Li szuicidprevenciós hatása elsősorban a férfiak közt mutatható ki, mely valószínűleg arra vezethető vissza, hogy ők gyakrabban választanak violens elkövetési módokat, mint a nők, és a Li antiagresszív, illetve antiimpulzív hatása elsősorban ezeket a haláleseteket képes kivédeni – fogalmazott összefoglalójában dr. Döme Péter.

A fájdalomkezelő szolgálatok (Acute Pain Service) elterjedtségének felmérése a magyar kórházakban

A műtét után kialakuló fájdalom jelentős terhet ró mind a betegre, mind az egészségügyi ellátórendszerre. Operáció után ugyanis a betegek egy része közepes vagy súlyos fájdalmat él át, amely korlátozhatja a mindennapi tevékenységek elvégzésében és szorongást, félelmet, lehangoltságot válthat ki, hátráltatva ezzel a gyógyulás folyamatát. A több szakterület képviselőit magukban foglaló fájdalomkezelő szolgálatok (Acute Pain Service, APS) olyan új ellátási formát jelentenek a kórházakban, amelyek segítik a betegek fájdalmának és a kezeléssel összefüggő mellékhatásoknak a csökkenését, növelik a betegbiztonságot és betegelégedettséget. A kutatás az APS magyarországi elterjedtségét, jellemzőit, oktatási és minőségügyi tevékenységét, valamint a kialakításukat akadályozó tényezőket vizsgálta.

Jelenleg mindössze két kórház működtet fájdalomkezelő csapatot, amelyek közül az egyik orvosokból, a másik pedig aneszteziológus által felügyelt egészségügyi szakdolgozókból áll. Tevékenységük megfelel a szakirodalomban fellelhető elvárásoknak, minőségi kritériumoknak. Azokban a kórházakban is elismerik a szolgálatok létrehozásának szükségességét, ahol nincs APS. Kialakításuk fő akadályaként a munkaerő és a finanszírozás hiányát jelölték meg a válaszadók, de fontos problémaként említették a motiválatlanságot, a kezdeményezőkészség hiányát, valamint a műtétes szakmák közötti együttműködés nehézségeit – írta összefoglalójában Lovasi Orsolya.

Coronaria plakk progresszió vizsgálata CT angiográfia segítéségével

A koszorúér-betegség egy krónikus és dinamikusan előrehaladó folyamat, melyet a plakkok méretének és összetételének folyamatos változása jellemez.  A coronaria CT angiográfia (CTA) megbízható non-invazív modalitás a koszorúér atherosclerosis vizsgálatára. A coronaria plakk progresszió a kardiovaszkuláris események független prediktora, azonban definíciója nem egységes. Célunk a koszorúér-betegség súlyosságára és kiterjedésére jelenleg alkalmazott különböző definíciók szerint a plakk-progresszió meghatározása volt. Emellett elemeztük, hogy mely rizikótényezők befolyásolják a koszorúér-betegség progresszióját. Összesen 115 stabil anginás beteg coronaria CTA felvételét vizsgáltuk a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán.

Eredményeink alapján a különböző definíciók alkalmazásával jelentősen eltérő mértékű progressziót detektáltunk. Kiemelendő, hogy a klinikumban használt ún. CAD-RADS (coronary artery disease – reporting and data system) osztályozás az esetek több mint felében nem azonosította a plakkok progresszióját más definíciókkal ellentétben. Ezen felül a diabetes, a dohányzás, a férfi nem és az életkor befolyásolta szignifikáns mértékben a coronaria plakkok progresszióját – foglalta össze dr. Vattay Borbála és dr. Szilveszter Bálint.

Egy természetes túlérzékenységi sertés modell segíthet a COVID-19 mRNS vakcina által kiváltott ritka (pszeudo) allergiás reakciók mechanizmusának megértésében: komplement aktiváció, mint lehetséges résztvevő
– Cél: Egy hatásos vakcina potenciális káros mellékhatásainak enyhítése vagy kivédése

Az újfajta mRNS-tartalmú liposzómás vakcináknak, bár kevés esetben, de akár halálos kimenetelű allergiás hatásuk is lehet. Az ún. túlérzékenységi reakciók egyik fajtája a „Komplement aktivációhoz kapcsolt pszeudoallergia (CARPA)”. A házi sertések a jelenség természetes túlérzékenységi modelljét adják. A cikk szerzői a Pfizer mRNS vakcina CARPA reakciót kiváltó hatását vizsgálták altatott sertésen. A vakcinát intravénásan, a humán dózishoz képest 1, 2, és 5-szörös adagban adták, és egy referens vegyület, a zymosan hatásaival vetették össze. A vérkeringési jellemzők alakulását és az EKG változásait követték. A vérsejtszám változásait és a komplement szint alakulását a sertésből vett vérmintákban elemezték.

A vizsgált 14 sertésből 6 esetben a zymosanhoz hasonló pulmonális vérnyomásemelkedést, és CARPA reakcióra jellemző vérsejtszám (limfocita és trombocita) változásokat találtak. Egy ötszörös dózissal kezelt sertésnél kóros EKG változás, és újraélesztést igénylő anafilaxiás sokk alakult ki. In vitro vizsgálatokban a Pfizer-vakcina két dózisát 3 egészséges malac szérumához adták, és komplement fehérjék (C3a és sC5b-9) termelődését vizsgálták. Dózisfüggő, a zymosanhoz hasonló komplement emelő hatást találtak. Az eredmények arra utalnak, hogy a COVID-19 mRNS vakcinák általi komplement aktiváció a peszudoallergiás reakciók kialakulásában fontos szerepet játszhat – foglalta össze dr. Dézsi László.

Fehérje-fehérje kölcsönhatások hálózat alapú felderítése mesterséges intelligenciával

A fehérjék között létrejövő kölcsönhatások az élő sejt működésének alapjául szolgálnak, így felderítésük és vizsgálatuk számtalan tudományterület, mint például a gyógyszerfejlesztés kulcsfontosságú eszköze. A lehetséges kölcsönhatások igazolása laboratóriumi környezetben történik, ami egy költséges folyamat, így fontos kutatási iránnyá nőtte ki magát azon fehérjepárok előrejelzése, melyek a legnagyobb valószínűséggel lépnek kölcsönhatásba a kísérletek során.

Munkánkban a kölcsönhatások megjóslásához hálózatos megközelítést alkalmaztunk, melyhez a fehérjék közti kölcsönhatásokat egy hálózat éleiként kezeltük, magukat a fehérjéket pedig a hálózat csomópontjaiként. Egy így alkotott fehérje-fehérje kölcsönhatás hálózatban a hiányzó élek felderítése megegyezik a kölcsönhatások valószínűségének megjóslásával. Közleményünk bemutatja, hogy erre a feladatra hogyan alkalmazható egy a gépi látásban használt, neurális hálózat alapú mesterséges intelligencia algoritmus, és ismerteti annak használhatóságát, előnyeit, hátrányait, összevetve hasonló bioinformatikai megközelítésekkel – foglalta össze Balogh Olivér.

Az esendőség (frailty) magasabb halálozással asszociált COVID-19 betegekben

Közleményünkben a COVID-19 miatt felvett betegek esendősége és a halálozás, valamint intenzív osztályos felvétel közötti kapcsolatot vizsgáltuk. Az esendőség az élet folyamán összegyűlő egészség károsodásokból összeadódó állapot, mely kortól függetlenül alakul ki, egyszerűen mérhető és így kockázatbecslésre is alkalmazható eszköz. Esendő betegek esetében jelentősen emelkedett szövődményes gyógyulás, valamint a halál kockázata. Ezért a betegek szempontjából kiemelkedően fontos lehet a heveny betegség előtti esendőség felmérése a megfelelő betegút és ellátás megválasztásának céljából. A COVID-19 pandémia során a magas betegszám messzemenőleg túlterhelte az ellátó rendszert, így a megfelelő triázs szükségessége még hatványozottabban érvényesült.

Kutatásaink alapján az esendő COVID-19 betegek halálozási esélye jelentősen magasabb a kevésbé esendő betegeknél. Ez a hatás attól függetlenül is igazolódott, hogy az intenzív osztályos felvétel esendőség alapján történt-e. Eredményeink alapján az intenzív osztályos felvétel esendőségen alapuló döntési algoritmusának be kellene kerülnie a nemzetközi irányelvekbe – foglalta össze dr. Rottler Máté.

Részletes, kvantitatív hisztomorfometriai-matematikai képanalízis metodika rágcsáló hereszöveten bemutatva és lehetséges jövőbeli kutatási perspektívái az Andrológia és a Reproduktív Medicina területén

Az infertilitás világszerte növekvő tendenciát mutat, a terméketlen párok közel felében férfi okok is azonosíthatók. A here szövettani vizsgálatával értékes és fontos információ nyerhető a férfi termékenység állapotáról. Célunk egy részletes és könnyen használható, számítógép-alapú, a hereszövet jellemzésére, kiértékelésére szolgáló kvantitatív hisztomorfometriai-matematikai képanalízis metodika kifejlesztése volt. Metszet-szkenner segítségével digitalizált, folyamatosan nagyítható hereszövet keresztmetszeteken különböző kvantitatív paraméterek meghatározása: a teljes herekeresztmetszet, valamint a heretubulusok és a vizsgált heretubulusok lumenének terület, kerület és átmérő mérése, heretubulusok számának és spermium-tartalmának meghatározása. A mért paraméterek egymáshoz viszonyításával különböző származtatott paraméterek is leírhatók, valamint immunhisztokémiai eljárással festett metszetek lehetséges kiértékelési módszereit is tartalmazza a metodika.

Metodikánk alkalmazásával javítható a szövettani kiértékelés reprodukálhatósága, objektivitása, minősége és a különböző kísérletek eredményeinek összehasonlíthatósága is lehetséges. A jövőben a metodika a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével továbbfejleszthető, humán felügyelet mellett automatizálható, valamint szövettani-patológiai diagnosztikát alkalmazó egyéb orvosi szakterületeken és alap-, transzlációs és klinikai kutatásokban egyaránt alkalmazható – írta összefoglalójában dr. Sziva Réka Eszter.

A testtömegindex és a cisztás fibrózisban szenvedő betegek klinikai kimeneteleinek összefüggése

A tanulmány a cisztás fibrózisban szenvedők körében vizsgálja a testtömeg-index (BMI) és különböző klinikai kimenetelek közötti kapcsolatot.  Az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a várható élettartam ebben a betegségben (jelenleg 47 év az USA-ban), teret engedve olyan jelenségeknek, amikkel korábban nem kellett számolni, mint például az elhízás.

Az eredmények azt mutatták, hogy a normáltól magasabb BMI-hez jobb tüdőfunkció (FEV1%) és a hasnyálmirigy működésében kedvezőbb exocrin és endokrin státusz alakul ki. A rendkívül összetett metaanalízis rámutat arra, hogy az aktuális táplálkozással kapcsolatos ajánlások (a jelenlegi 22 kg/m2 és 23 kg/m2) helyett magasabb cél BMI értéket írjanak elő a CF-ben szenvedő betegek számára. Ezen eredmények alapján új terápiás stratégia szükséges a betegek táplálásában, mely jelentős egészségnyereséget hozhat számukra – foglalta össze dr. Párniczky Andrea és dr. Nagy Rita.

A rövid összefoglalókat a tudományos publikációk szerzői készítették.
Szerkesztette: Szabó Ádám
Fotó: a publikációkból származó képek