Újabb fontos téma, az elhízás kapcsán nyújt alapvető információkat és ad hasznos tanácsokat a KliniKaland évadnyitó epizódja. A Semmelweis Egyetem nagysikerű tudatos egészségmegőrzést segítő, animációs ismeretterjesztő filmsorozatából már eddig is tízezrek juthattak hiteles forrásból származó tudáshoz többek között az immunrendszer vagy épp a védőoltások működése kapcsán. De hogyan is készül a KliniKaland? Az alkotók most bepillantást engednek a kulisszák mögé.

Túlsúly vagy elhízás? Miért alakulnak ki a zsírpárnák? Mi az a testtömegindex? Hogyan őrizhető meg az ideális testsúly? Milyen kutatások foglalkoznak a problémával? – többek között ezekre a kérdésekre is válaszokkal szolgál a KliniKaland legfrissebb, az elhízás világnapja kapcsán készült évadnyitó epizódja, amelynek bővebb témaajánlója megtekinthető itt. A kisfilmből megtudhatjuk, milyen tényezők állhatnak az elhízás kialakulásának hátterében, illetve annak milyen kockázatai, egészségügyi következményei lehetnek, de hasznos tanácsokat kaphatunk az egészséges testsúly megőrzése és az egészséges életmód kialakítása kapcsán is.

A Marketing és Kommunikációs Főigazgatóság Kommunikációs Igazgatósága gondozásában készülő sorozat alkotói megmutatták, hogyan lesz egy-egy fontos témából kisfilm, azaz hogyan készül a KliniKaland.

Ötletbörze, témaválasztás, szövegkönyvírás, forgatókönyv összeállítás, storyboard rajzolás, animálás, hangeffektek beemelése, narráció, szakmai lektorálás – címszavakban és nagyon leegyszerűsítve így fest egy KliniKaland rész elkészítése. Ám a folyamat és a munka ennél sokkal összetettebb.

„A KliniKaland célja tudásátadás hiteles forrásból, közérthetően és szórakoztató formában” – summázta Sági Zenina, az edukációs sorozat egyik készítője, a Kommunikációs Igazgatósága igazgatóhelyettese. Mint fogalmazott, a tudomány – és azon belül az orvostudomány – egyre több szakterületre oszlik. Egyre nagyobb és mélyebb tudás van a birtokunkban, az információk szédületes gyorsasággal bővülnek. Laikusként ezt a növekvő és mélyülő tudásmennyiséget egyre nehezebb követni, megérteni.

Nyilván nem is lehet és kell mindent értenünk, azonban azt, hogy az orvostudomány milyen tudományos elvek mentén működik, illetve minek milyen hatása van ránk, az egészségünk érdekében nagyon fontos tudnunk, az eredményeket pedig alkalmaznunk. A KliniKaland filmjeiben szeretnénk az egyetem szakértőinek tudását egy-egy, a hétköznapi életben hasznos témában, vagy problémás területen átadni

– fejtette ki bővebben Sági Zenina.

A KliniKaland látványvilágáért és a karakterek mozgásáért Gál Bettina, a Kommunikációs Igazgatóság grafikusa, animátora felel. „Emellett az én feladatom az egyes epizódokban az egységes arculat megőrzése, azaz hogy minden KliniKaland illeszkedjen a sorozat kapcsán meghatározott megjelenésbe” – magyarázta Gál Bettina.

„A vizuális alkotófolyamat akkor kezdődik, amikor a közös ötletekből összerakott szövegkönyvet elkezdem megjeleníteni: olvasom a szöveget és képekbe vetítem az egyes jeleneteket, kitalálom, hogy az adott információt hogyan tudnám érthetően, humorosan megmutatni. Ami talán a legjobb, hogy roppant kreatív a folyamat, hisz szinte nincs olyan ötlet, ami ne hozna egy újabbat, illetve az, hogy mi is folyamatosan tanulunk, új információk birtokába jutunk” – mondta el. 

A képi világ mellett a hangzó anyagoknak, így a háttérzenének, hangeffekteknek és a narrációnak is nagy jelentősége van egy-egy epizód érthetősége, élvezhetősége tekintetében. Az animációs ismeretterjesztő sorozat „magyar hangja” Galambos Péter színművész.

A KliniKaland sorozat tavaly márciusban, Kovács Eszter korábbi kommunikációs igazgató, jelenleg sajtókapcsolatokért felelős igazgatóhelyettes, rektori biztos ötlete nyomán indult útjára. Az első, védőoltásokról szóló rész után olyan fontos témák kerültek napirendre, mint például az immunrendszer működése, a vírusok és baktériumok közötti különbségek, valamint az antibiotikumkúrák előnyei és hátrányai. A legfrissebb, az elhízás világnapja kapcsán megjelent epizód az elhízás és mozgásszegény életmód témakörét dolgozza fel. Az aktuális rész szakmai lektora dr. Karádi István, a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika professor emeritusa volt. Az évad következő részeiben szó lesz majd a vitaminokról, a lázról és az allergiáról is.

Így készül a KliniKaland:

Miután az ötletelés nyomán a csapat kiválasztja a következő KliniKaland témáját, a készítők összeállítják a szövegkönyvet, a későbbi forgatókönyv alapját. Következik a forgatókönyv megvitatása, majd szakmai lektorálása
A forgatókönyv véglegesítése után a grafikus elkészíti a storyboardot, amelyben rögzíti, hogy az egyes szöveges tartalmakat hogyan jelenítené meg különféle grafikai eszközökkel, karakterekkel, mozgó- és állóképek, illetve feliratok segítségével. Ebben a fázisban válnak véglegessé a jelenetek – újabb szakmai lektorálás után, amely garantálja, hogy a megjelenítendő szöveges és képi információk biztosan pontosak, helytállóak, hitelesek legyenek
A következő munkafázisban életre kelhetnek a különböző karakterek és képek, azaz jöhet az animálás, majd a hangeffektek, poénok beépítése. Az anyag ezen a ponton egy előzetes narrációt is kap
Az ideiglenes narrációval ellátott kisfilmet – miután azt előzőleg technikai szempontok alapján is átnézik és ha szükséges kiegészítik – „premier előtti bemutató” keretében véleményezi a kollégákból álló kontrollcsoport. A készítők a megtekintés során felmerülő hasznos észrevételek mentén frissítik az anyagot
A többször átnézett, a szakmai lektor által jóváhagyott videó az utolsó munkafázisban végleges narrációt kap. A KliniKaland „magyar hangja” a sorozat indulása óta Galambos Péter színművész. Az immár hangosfilmmé avanzsált kisfilmet a készítők feltöltik a Semmelweis Egyetem hivatalos YouTube-csatornájára és adásba kerül a KliniKaland legfrissebb epizódja

A KliniKaland első évadának részeit megtekintheti itt.

Fekete-Obreczány Éva

Fotó: Barta Bálint (Semmelweis Egyetem); Galambos Péter

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.