A Kopp Mária Emlékév keretében hozták nyilvánosságra a 2021-es Hungarostudy eredményeit. A lakossági felmérés a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet együttműködésében készült el. A tíz éve elhunyt dr. Kopp Mária és férje, Skrabski Árpád által életre hívott reprezentatív kutatás a magyar lakosság testi-lelki egészségéről ad képet, és arról, hogy ezt miként befolyásolják pszichológiai és szociális tényezők.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke életműve alapján Hugonnai Vilma mellett hazánk történetének legnagyobb hatású orvosnőjének nevezte Kopp Máriát. Munkásságáról elmondta: évtizedeken át kutatta a magyarok lelkiállapotát, 20 éven át vezette a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetét. Mint emlékeztetett, ő volt az, aki először kimondta: szülessenek meg a kívánt és tervezett gyermekek. A 2009-ben az általa alapított Népesedési Kerekasztal javaslatai pedig mára megvalósultak. A Kopp Mária születésének 80., halálának tízéves évfordulója kapcsán hirdetett emlékév alkalmából Fűrész Tünde bejelentette a KINCS Közös kincseink – család, közösség, lelki egészség címmel indított pályázatát.

Személyes hangvételű beszédében Kopp Máriára, az édesanyára emlékezett Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom elnöke, dr. Kopp Mária és Skrabski Árpád lánya. „Édesanyám most biztosan nagyon boldog, mert hitem szerint édesapámmal együtt lát minket. Látja, hogy a Hungarostudy továbbment, szellemi öröksége tovább él, akiket »megfertőzött« gondolataival, tovább dolgoznak a kutatásokon” – fogalmazott. Skrabski Fruzsina kiemelte: édesanyja megvalósította azt, hogy egyszerre ért el tudományos sikereket és volt családanya. Az ő technikája a dicséret volt: mindig azt próbálta kiemelni, amiben jól teljesítettünk, édesapámmal hihetetlen bizalommal voltak irántunk – mondta el. 

A KINCS létrehozásának célja az volt, hogy megszülessenek a vágyott gyermekek, javaslataik nyomán megerősödjenek a családok – hangsúlyozta köszöntő beszédében Zsigó Róbert, családokért felelős parlamenti államtitkár, aki hozzátette: fontos részei a KINCS tevékenységének a tudományos intézményekkel való együttműködések, így a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetével megvalósuló közös munka. „A kormány családpolitikai intézkedései révén a családok jóllétéért dolgozik. Célunk a családbarát Magyarország létrejötte” – emelte ki.  

Dr. Merkely Béla rektor köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a Semmelweis Egyetem 2020-ban kötött együttműködési megállapodást a KINCS-csel, a közös munkának pedig egy igen fontos lépcsőfokát jelenti a 2021-es Hungarostudy vizsgálat. „Büszkeséggel és örömmel tölt el, hogy a Kopp Mária nevét viselő, örökségét továbbvivő KINCS, valamint egyetemünk általa alapított Magatartástudományi Intézetének együttműködésével készülhetett el ismét a lakossági felmérés. Azt gondolom, ezzel méltó módon ünnepeljük meg Kopp Mária születésnapját, aki január 14-én lenne 80 éves” – fogalmazott a rektor. Dr. Merkely Béla az egyetem néhai professzorát méltatva hangsúlyozta: Kopp Mária rendkívüli ember volt, olyan orvos és tudós, aki a legfiatalabb kollégákkal éppolyan odaadással kötetlen beszélgetett mint a döntéshozókkal, nemzetközi hírű professzorokkal. Emlékeztetett rá, hogy férjével, Skrabski Árpáddal együtt 1988-ban indították el a Hungarostudy felméréseket. A rektor szólt arról is, hogy a Semmelweis Egyetem Családbarát programjának létrehozásában is elengedhetetlenül fontos szerepet játszott dr. Kopp Mária szellemisége.

Dr. Merkely Béla összefoglalóan beszélt a Hungarostudy eredményeiről is, amelyek aláhúzzák egyebek mellett a társas támogatás fontosságát. A rektor hangsúlyozta, dr. Kopp Máriához hasonlóan kiemelten fontosnak tartja, hogy rendszeresen átfogó képet kapjunk a magyar lakosság állapotáról, ugyanis csak így lehet aktívan és hatékonyan tenni annak javításáért.

Galéria

5kép

Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár a konferenciára készült videóüzenetében kifejtette: az elmúlt 10 évben megvalósított munka, a kormány sokrétű családpolitikája, a közösségek erősítése, a hagyományos értékek megtartása nagymértékben erősítette a családokat. Emelkedett a házasságkötések, csökkent a válások száma és nőtt a gyerekvállalási kedv – mutatott rá. Összegzésként köszönetét fejezte ki Kopp Máriának és mindenkinek, aki tett a családokért.  

Az eredmények részletes bemutatása során dr. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatója elsősorban a családdal, emberi kapcsolatokkal összefüggő adatokat ismertette. Az előzetes eredmények szerint a legutóbbi Hungarostudy (2013) óta nőtt a gyermekvállalási kedv, és összességében az öt várt gyermek közül már négy megszületik. Az is látható, hogy kapcsolatban élni nagyon jó – fogalmazott az igazgató. Az egyedül élőkre jellemző leginkább, hogy a depressziósok, magasabb a stresszszintjük és általában rosszabbul ítélik meg a testi-lelki egészségüket a kapcsolatban élőknél. A legjobb eredményeket ebből a szempontból azok mutatják, akik jó házasságban élnek, esetükben a legnagyobb az elégedettség, boldogság és legkisebb a depresszió és a stressz szintje. A gyermekvállalási kedv azoknál a 18-40 év közötti nőknél a legmagasabb, akiknek már van egy gyermekük és a szülésélményük pozitív. Dr. Purebl György szűkebb szakterületével kapcsolatban szólt még arról, hogy a felmérés szerint meglepően jól alszanak a magyarok, az átlagos alvásidő a felnőtt lakosság esetében 8 óra 13 perc, ami jobb az európai átlagnál.

Dr. Engler Ágnes, a KINCS tudományos elnökhelyettese a gyermekvállalással összefüggő eredményeket emelte ki. Mint mondta, ez volt ez első olyan Hungarostudy felmérés, amely rákérdezett az ideális gyermekszámra.

A magyar társadalom az eredmények szerint kétgyermekes családmodellben gondolkodik, ezt népszerűségében a háromgyermekes követi. A tervezett gyermekszám, amit a válaszolók saját maguk vállalnának, átlagosan 1,9. A még gyermektelen válaszadók több mint kétharmada szeretne gyermeket, és a felmérésben részt vevők több mint 60 százaléka vélte úgy, hogy öt éven belül gyermek érkezik a családba – a házasok körében 95 százalék volt ez az arány.

A biztos munkahely, biztos jövedelem, családbarát munkahely kiemelt jelentőségű a gyermekvállaláshoz szükséges feltételek között, de fontos a megfelelő egészség, a társas – szülői és baráti – támogatás is. Ami leginkább hátráltatja a gyermekvállalási szándékot az a megfelelő pár megtalálása és a párkapcsolatban felmerülő problémák. Dr. Engler Ágnes szólt arról is: a kutatásból kiderült, hogy a válaszadók büszkék magyarságukra, lojálisak hazájukhoz.

A program második felében kerekasztal-beszélgetést tartottak dr. Kopp Mária és Skrabski Árpád szellemi örökségéről, a Hungarostudy 2021 kutatásról, a magyarok közösségének és a családoknak a lelki egészségéről. A moderátor Székely András, a KINCS tudományos főmunkatársa volt, a beszélgetésben részt vett dr. Susánszky Éva, a Magatartástudományi Intézet egyetemi docense, dr. Bódizs Róbert Zoltán, az intézet kutatási igazgatóhelyettese, dr. Pári András, a KINCS kutatási vezetője, Kapdebo Ágnes, a KINCS szakpolitikai elemzője.

Dobozi Pálma, Fekete-Obreczány Éva
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.